Máté Gábor (esztéta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máté Gábor
Született1933. november 18.
Szederjes
Elhunyt2002. április 12. (68 évesen)
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaesztéta,
esszé- és tanulmányíró
SablonWikidataSegítség

Máté Gábor (Szederjes, 1933. november 18.2002. április 12.[1]) erdélyi magyar esztéta, esszé- és tanulmányíró.

Életútja[szerkesztés]

A székelykeresztúri tanítóképző elvégzése (1952) után román nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1956), ahol pályáját is megkezdte; a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen adjunktus, előadótanár, az esztétikai tudományok doktora (1974), majd 1990-től a szegedi Juhász Gyula Pedagógiai Főiskola meghívott előadója.

Munkássága[szerkesztés]

Első írását a Korunk közölte (1961). Az ízlés és művelődés tárgyköréből vett tanulmányai, esszéi itt, valamint az Utunk, Steaua, Tribuna, Echinox, NyIrK, Era Socialistă, Transilvania, Syntesis s más folyóiratokban jelentek meg. A Korunkban megjelent fontosabb tanulmányai:

  • Trilógia a változó román faluról (1964/4); A művész Călinescu (1965/1);
  • Titu Maiorescu mai szemmel (1965/5);
  • A modern román irodalom kezdeteiről (1965/12);
  • Tertulian esszéi (1969/1).

Román nyelven monográfiát írt Lukács Györgyről, s önálló kötetben foglalkozott a giccsel.

Antológiába gyűjtötte Katonák c. alatt román szerzők írásait a román függetlenségi háborúról, annak századik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1977). Összeállításában jelent meg Tudor Arghezi magyarra fordított verseinek kötete Illő igék cím alatt (Kolozsvár, 1980).

Kötetei[szerkesztés]

  • Georg Lukács şi epopeea lumii moderne (Kolozsvár, 1979);
  • Filozófia és regény (1982);
  • Universul Kitschului (Kolozsvár, 1985).
  • Ízlésficam : a giccs világa (Bukarest, 1988)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megemlékező hirdetés a kolozsvári Szabadságban, 2014. április 12.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dumitru Matei: Încercarea monografică a operei lui Georg Lukács. Era Socialistă, 1979/18.
  • Sztranyiczki Gábor: Egy hazai Lukács-portré margójára. Korunk, 1980/10. *Keszthelyi András: A filozófus és aki értelmezi. Utunk, 1983/8.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]