Méhpempő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhpempőben úszó anyalárvák

A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás, szúrós illatú anyag, mely megfelelő tárolási körülmények nélkül megbarnul, és hamar elveszíti bioaktív hatását. A méhpempő elsősorban a méhkirálynő tápláléka,[1] de élete első három napján minden méhlárva ezt a táplálékot kapja.[2] A méhanya ugyanolyan petéből lesz, mint a dolgozó, csak a dolgozóálca az első három nap után mézet és virágport kap; a hereálcákat is így táplálják. Az anya kifejlett korában is főként méhpempőn él; ez biztosítja a fehérjét, ami szikanyagként a petékbe kerül. Csak télen vagy rajzás közeli állapotban hagy fel a méhpempő fogyasztásával. Ha van fiatal fiasítás, és a dolgozók anyát akarnak váltani, akkor egy dolgozósejtre anyabölcsőt húznak, és a benne levő álcából anyát nevelnek.[3] Sokáig a különböző tartósító eljárások sem tudták megőrizni a méhpempő biológiai aktivitását. A legmodernebb technikával (liofilezéssel) tartósított méhpempő akár két évig is megőrzi bioaktív tulajdonságát.

A méhpempő több mint 150, biológiailag aktív összetevőt: fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket és még számos egyéb bioaktív anyagot tartalmaz. Összetétele: víz 70%, protid 15%, glucid 12%, lipid 3%.

A méhpempő a fiatal dolgozó méhek garatmirigy-váladéka, mely a fiasítás és az anya táplálására szolgál. Begyűjtéséhez steril körülményekre van szükség; csíramentes környezetben, steril üvegedényben kell tárolni, fénytől, hőtől és levegőtől védett helyen, 2°C hőmérsékleten.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A méhpempő többek között tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, B5 és B6-vitamint, nyomokban C-vitamint és nyomelemeket. A legfontosabb összetevők:

Nem tartalmaz A, D E vagy K-vitamint.[4]

Az anyává fejlődést egyetlen fehérje, a royalactin váltja ki.[5]

Kinyerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A méhpempőt a fiatal dolgozók garatmirigye termeli. A méhpempő kinyerését pempőzésnek nevezik. A legtöbb méhészet hobbiméhészet, és nem foglalkozik ezzel a pepecselős munkával. A pempőzéshez különféle speciális eszközök is kellenek.

A pempőzéshez eltávolítják a családból az anyát, és anyabölcső-kezdeményeket adnak, benne anyaálcákkal. A pempő kinyeréséhez az álcákat három nap után el kell távolítani. Egy család egy szezon alatt körülbelül 500 g méhpempő termelésére képes. A pempőt azért az anyabölcsőkből nyerik, mivel ezekben található belőle a legtöbb, és a dolgozólárvák azonnal el is fogyasztják a méhpempőt, amit kapnak. A méhész a méhpempőt hűtve tárolja, vagy mézzel és viasszal tartósítja.

Az anya eltávolítása extrém stresszhelyzetet okoz a családnak, és masszív beavatkozás a család életébe, így a természetközeli méhészkedésbe nem fér bele.

Élettani hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a méhpempő egészséges az emberek számára.[6] Az Amerikai Egyesült Államokban több szövetségi szerv is fellépett azokkal szemben, akik a méhpempőt annak poziív egészségügyi hatásaival reklámozták.[7][8][9][10]

Fogyasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A propoliszhoz hasonlóan a méhpempőt is hasznosítják táplálékkiegészítőként és kozmetikai készítményekhez.

Frissen, szárítva, vagy mézhez keverve fogyasztják. Ajánlott minimális adagja 100 mg, ajánlott mennyisége napi 500 mg. Ajánlott reggel, éhgyomorra fogyasztani.

A méhpempő-kúra általában hat hétig tart és évente 2-3 alkalommal alkalmazzák.

A tisztított és szárított méhpempő injekcióként is beadható.

Magas fehérje- és aminosavtartalma miatt allergiás tüneteket okozhat, például bőrkiütéseket, az arc duzzadását, a vérnyomás leesését, asztmás rohamot, hányást, hasmenést, néha anafilaxiás sokkot is.[11][12][13][14][15][16][17][18] A méhpempőre allergiások aránya a népességben nem ismert, denagyobb eséllyel allergiások azok, akiknek más allergiájuk van.[13]

Szerepe az egyedfejlődésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már régóta feltételezik, hogy a méhpempős táplálás miatt lesz anya abból a petéből, amiből dolgozó is lehetne. EZ a különbség hozzájárul a méhpempő népszerűségéhez, és csodaszerként való reklámozásához.

