Ugrás a tartalomhoz

Márka (NDK)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keletnémet márka
(Mark der Deutschen Demokratischen Republik)
1 márka
1 márka

ISO 4217 kódDDM
DevizajelM
Ország NDK
Szovjetunió Keletnémet Megszállási Övezet
Használat kezdete1948
Bevonás ideje1990

Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Hozzá rögzítettNémet márka (DM 1 – M 1)
Váltópénz
pfennig (pf.)1/100
Érmék
Használatban1pf, 5pf, 10pf, 20pf, 50pf, M 1, M 2
Bankjegyek
HasználatbanM 5, M 10, M 20, M 50, M 100
Kibocsátó
Központi bankStaatsbank der DDR
A Wikimédia Commons tartalmaz Keletnémet márka témájú médiaállományokat.

A keletnémet márka (németül: Mark der DDR  [ˈmaʁk deːɐ̯ ˌdeːˌdeːˈʔɛʁ] ), amelyet a németek gyakran keleti márkának neveznek (németül: Ostmark  [ˈɔstmaʁk]), a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet-Németország) pénzneme volt. ISO 4217 pénznemkódja DDM volt. A fizetőeszközt hivatalosan 1948 és 1964 között Deutsche Mark, 1964 és 1967 között Mark der Deutschen Notenbank, 1968 és 1990 között pedig Mark der DDR (keletnémet márka) néven ismerték. A márka (M) váltópénze a pfenning (pf) volt, melyből 100 ért egy márkát.

Története

[szerkesztés]

1948-tól

[szerkesztés]

1948. június 18-án bejelentették a valutareformot a nyugati övezetekben. Ezt követően, 1948. június 20-án a nyugati megszállási övezetekben bevonták a Reichsmarkot és a Rentenmarkot, és a Bank deutscher Länder (később a Deutsche Bundesbank) által kibocsátott új, német márkával váltották fel. Mivel a birodalmi márka még mindig törvényes fizetőeszköz volt a szovjet megszállási övezetben, a valuta nyugatról özönlött keletre, ahol viszont értéktelen volt. Ez hirtelen inflációt okozott, ami miatt a szovjet övezetben a magántulajdonban lévő készpénz egyik napról a másikra értéktelenné vált. Sürgősségi intézkedésként a járási hivatalokban sok ezer alkalmazott ragasztott fel öntapadós matricákat azokra a Reichsmark és Rentenmark bankjegyekre, amelyek eredetét a tulajdonosok igazolni tudták, személyenként 70 ℛℳ-ig. Csak ilyen bankjegyeket lehetett beváltani, amikor a Deutsche Notenbank (a Bundesbank keletnémet megfelelője) a későbbi valutareformmal együtt kibocsátotta a keletnémet márkát.

Bár a szovjetek 1948. június 21-én kifejezték meglepettségüket a nyugati valutareform kapcsán, a Német Gazdasági Bizottság a szovjet katonai kormányzattal folytatott konzultáció során már megtette az előkészületeket erre az esetre. Az öntapadó matricákat már kinyomtatták, és a szovjetek logisztikai segítségével szétosztották a járási hivatalok között. A matricák felragasztása azonnal megkezdődött, már 1948. június 19-én. 1948. június 23-án, az akció hivatalos kezdőnapján már jelentős "összeragasztgatott" bankjegymennyiség állt rendelkezésre.[1]

1948. július 24-én egy teljesen új bankjegysorozatot bocsátottak ki, aminek a hivatalos neve egészen 1964-ig Deutsche Mark von der Deutschen Notenbank volt. De a nyugatiak főleg csak Ostmarknak azaz keleti márkának nevezték.

1960-as évek

[szerkesztés]

1964 és 1967 között a keletnémet márkát hivatalosan Mark der Deutschen Notenbank-ra (MDN) cserélték. Az 1968-as és 1974-es alkotmánymódosítással Kelet-Németország vezetése eltávolodott eredeti céljától, Németország egyesítésétől. Ily módon a valuta nevét is megváltoztatták MDN-ről Mark der Deutschen Demokratischen Republik-ra (Mark der DDR) (M), vagyis "NDK márkára". A központi bank neve Deutsche Notenbank-ról Staatsbank der DDR-re változott. Az átnevezés előtt vert, Deutsche Mark feliratú érmék (azaz DM 1 és DM 2 címletekkel) még évekig forgalomban voltak, de az 1980-as évek elején fokozatosan felváltották őket a Mark felirattal ellátottak.

