Márka (NDK)
Keletnémet márka (Mark der Deutschen Demokratischen Republik) | |
1 márka | |
ISO 4217 kód | DDM |
Devizajel | M |
Ország | NDK Keletnémet Megszállási Övezet |
Használat kezdete | 1948 |
Bevonás ideje | 1990 |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Hozzá rögzített | Német márka (DM 1 – M 1) |
Váltópénz | |
pfennig (pf.) | 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 1pf, 5pf, 10pf, 20pf, 50pf, M 1, M 2 |
Bankjegyek | |
Használatban | M 5, M 10, M 20, M 50, M 100 |
Kibocsátó | |
Központi bank | Staatsbank der DDR |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keletnémet márka témájú médiaállományokat. |
A keletnémet márka (németül: Mark der DDR [ˈmaʁk deːɐ̯ ˌdeːˌdeːˈʔɛʁ] ), amelyet a németek gyakran keleti márkának neveznek (németül: Ostmark [ˈɔstmaʁk]), a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet-Németország) pénzneme volt. ISO 4217 pénznemkódja DDM volt. A fizetőeszközt hivatalosan 1948 és 1964 között Deutsche Mark, 1964 és 1967 között Mark der Deutschen Notenbank, 1968 és 1990 között pedig Mark der DDR (keletnémet márka) néven ismerték. A márka (M) váltópénze a pfenning (pf) volt, melyből 100 ért egy márkát.
Története
[szerkesztés]1948-tól
[szerkesztés]1948. június 18-án bejelentették a valutareformot a nyugati övezetekben. Ezt követően, 1948. június 20-án a nyugati megszállási övezetekben bevonták a Reichsmarkot és a Rentenmarkot, és a Bank deutscher Länder (később a Deutsche Bundesbank) által kibocsátott új, német márkával váltották fel. Mivel a birodalmi márka még mindig törvényes fizetőeszköz volt a szovjet megszállási övezetben, a valuta nyugatról özönlött keletre, ahol viszont értéktelen volt. Ez hirtelen inflációt okozott, ami miatt a szovjet övezetben a magántulajdonban lévő készpénz egyik napról a másikra értéktelenné vált. Sürgősségi intézkedésként a járási hivatalokban sok ezer alkalmazott ragasztott fel öntapadós matricákat azokra a Reichsmark és Rentenmark bankjegyekre, amelyek eredetét a tulajdonosok igazolni tudták, személyenként 70 ℛℳ-ig. Csak ilyen bankjegyeket lehetett beváltani, amikor a Deutsche Notenbank (a Bundesbank keletnémet megfelelője) a későbbi valutareformmal együtt kibocsátotta a keletnémet márkát.
Bár a szovjetek 1948. június 21-én kifejezték meglepettségüket a nyugati valutareform kapcsán, a Német Gazdasági Bizottság a szovjet katonai kormányzattal folytatott konzultáció során már megtette az előkészületeket erre az esetre. Az öntapadó matricákat már kinyomtatták, és a szovjetek logisztikai segítségével szétosztották a járási hivatalok között. A matricák felragasztása azonnal megkezdődött, már 1948. június 19-én. 1948. június 23-án, az akció hivatalos kezdőnapján már jelentős "összeragasztgatott" bankjegymennyiség állt rendelkezésre.[1]
1948. július 24-én egy teljesen új bankjegysorozatot bocsátottak ki, aminek a hivatalos neve egészen 1964-ig Deutsche Mark von der Deutschen Notenbank volt. De a nyugatiak főleg csak Ostmarknak azaz keleti márkának nevezték.
1960-as évek
[szerkesztés]1964 és 1967 között a keletnémet márkát hivatalosan Mark der Deutschen Notenbank-ra (MDN) cserélték. Az 1968-as és 1974-es alkotmánymódosítással Kelet-Németország vezetése eltávolodott eredeti céljától, Németország egyesítésétől. Ily módon a valuta nevét is megváltoztatták MDN-ről Mark der Deutschen Demokratischen Republik-ra (Mark der DDR) (M), vagyis "NDK márkára". A központi bank neve Deutsche Notenbank-ról Staatsbank der DDR-re változott. Az átnevezés előtt vert, Deutsche Mark feliratú érmék (azaz DM 1 és DM 2 címletekkel) még évekig forgalomban voltak, de az 1980-as évek elején fokozatosan felváltották őket a Mark felirattal ellátottak.