Ezt bizonyítja egy 2011-es japán tanulmány. A kutatók izoláltak egy fehérjét, a royalactint a méhpempőből, és ezzel a Drosophila melanogaster gyümölcsmuslica anyaszerű példányait sikerült felnevelniük. Ezeknek mind méretük, mind termékenységük megnőtt.[19]

2008-ban ausztrál kutatók változásokat észleltek a DNS metilezésében a méhpempőről a virágporos-mézes táplálásra való áttéréskor. Ez kikapcsolta egyes gének átírását.[20] Ha megakadályozták a metileződést, akkor anyák fejlődtek, működőképes petefészekkel.[21] Az anya és a dolgozó a környezetileg szabályozott filogenetikai polimorfia legismertebb példája, ami nagyon sok tulajdonságot szabályoz, mint az élettartamot és a termékenységet.[22] Az anyának kiválasztott lárvát bőségesen ellátják méhpempővel, ezzel molekuláris események sorozatát indítják el, aminek eredményeként anya fejlődik.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jung-Hoffmann L: Die Determination von Königin und Arbeiterin der Honigbiene. Z Bienenforsch 1966, 8:296-322.
  2. Graham, J. (ed.) (1992) The Hive and the Honey Bee (Revised Edition). Dadant & Sons.
  3. ^ a b Maleszka, R, Epigenetic integration of environmental and genomic signals in honey bees: the critical interplay of nutritional, brain and reproductive networks. Epigenetics. 2008, 3, 188-192.
  4. Value-added products from beekeeping. Chapter 6.
  5. doi:10.1038/nature10093
  6. (2011. június 28.) „Scientific Opinion”. EFSA Journal 9 (4), 2083. o.  
  7. QVC to Pay $7.5 Million to Settle Charges that It Aired Deceptive Claims. Federal Trade Commission, 2009. március 19.
  8. Complaint in the Matter of CC Pollen Company et al.. Federal Trade Commission, 1993. március 16.
  9. Federal Government Seizes Dozens of Misbranded Drug Products: FDA warned company about making medical claims for bee-derived products. Food and Drug Administration, 2010. április 5.
  10. Inspections, Compliance, Enforcement, and Criminal Investigations: Beehive Botanicals, Inc. Food and Drug Administration, 2007. március 2.
  11. Arzneimittelkommission der deutschen Ärzteschaft: Arzneimittel, die Bienenköniginnenfuttersaft (Gelee royale) enthalten (PDF; 42 kB).
  12. Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR) (Hrsg.): Einschätzung von Propolis und Gelée Royale. In: Aktualisierte Stellungnahme. Nr. 002/2009, 20. November 2008 (PDF: 39 KB).
  13. ^ a b (1997. március 1.) „Royal jelly consumption and hypersensitivity in the community”. Clin. Exp. Allergy 27 (3), 333–6. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.1997.tb00712.x. PMID 9088660.  
  14. Takahama H, Shimazu T (2006.). „Food-induced anaphylaxis caused by ingestion of royal jelly”. J Dermatol. 33 (6), 424–426. o. DOI:10.1111/j.1346-8138.2006.00100.x. PMID 16700835.  
  15. Lombardi C, Senna GE, Gatti B, Feligioni M, Riva G, Bonadonna P, Dama AR, Canonica GW, Passalacqua G (1998.). „Allergic reactions to honey and royal jelly and their relationship with sensitization to compositae”. Allergol Immunopathol (Madr). 26 (6), 288–290. o.  
  16. Thien FC, Leung R, Baldo BA, Weiner JA, Plomley R, Czarny D (1996.). „Asthma and anaphylaxis induced by royal jelly”. Clin Exp Allergy 26 (2), 216–222. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.1996.tb00082.x. PMID 8835130.  
  17. >Leung R, Thien FC, Baldo B, Czarny D (1995.). „Royal jelly-induced asthma and anaphylaxis: clinical characteristics and immunologic correlations”. J Allergy Clin Immunol 96 (6 Pt 1), 1004–1007. o. DOI:10.1016/S0091-6749(95)70242-3. PMID 8543734.  
  18. Bullock RJ, Rohan A, Straatmans JA (1994.). „Fatal royal jelly-induced asthma”. Med J Aust 160 (1), 44. o.  
  19. Masaki Kamakura: Royalactin induces queen differentiation in honeybees. Nature, 24. April 2011, doi:10.1038/nature10093 (englisch)
  20. Bruch des bösen Zaubers in Der Spiegel 32/2008 vom 4. August 2008.
  21. Kucharski R, Maleszka, J, Foret, S, Maleszka, R (2008.). „Nutritional Control of Reproductive Status in Honeybees via DNA Methylation”. Science 319 (5871), 1827–1833. o. DOI:10.1126/science.1153069.  
  22. Winston, M, The Biology of the Honey Bee, 1987, Harvard University Press

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • méhpempő.hu
  • Walter Pedrotti: A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társaik

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelée Royale című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Royal jelly című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.