Érmék

[szerkesztés]

a táblázatban szereplő "DDM" jelzéssel ellátott érmék az 1972 előtti egységnyi márka jelölésére szolgálnak.

1948-1953

[szerkesztés]
Előlap Hátlap Anyag Súly Átmérő
1pf
Alumínium 0.75 gramm

(0.026 uncia)

17 milliméter

(0.669 hüvelyk)

5pf
Alumínium 1.10 gramm

(0.039 uncia)

19 milliméter

(0.748 hüvelyk)

10pf
Alumínium 1.50 gramm

(0.053 uncia)

21 milliméter

(0.827 hüvelyk)

50pf
Alumínium-bronz 3.3 gramm

(0.116 uncia)

20 milliméter

(0.787 hüvelyk)

1952-1953

[szerkesztés]
Előlap Hátlap Anyag Súly Átmérő
1pf
Alumínium 0.75 gramm

(0.026 uncia)

17 milliméter

(0.669 hüvelyk)

5pf
Alumínium 1.10 gramm

(0.039 uncia)

19 milliméter

(0.748 hüvelyk)

10pf
Alumínium 1.50 gramm

(0.053 uncia)

21 milliméter

(0.827 hüvelyk)

1953-1972

[szerkesztés]
DDM 1
Alumínium 2.5 gramm

(0.088 uncia)

25 milliméter

(0.984 hüvelyk)

DDM 2
Alumínium 3.0 gramm

(0.106 uncia)

27 milliméter

(1.063 hüvelyk)

1972-1990

[szerkesztés]
Előlap Hátlap Anyag Súly Átmérő
1pf
Alumínium 0.75 gramm

(0.026 uncia)

17 milliméter

(0.669 hüvelyk)

5pf
Alumínium 1.10 gramm

(0.039 uncia)

19 milliméter

(0.748 hüvelyk)

10pf
Alumínium 1.50 gramm

(0.053 uncia)

21 milliméter

(0.827 hüvelyk)

20pf
Sárgaréz 5.4 gramm

(0.19 uncia)

22.2 milliméter

(0.874 hüvelyk)

50pf
Alumínium 2.0 gramm

(0.071 uncia)

23 milliméter

(0.906 hüvelyk)

M 1
Alumínium 2.5 gramm

(0.088 uncia)

25 milliméter

(0.984 hüvelyk)

M 2
Alumínium 3.0 gramm

(0.106 uncia)

27 milliméter

(1.063 hüvelyk)

Emlékérmék

[szerkesztés]
Front Back Material Weight Size
M 5
A Német Demokratikus Köztársaság 20 éves fennállására
Nikkel-bronz 9.7 gramm

(0.342 uncia)

29 milliméter

(1.142 hüvelyk)

M 5
Robert Koch
Kupronikkel 9.7 gramm

(0.342 uncia)

29 milliméter

(1.142 hüvelyk)

M 5
Thomas Mann
Kupronikkel 9.7 gramm

(0.342 uncia)

29 milliméter

(1.142 hüvelyk)

M 5
A Brandenburgi kapu Berlinben
Kupronikkel 9.7 gramm

(0.342 uncia)

29 milliméter

(1.142 hüvelyk)

M 10
Ernst Thälmann születésének 100. évfordulójára
Réz-cink-nikkel 12 gramm

(0.423 uncia)

31 milliméter

(1.22 hüvelyk)

M 20
Karl Marx
Kupronikkel 15.03 gramm

(0.530 uncia)

33 milliméter

(1.29 hüvelyk)

M 20
Thomas Münzer
Kupronikkel 20.90 gramm

(0.737 uncia)

33 milliméter

(1.29 hüvelyk)

M 20
Luther Márton
Kupronikkel 20.90 gramm

(0.737 uncia)

33 milliméter

(1.29 hüvelyk)

Bankjegyek

[szerkesztés]

A márka bevezetése előtt hivatalosan a felmatricázott német birodalmi márka és a járadékmárka volt a fizetőeszköz.

