Lószőrpálma
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
015.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Chamaerops humilis L., 1753 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lószőrpálma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lószőrpálma témájú médiaállományokat és Lószőrpálma témájú kategóriát. |
A lószőrpálma vagy törpe lószőrpálma, gyakran egyszerűen csak törpepálma (Chamaerops humilis) a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj, a Chamaerops nemzetség egyetlen faja. Legtöbb neve (így a meglehetősen elterjedt, spanyolos palmito) alacsony termetére utal, miként tudományos neve is, amit a chamai (alacsony) és rhops (cserje) szavakból képeztek.
Elterjedése[szerkesztés]
A Földközi-tenger nyugati medencéjében őshonos. A krétai datolyapálma (Phoenix theophrasti) mellett ez Európa másik őshonos pálmafaja, egyben a legészakibb természetesen előforduló pálmafaj. A 20. század közepén elterjedésének északi határa Nizza körül volt, de az ezután következő lehűlés keményebb telei nagyjából Nápolyig szorították vissza. Ebben valószínűleg közrejátszottak az emberek is, akik a levelét rendszeresen szedték. Azóta a felmelegedéssel újra északnak terjeszkedik.
Leírása[szerkesztés]
Törzse szinte nincs is. Szabálytalan legyezős leveleinek üstöke legfeljebb 3–5 m-re magasodik fel. Általában sarjakat nevel; gyakran többtörzsű. A tüskés, rendkívül szúrós levélnyeleken mintegy 15 cm-es, legyező alakú, merev, gyakran szürkés árnyalatú levelek nőnek (Johnson).
Füzérvirágzatai csupán 15 cm hosszúak (Johnson).
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
Lassan növő ernyőpálma. A nyári nagy hőséget éppolyan jól tűri, mint a zord telet (-15 fokig). Vízigénye nem túl nagy, az aszályt jól tűri.
Kétlaki.
Változatai[szerkesztés]
Két változata ismert:
- Chamaerops humilis var. humilis – Délnyugat-Európa. Levelei zöldek.
- Chamaerops humilis var. argentea (syn. var. cerifera) – Északnyugat-Afrika. Levelei ezüstös-kékes színűek.
Felhasználása[szerkesztés]
A „lószőrpálma” nevet azért kapta, mert széthasogatott, megszárított leveleiből készült a lószőrpótló afrik (ami onnan kapta a nevét, hogy a legtöbb pálmalevelet Észak-Afrikában takarították be).
Szobanövényként is elterjedt.
Képek[szerkesztés]
-
Chamaerops humilis var. humilis -
Lószőrpálmás bozótos Spanyolországban -
Chamaerops humilis var. argentea -
A lószőrpálma élőhelye Marokkóban
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Andreas Bärtels: Farbatlas Mediterrane Pflanzen. Ulmer Verlag, Stuttgart (Hohenheim) 1997, ISBN 3-8001-3488-8.
- Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 25–26. old.
- Johnson: Owen Johnson (David More illusztrációival): Európa fái. HarperCollins Publisher Ltd., 2004. Budapest, Kossuth Kiadó, 2007, 2011. p. 450. ISBN 978-963-09-6602-3 (2. kiad.).
