Méray-Horváth Károly (szociológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Méray-Horváth Károly (Pest, 1859. március 30. – Budapest, 1938. április 26.) hírlapíró, szociológus, író.

Élete[szerkesztés]

Horváth Károly városi főjegyző és országgyűlési képviselő fia. Technikai tanulmányokat végzett a müncheni főiskolán; később a párizsi école des beaux-arts és a müncheni szobrásziskola növendéke volt. 1887. november 17-től az Arad és Vidéke című politikai napilapot szerkesztette 1893. június 6-ig. Villamos szedőgépét említették 1895-ben a budapesti hírlapok. A polgári radikálisok mozgalmában is részt vett, 1906-ban pedig megválasztották a Társadalomtudományi Társaság alelnökének. Több szociológiai és politikai témájú írás szerzője, az „organikus” szociológiai elméletet képviselte.

Képzőművészeti cikkeivel és bírálataival tűnt fel a Pesti Naplóban (1880. 284. sz. Makart és atelierje. 302. sz. A müncheni magyar művész-koloniából); Az uj operaház (Magyar Salon II. 1884-85). Az aesthetfika biologiai elmélete (Philos. Szemle 1887.)

Munkái[szerkesztés]

  • (Nő!) Egy asszony története. dráma négy felv. Bpest. 1888. (Először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1884. nov. 12.)
  • Klára, dráma három felv. Bpest, 1888.
  • Falusi délutánok, vígj. három felv. Bpest, 1888. (Először a nemzeti szinházban 1888 nov. 23. Ism. Irodalmi Értesítő 8. sz., Délmagyarországi Közlöny 72. sz.)
  • A diadalmas szerelem. Regény. Arad. 1889. (Ism. Délmagyarországi Közlöny 81. sz.)
  • Tűz és hamu. Regény. Bpest. 1890. (Mindkettő előbb az Arad és Vidékében.)
  • A kikosarazott. vígj. egy felv. (Arad és Vidéke 1888. 296. karácsonyi sz.)
  • Die Physiologie der Weltgeschichte und der kommende Tag. Bp., 1901.
  • Emberbutítás a középiskolában. Bp., 1901.
  • A tévedések politikája és a kivezető út. Bp., 1909.
  • A magyar politika és sociológia. Bp., 1911.
  • Társadalomtudomány mint természettudomány. Bp., 1912.
  • Amerika cézárja. Bp., 1915.
  • Új világ felé. Regény, Bp., 1917.
  • Weltmutation. Schöpfungsgesetze über Krieg und Frieden und die Geburt einer neuen Zivilisation. Zürich, 1918.
  • Két primadonna. Regény, Bp., 1923.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.