Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mária Terézia
Bragança Mária Terézia Immakuláta Conceição Ferdinanda Eulália Leopoldina Adelaide Izabella Karolina Mikaéla Raffaella Gabriella Franciska infánsnő
Maria Theresa of Portugal archduchess of Austria.jpg
Uralkodóház Bragança
Született 1855. augusztus 24.
Kleinheubach
Elhunyt 1944. február 12. (88 évesen)
Bécs
NyughelyeCsászári kripta
Házastársa Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos trónörökös
Gyermekei Mária Annunciáta főapátnő
Erzsébet Amália liechtensteini hercegné
Édesapja I. Mihály portugál király
Édesanyja Löwenstein–Wertheim–Rosenbergi Adelheid
Vallása római katolikus
Mária Terézia aláírása
Mária Terézia aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Terézia témájú médiaállományokat.

Bragança Mária Terézia (ismert még mint Portugáliai Mária Terézia infánsnő, portugálul: Infanta Maria Teresa de Bragança, németül: Infantin Marie Therese von Braganza; Kleinheubach, Bajor Királyság, 1855. augusztus 24. – Bécs, Harmadik Birodalom, 1944. február 12.), a Bragança-házból származó portugál infánsnő, I. Mihály portugál király és Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő harmadik leánya, aki Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos trónörökös harmadik feleségeként osztrák főhercegné. Két leánya született, Mária Annunciáta főapátnő és Erzsébet Amália liechtensteini hercegné.

Élete[szerkesztés]

Származása, testvérei[szerkesztés]

Casa de Bragança.png

A Bragança-házból való Mária Jozefa portugál infánsnő (infánsnő) 1855-ben született a Bajor Királyság Alsó-Frankföld kerületében, Majna-menti Kleinheubachban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegi birtok székhelyén.

Édesapja I. Mihály portugál király (1802–1866) volt, VI. János portugál király és Carlota Joaquina spanyol infánsnő fia. Mihály király uralmát az 1831–34-es polgárháború után saját bátyja, Dom Pedro döntötte meg. 1851-től haláláig németországi száműzetésben élt.

Édesanyja Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő (1831–1909) volt, Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő leánya.

Hét gyermekük sorában Mária Terézia hercegnő harmadikként született:

Házassága, gyermekei[szerkesztés]

Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png
Mária Terézia hercegnő két mostohagyermekével, Ferdinánd Károllyal és Margit Zsófiával (1873/74)

Az alig 18 éves Mária Terézia 1873. július 23-án feleségül ment a 40 éves, kétszer megözvegyült Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceghez (1833–1896), Ferenc József osztrák császár öccséhez. Károly Lajos második felesége, Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnő 1871-ben hunyt el, négy kisgyermekük (Ferenc Ferdinánd, Ottó Ferenc, Ferdinánd Károly főhercegek és Margit Zsófia főhercegnő) anyai gondoskodás nélkül maradt. Az apa – aki egyébként indulatos és féltékeny természetű ember volt – új asszonyt keresett. Az esküvőt a Kleinheubachban, a menyasszony szülővárosában tartották.

Károly Lajos és Mária Terézia házasságából két leány született:

A Monarchia trónörökösnéje[szerkesztés]

Az 1889-es mayerlingi tragédia, Rudolf trónörökös halála után Károly Lajos főherceg, mint az uralkodó legidősebb öccse lett a Birodalom trónörököse. A trónörökös feleségeként Mária Terézia főhercegnő gyakran szerepelt a hivatalos udvari alkalmakkor a Birodalom Első Hölgyeként, a fiát gyászoló, sokat utazó, gyakran távol lévő Erzsébet császárné és királyné helyett.

Mária Terézia főhercegné jó szívvel közeledett férje második házasságából való idősebb gyermekei felé. Még az egyébként igen zárkózott Ferenc Ferdinánd főherceggel is (aki apjának, Károly Lajosnak 1896-os elhunyta után a Monarchia trónörököse lett) bensőséges kapcsolatot tudott kialakítani. Mária Terézia egyetértőleg támogatta Ferenc Ferdinánd házassági tervét Chotek Zsófia grófnővel, még sógoránál, Ferenc József császárnál is közbenjárt a családi megbékélés érdekében (eredménytelenül).

Özvegységben[szerkesztés]

Bragança Mária Terézia főhercegné (1905 körül)

Mária Terézia főhercegnő Károly Lajos halála (1896) után is megmaradt a Birodalom Első Hölgyének, mert a trónörökös, Ferenc Ferdinánd rangon aluli felesége nem szerepelhetett az udvari fogadásokon. Ferenc Ferdinánd és felesége mégis szeretetteljes viszonyban maradtak az özvegy Mária Terézia főhercegnével, egészen az életüket kioltó szarajevói merényletig (1914. június 28.).

Majd fél évszázaddal élte túl férjét. Az első világháborúban ápolónővérként dolgozott, sebesülteket ápolt, nélkülözőkről gondoskodott. A Monarchia összeomlása után az utolsó uralkodópárral, Károly császárral és Zita császárné–királynéval együtt ment száműzetésbe, Madeirára.

Ausztria német megszállása után azonban visszatért Bécsbe, itt töltötte élete utolsó éveit. Itt hunyt el, rövid idővel a második világháború vége előtt, 1944. február 12-én, 88 éves korában. A Habsburg család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Külső hivatkozások[szerkesztés]