Lányi András (író)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról, filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Lányi András (egyértelműsítő lap).
Lányi András
Született1948. augusztus 10. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Lányi András (Budapest, 1948. augusztus 10. –) magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (az SZDSZ elődje), a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója.

Legfontosabb jelenlegi munkái, tisztségei[szerkesztés]

Nyugalmazott egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Humánökológia mesterszakának alapítója és első szakigazgatója, tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tagja a Heti Válasz tanácsadó szerkesztőbizottságának.

Közéleti kezdeményezései, alapítói tevékenysége[szerkesztés]

Kezdeményezője és szerkesztője az 1980-as évek magyar szamizdat folyóiratának, a Kisúgónak, mely – az Élőlánc kiadásában – 2006-tól újra megjelenik. A rendszerváltást megelőző években alapító főtitkára a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének, névadó alapítója és szerkesztője a Fekete Doboz videófolyóiratnak. Részt vett a Kék Lista környezetvédő csoport létrehozásában. 1997-ben a Duna Charta alapító tagja. 2000-ben Karátson Gáborral megalapította a Védegyletet, melynek kezdetben szóvivője volt, 2005-ben kilépett. 2002-ben Csizmadia Ervinnel létrehozta a Méltányosság Politikaelemző Kört. 2005-ben az Élőlánc Magyarországért alapítója. 2017-ben egyik alapítója a két évvel később újraindított Karátson Gábor Körnek, mely 2020-ban közéleti, ökopolitikai egyesületként tevékenykedik.

Pályája[szerkesztés]

Diplomája megszerzése után dolgozott a televízióban, és dokumentumfilmeket forgatott, majd a MAFILM munkatársa lett. Érdeklődést keltett Segesvár című, a Balázs Béla Stúdióban forgatott filmjével (1974). Hat játékfilm és tv-játék, illetve számos szociográfiai dokumentumfilm rendezője.

Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, szamizdat újságot, videofolyóiratot szerkesztett, Lehrstück Mária néven ellenzéki folyóiratokban publikált.

1988-tól egyik szervezője a Duna-mozgalomnak, a vízlépcsőrendszer ellen tiltakozó mozgalomnak, máig részt vesz a dunai vízlépcsők elleni küzdelem szervezésében.

Egy évtizeden át a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat főmunkatársa volt. Írt regényt, elbeszélést, tankönyvet, esszét, publicisztikát, szerkesztett ökofilozófiai antológiát. 1967-től többek között az alábbi folyóiratokban jelentek meg tanulmányai: 2000, Beszélő, Diakónia, Filmkultúra, Forrás, Fundamentum, Holmi, Kortárs, Kovász, Kritika, Liget, Magyar Filozófiai Szemle, Medvetánc, Pannonhalmi Szemle, Politikatudományi Szemle, Századvég, Új Írás, Valóság, Világosság.

Iskolái[szerkesztés]

Felsőoktatási tevékenysége[szerkesztés]

Tudományos kutatás[szerkesztés]

  • 1986–87: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, XIX-XX. Századi Művelődéstörténeti Kutatócsoport (Irodalmi tömegkultúra Magyarországon a két világháború között)
  • 1994–96: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete tudományos munkatársa, kutatási területe: újrapolgárosodás és intergenerációs mobilitás
  • 1996–99: Környezeti konfliktusok a társadalmi érdek erőterében című OKTK-kutatás

Könyvei[szerkesztés]