Érmék
[szerkesztés]a táblázatban szereplő "DDM" jelzéssel ellátott érmék az 1972 előtti egységnyi márka jelölésére szolgálnak.
1948-1953
[szerkesztés]Előlap | Hátlap | Anyag | Súly | Átmérő |
---|---|---|---|---|
1pf | ||||
Alumínium | 0.75 gramm
(0.026 uncia) |
17 milliméter
(0.669 hüvelyk) | ||
5pf | ||||
Alumínium | 1.10 gramm
(0.039 uncia) |
19 milliméter
(0.748 hüvelyk) | ||
10pf | ||||
Alumínium | 1.50 gramm
(0.053 uncia) |
21 milliméter
(0.827 hüvelyk) | ||
50pf | ||||
Alumínium-bronz | 3.3 gramm
(0.116 uncia) |
20 milliméter
(0.787 hüvelyk) |
1952-1953
[szerkesztés]Előlap | Hátlap | Anyag | Súly | Átmérő |
---|---|---|---|---|
1pf | ||||
Alumínium | 0.75 gramm
(0.026 uncia) |
17 milliméter
(0.669 hüvelyk) | ||
5pf | ||||
Alumínium | 1.10 gramm
(0.039 uncia) |
19 milliméter
(0.748 hüvelyk) | ||
10pf | ||||
Alumínium | 1.50 gramm
(0.053 uncia) |
21 milliméter
(0.827 hüvelyk) |
1953-1972
[szerkesztés]DDM 1 | ||||
Alumínium | 2.5 gramm
(0.088 uncia) |
25 milliméter
(0.984 hüvelyk) | ||
DDM 2 | ||||
Alumínium | 3.0 gramm
(0.106 uncia) |
27 milliméter
(1.063 hüvelyk) |
1972-1990
[szerkesztés]Előlap | Hátlap | Anyag | Súly | Átmérő |
---|---|---|---|---|
1pf | ||||
Alumínium | 0.75 gramm
(0.026 uncia) |
17 milliméter
(0.669 hüvelyk) | ||
5pf | ||||
Alumínium | 1.10 gramm
(0.039 uncia) |
19 milliméter
(0.748 hüvelyk) | ||
10pf | ||||
Alumínium | 1.50 gramm
(0.053 uncia) |
21 milliméter
(0.827 hüvelyk) | ||
20pf | ||||
Sárgaréz | 5.4 gramm
(0.19 uncia) |
22.2 milliméter
(0.874 hüvelyk) | ||
50pf | ||||
Alumínium | 2.0 gramm
(0.071 uncia) |
23 milliméter
(0.906 hüvelyk) | ||
M 1 | ||||
Alumínium | 2.5 gramm
(0.088 uncia) |
25 milliméter
(0.984 hüvelyk) | ||
M 2 | ||||
Alumínium | 3.0 gramm
(0.106 uncia) |
27 milliméter
(1.063 hüvelyk) |
Emlékérmék
[szerkesztés]Front | Back | Material | Weight | Size |
---|---|---|---|---|
M 5 A Német Demokratikus Köztársaság 20 éves fennállására | ||||
Nikkel-bronz | 9.7 gramm
(0.342 uncia) |
29 milliméter
(1.142 hüvelyk) | ||
M 5 Robert Koch | ||||
Kupronikkel | 9.7 gramm
(0.342 uncia) |
29 milliméter
(1.142 hüvelyk) | ||
M 5 Thomas Mann | ||||
Kupronikkel | 9.7 gramm
(0.342 uncia) |
29 milliméter
(1.142 hüvelyk) | ||
M 5 A Brandenburgi kapu Berlinben | ||||
Kupronikkel | 9.7 gramm
(0.342 uncia) |
29 milliméter
(1.142 hüvelyk) | ||
M 10 Ernst Thälmann születésének 100. évfordulójára | ||||
Réz-cink-nikkel | 12 gramm
(0.423 uncia) |
31 milliméter
(1.22 hüvelyk) | ||
M 20 Karl Marx | ||||
Kupronikkel | 15.03 gramm
(0.530 uncia) |
33 milliméter
(1.29 hüvelyk) | ||
M 20 Thomas Münzer | ||||
Kupronikkel | 20.90 gramm
(0.737 uncia) |
33 milliméter
(1.29 hüvelyk) | ||
M 20 Luther Márton | ||||
Kupronikkel | 20.90 gramm
(0.737 uncia) |
33 milliméter
(1.29 hüvelyk) |
Bankjegyek
[szerkesztés]1948
[szerkesztés]A márka bevezetése előtt hivatalosan a felmatricázott német birodalmi márka és a járadékmárka volt a fizetőeszköz.
