Máday Izidor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Máday Izidor
Született 1839. július 26.
Pest
Elhunyt 1925. április 3. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása miniszteri tanácsos,
mezőgazdasági szakíró,
közgazdasági szakíró

Marosi Máday Izidor (Pest, 1839. július 26.Budapest, 1925. április 3.) miniszteri tanácsos, közgazdasági író.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai után a magyaróvári felsőbb tanintézet tanfolyamát végezte s azután a gróf Károlyi-féle uradalomban gyakornok, nemsokára kezelőtiszt, utóbb a Bittó-féle jószágon számtartó lett, majd 1867-ben Arad vármegyében jószágbérletre vállalkozott. 1868-ban Szende Béla, Arad vármegye akkori főispánja, tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. 1869-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz fogalmazóvá s ugyanezen évben még cím- és jelleggel felruházott, 1870-ben pedig valóságos miniszteri titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá és 1891-ben osztályfőnökké nevezték ki. Hazánk mezőgazdaságának előmozdítását minden irányban céljául kitűzvén, egész odaadással működött úgy az egyesület s társadalmi, valamint az irodalmi téren és az ő kezdeményezésének és ösztönzésének sok szép eredmény köszönhető. Az 1879-es gazdasági kongresszuson a mezőgazdaság érdekeinek melegebb felkarolását követelte. A Magyar Tudományos Akadémia 1883. június 25-én a nemzetgazdasági bizottságba kültagjának választotta. Kiváló szolgálatai elismeréseül 1895. január 7-én miniszteri tanácsos lett, a III. osztályú vaskoronarend, a svéd Wasa- s a francia "pour le mérite agricole" rendek birtokosa, több egyesület elnöke, alelnöke és igazgató-választmányi, a Csik-, Hont-, Pest- és Szatmár-vármegyei, továbbá a kecskeméti és Szécsény vidéki gazdasági egyesületek tiszteletbeli tagja volt. 1899. február 17-én magyar nemességet kapott és ehhez április 13-án a "marosi" előnevet.

Cikkei a Gazdasági Lapokban (1869. Jelentés az 1869. máj. 19. és 20. a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett artógépversenyről); az Egyes. Közleményekben (III. 1870. A Narbuth-féle kendergyártás megtekintésére kiküldött bizottság jelentése); a Gyakorlati Mezőgazdaságban (1872. A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége, A világkiállítások történetéről); a Borászati Lapokban (1874. A phylloxera ügyében, Egy szó gazdatisztjeinkhez); a Földmivelési Érdekeinkben (1874. A szarvasmarha-tenyésztésünk emeléséhez, Egy szó gazdatisztjeinkhez); a Magyar Gazdában (1874. A phylloxera ábrákkal); a Természettudományi Közlönyben (1874. A phylloxera ügyében); a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. Az állam és mezőgazdaságunk, 1877. Előállatkivitelünk a külföld előtt, A borgyártás kérdése, Adatok a gazdasági tanügy és reá fordított államsegélyről); a Köztelek munkatársa stb.

Munkái[szerkesztés]

  • Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerint mívelése és kikészítéséről. Különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. Kiadja a földmívelési-, ipar- és kereskedelmügyi miniszterium. Pest, 1869. (Németül. U. ott, 1869.)
  • Jelentés és javaslat az országos gazdasági egyesülethez egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. Pest, 1871.
  • A világkiállítások. Útmutatás az azokban részvenni szándékozóknak. U. ott, 1872. (Németül. U. ott, 1872.)
  • Adatok a gazdasági oktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. U. ott, 1872.
  • Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A m. orsz. gazd. egyesület szarvasmarhatenyésztési szakosztályának megbizása folytán az 1874. febr. 9. ülésén előadva. Bpest, 1874.
  • A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segélyegylet alapszabály-tervezete. U. ott, 1875. (Névtelenül.)
  • A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéseül. U. ott, 1876. 19 ábrával és egy térképpel.
  • A növénytermelés és gabonakereskedés kérdései. Előadó ... U. ott, 1880. (Az országos m. gazd. egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott Enquète-tárgyalások I.)
  • A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium intézetének és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. Budapesti általános országos kiállítás. U. ott, 1885.
  • Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez (Bp., 1905);
  • Az állatvédelemről (Bp., 1907);
  • Madárvédelmi törekvések Magyarországban (Chernel Istvánnal, Bp., 1911);
  • Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1919).

Szerkesztette Budapesten a Közgazdászati Hetilapot 1870. január 3-tól április 30-ig és Bernát Dezsővel együtt adták ki; alapította és szerk. a Földmívelési Érdekeinket és melléklapját a Falusi Gazdát 1873. nov. 3-tól 1877 végéig; a Magyar Gazdát, a Politikai Újdonságok mellékletét 1874-ben; a Falusi Gazda Naptárát 1875-1878-ra és a Jegyzék Naplót Gazdák számára 1875-1878-ra.

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar életrajzi lexikon