Kép Érték
Előoldal Hátoldal
1 járadékmárka

(1 ℛℳ)

5 ℛℳ
10 ℛℳ
20 ℛℳ
50 ℛℳ
100 ℛℳ

1948-1955

[szerkesztés]
Kép Érték
Előoldal Hátoldal
50 Pf.
1 DDM
2 DDM
5 DDM
10 DDM
20 DDM
50 DDM
100 DDM
1000 DDM

1955-1964

[szerkesztés]
Kép Érték
Előoldal Hátoldal
5 DDM
10 DDM
20 DDM
50 DDM
100 DDM

1964-1971

[szerkesztés]
Kép Érték Méret

(mm)

Előoldal Hátoldal
Előoldal Hátoldal
5 DDM 135 × 66 Alexander von Humboldt német természettudós a Humboldt Egyetem
10 DDM 140 × 67 Friedrich Schiller német filozófus és költő
20 DDM 145 × 71 Johann Wolfgang von Goethe német költő Weimari Nemzeti Színház
50 DDM 150 × 72 Friedrich Engels német társadalomtudós Kombájn
100 DDM 156 × 74 Karl Marx, a marxista elmélet kidolgozója Brandenburgi kapu

1971-1990

[szerkesztés]
M 5
Az ibolyaszínű M5-ös bankjegyen Thomas Müntzer, kora reformáció korabeli német lelkész képe látható, aki a német parasztháború idején a lázadó parasztok vezetője, illetve az anabaptista irányzat megteremtője volt.

A hátoldalon több betakarítógép található, amelyek az NDK mezőgazdaság jelentőségét hivatottak hangsúlyozni a "Munkások és gazdálkodók államában" (Arbeiter- und Bauernstaat).

M 10
A narancssárga M 10-es jegyzeten Clara Zetkin, német kommunista politikus és a nőjogi szószóló képe látható.

A hátoldalon egy mérnöknő található, aki az 1966-ban üzembe helyezett rheinsbergi atomerőmű vezérlőpultjánál ül.

M 20
A zöld M20-as bankjegyen a költő és művészetteorikus, Johann Wolfgang von Goethe képe látható. A hátoldalon több kisgyerek található, amint éppen kilépnek az iskolából, ezzel is hangsúlyozva az oktatás fontosságát az NDK-ban.
M 50
A piros M50-es bankjegyen Friedrich Engels, a marxista elmélet társalapítójának képe látható. A hátoldalon egy olyan ipari komplexum található, ami hasonlatos a schwedti PCK Raffineriehez.
M 100
A Staatsbank der DDR által forgalmazott bankjegyek közül a legnagyobb értékű és legismertebb az M100 bankjegy volt. A kék színű papírpénz elején Karl Marx portréja, hátul pedig a Palast der Republik látható, s kelet-berlini Unter den Linden körút felől nézve. A háttérben a berlini tévétorony, a vörös városháza (Rathaus) és a Zeughaus (Arsenal) látható.
M 200 és M 500-ös bankjegyek
A Staatsbank der DDR M 200 és M 500 bankjegyek kibocsátását is tervezte. A papírpénzterveket 1971-ben és 1984-ben nyomtatták ki próbaformaként, de sosem kerültek forgalomba. Ellentétben az alacsonyabb címletűekkel, ezeken a bankjegyeken nem szerepelt portré az előlapon. Az M 200-as bankjegy elején egy kétgyermekes család áll egy modern NDK-s sokemeletes bérház előtt. A hátsó képen egy iskolaudvar látható nyolc gyerekkel és egy tanárral.

Az M500-as bankjegyen az elülső oldalon az NDK címere látható, míg a hátoldalon az NDK Államtanácsának (Staatsrat) épülete található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Währungsreformen im Juni 1948”, Landesamt für Kultur und Denkmalpflege/Landesarchiv/Archivalie 10/2008. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.) (német nyelvű) 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az East German Mark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.