Méhészeti jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Méhészeti jog

A magyar mezőgazdaság egyes ágazatairól keveset hallani a közmédiában, annak ellenére, hogy maga az ágazat virágzik. Ilyen a méhészet is. Kevesen tudják, hogy az európai mézpiacot nem kis mértékben Magyarország látja el export mézzel. A statisztikák szerint az uniós polgárok átlagfogyasztása 300 ezer tonna/év. A magyar mézexport ennek a 10-15%-át teszi ki.

Szabályozás[szerkesztés]

Egy ilyen ágazat szempontjából elengedhetetlen a pontos és szigorú jogi szabályozás. Mi a méz? „A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.”

Az Európai Unió normái[szerkesztés]

1997. június 25-én alkotta meg az Európai Unió Tanácsa a kiindulási alapot a méz termeléséről és forgalmazásáról, az 1221/97 EK rendeletet. A Bizottság 1997. november 20-án megalkotott 2300/97 EK rendelete konkretizálja a fenti rendelet általános szabályait.

Ezután több jogszabály lépett életbe az uniós termelési normákra, a méhcsaládok számára és az alaprendeletek módosítására vonatkozóan, amelyek megtalálhatóak az Európai füzetek 64. Bóka Zsolt: Méhészeti jog a közösségi és a magyar szabályozás tükrében c. kiadványban.

Források[szerkesztés]