Kép | Érték | |
---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | |
1 járadékmárka
(1 ℛℳ) | ||
5 ℛℳ | ||
10 ℛℳ | ||
20 ℛℳ | ||
50 ℛℳ | ||
100 ℛℳ |
1948-1955
[szerkesztés]Kép | Érték | |
---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | |
50 Pf. | ||
1 DDM | ||
2 DDM | ||
5 DDM | ||
10 DDM | ||
20 DDM | ||
50 DDM | ||
100 DDM | ||
1000 DDM |
1955-1964
[szerkesztés]Kép | Érték | |
---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | |
5 DDM | ||
10 DDM | ||
20 DDM | ||
50 DDM | ||
100 DDM |
1964-1971
[szerkesztés]Kép | Érték | Méret
(mm) |
Előoldal | Hátoldal | |
---|---|---|---|---|---|
Előoldal | Hátoldal | ||||
5 DDM | 135 × 66 | Alexander von Humboldt német természettudós | a Humboldt Egyetem | ||
10 DDM | 140 × 67 | Friedrich Schiller német filozófus és költő | |||
20 DDM | 145 × 71 | Johann Wolfgang von Goethe német költő | Weimari Nemzeti Színház | ||
50 DDM | 150 × 72 | Friedrich Engels német társadalomtudós | Kombájn | ||
100 DDM | 156 × 74 | Karl Marx, a marxista elmélet kidolgozója | Brandenburgi kapu |
1971-1990
[szerkesztés]Az ibolyaszínű M5-ös bankjegyen Thomas Müntzer, kora reformáció korabeli német lelkész képe látható, aki a német parasztháború idején a lázadó parasztok vezetője, illetve az anabaptista irányzat megteremtője volt.
A hátoldalon több betakarítógép található, amelyek az NDK mezőgazdaság jelentőségét hivatottak hangsúlyozni a "Munkások és gazdálkodók államában" (Arbeiter- und Bauernstaat). | ||
A narancssárga M 10-es jegyzeten Clara Zetkin, német kommunista politikus és a nőjogi szószóló képe látható.
A hátoldalon egy mérnöknő található, aki az 1966-ban üzembe helyezett rheinsbergi atomerőmű vezérlőpultjánál ül. | ||
A zöld M20-as bankjegyen a költő és művészetteorikus, Johann Wolfgang von Goethe képe látható. A hátoldalon több kisgyerek található, amint éppen kilépnek az iskolából, ezzel is hangsúlyozva az oktatás fontosságát az NDK-ban. | ||
A piros M50-es bankjegyen Friedrich Engels, a marxista elmélet társalapítójának képe látható. A hátoldalon egy olyan ipari komplexum található, ami hasonlatos a schwedti PCK Raffineriehez. | ||
A Staatsbank der DDR által forgalmazott bankjegyek közül a legnagyobb értékű és legismertebb az M100 bankjegy volt. A kék színű papírpénz elején Karl Marx portréja, hátul pedig a Palast der Republik látható, s kelet-berlini Unter den Linden körút felől nézve. A háttérben a berlini tévétorony, a vörös városháza (Rathaus) és a Zeughaus (Arsenal) látható. | ||
A Staatsbank der DDR M 200 és M 500 bankjegyek kibocsátását is tervezte. A papírpénzterveket 1971-ben és 1984-ben nyomtatták ki próbaformaként, de sosem kerültek forgalomba. Ellentétben az alacsonyabb címletűekkel, ezeken a bankjegyeken nem szerepelt portré az előlapon. Az M 200-as bankjegy elején egy kétgyermekes család áll egy modern NDK-s sokemeletes bérház előtt. A hátsó képen egy iskolaudvar látható nyolc gyerekkel és egy tanárral.
Az M500-as bankjegyen az elülső oldalon az NDK címere látható, míg a hátoldalon az NDK Államtanácsának (Staatsrat) épülete található. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Währungsreformen im Juni 1948”, Landesamt für Kultur und Denkmalpflege/Landesarchiv/Archivalie 10/2008. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.) (német nyelvű)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az East German Mark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.