  • Az írástudók áru(vá vá)lása. Az irodalmi tömegkultúra a két világháború közti Magyarországon; Magvető, Budapest, 1988 (Gyorsuló idő)
  • Hölgyek titkára; Magvető, Budapest, 1989 (regény)
  • Egy örömóda titkos záradéka; Liget–"Egészség" Alkoholmentes Rehabilitációs Egyesület, Budapest, 1990 (esszé)
  • A kettészakított üstökös. Széchenyi, Arany, Jókai, Görgey. Négy történelmi esszé; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1992 (Liget könyvek)
  • A másik köztársaság; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1993 (Liget könyvek) (esszé)
  • Valahol megint utat vesztettünk; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1996 (Liget könyvek) (esszé)
  • Egy fellebbezés elutasítása. Novellák; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1997 (Liget könyvek)
  • Erkölcsi esettanulmányok (Jakab Györggyel) (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, 1999) (középiskolai tankönyv)[1][2][halott link]
  • Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1999 (Liget könyvek) (esszé)
  • Fekete Judit: Alapszemlélet a jövőről / Lányi András: Környezeti jövőképünk alakításának szempontjai; OKT–MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2002 (Műhelytanulmányok Magyarország környezeti jövőképéről)
  • Létezik-e? Esszék; Hanga–Új Mandátum, Budapest, 2003
  • Hölgyek titkára; Kortárs, Budapest, 2004
  • Borsos Balázs: Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról; Borsos Béla, Kiss Lajos András és Lányi András vitacikkeivel; L'Harmattan, Budapest, 2004 (Környezet és társadalom)
  • A fenntartható társadalom; L'Harmattan, Budapest, 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
  • A globalizáció folyamata; L'Harmattan, Budapest, 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
  • Porcelán az elefántboltban. Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon; Heti Válasz, Budapest, 2009
  • Az ember fáj a földnek. Utak az ökofilozófiához; L'Harmattan, Budapest, 2010 (Ökoetika)
  • Bevezetés az ökofilozófiába; L'Harmattan, Budapest, 2020 (Ökoetika)
  • Lányi András–Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok; Független Pedagógiai Intézet, Budapest, 2010
  • Oidipusz avagy A természetes ember; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2015 (Liget könyvek)
  • Elképzelt közösségeim; Scolar, Budapest, 2016
  • Bevezetés az ökofilozófiába. Kezdő halódóknak; L'Harmattan–Könyvpont, Budapest, 2020 (Ökoetika)
  • Karátson Gábor; Kortárs, Budapest, 2022 (Karátson archívum könyvek)
  • The philosophy of eco-politics; L'Harmattan, Budapest–Paris, 2022 (Ecoethics)
  • Menekülés a győztesek táborából. Válogatott tanulságok 2019–2023; Magyar Hang Könyvek, Budapest, 2023

Szerkesztő, társszerkesztő[szerkesztés]

  • Kisúgó (szamizdat) (1981)
  • Arat a magyar (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet, 1988, Szalai Júlia et. al.)
  • Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv; szerk. Lányi András; ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet–Osiris, Budapest, 2000 (Osiris tankönyvek)
  • A szag nyomában. Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom; szerk. Lányi András; Osiris–ELTE BTK Szociológiai Intézet, Budapest, 2001
  • Az iskola – bukásra áll? A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai; szerk. Bajomi Iván, Lányi András; Védegylet, Budapest, 2004
  • Környezet és etika. Szöveggyűjtemény; szerk. Lányi András, Jávor Benedek; L'Harmattan, Budapest, 2005 (Ökoetika)
  • Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?; szerk. Lányi András, Farkas Gabriella; L'Harmattan, Budapest, 2010 (Környezet és társadalom)
  • Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról; szerk. Lányi András, László Miklós; Complex, Budapest, 2014
  • A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban. A Magyar Tudományos Akadémia és az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság az ELTE Humánökológiai mesterszak közreműködésével, 2018. november 19-én rendezett tudományos tanácskozásának dokumentumai; szerk. Lányi András, Kajner Péter; Unesco Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2019
  • Harmadik út. Ökopolitikai programtöredék; szerk. Lányi András; Karátson Gábor Kör, Budapest 2021
  • 1988-90: a Fekete Doboz videoperiodika alapító szerkesztője
  • 1994–2004: a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat főmunkatársa

Főbb rendezései[szerkesztés]

  • Segesvár (1974)
  • Tíz év múlva (1978)
  • Napló, Ál-Petőfi, Valaki figyel (1984)
  • Az új földesúr (1988)
  • TV-filmek (pl. Napló) (1975)

Oktatás- és kultúrpolitikai tevékenysége[szerkesztés]

  • 1986-87: a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége alapító főtitkára
  • 1990-92: a Fidesz parlamenti frakciója kultúrpolitikai tanácsadója
  • 1991–2003: a Magyar Mozgókép Közalapítvány Képzési és Kutatási Szakkollégiumának elnöke
  • 1996-97: a filmszakmai és kulturális szervezetek képviselője az MTV Közalapítvány Kuratóriumában
  • 1994-96: a Nemzeti alaptanterv Mozgókép- és Médiaoktatási fejezetének társszerzője
  • 1999- Oktatási Minisztérium Etikaoktatási Bizottság: az Emberismeret, etika, Társadalomismeret, valamint Mozgóképkultúra, médiaismeret gimnáziumi kerettantervek, Emberismeret, etika érettségi követelmények kidolgozása

Rendszeresen meghirdetett kurzusai[szerkesztés]

  • A globalizáció folyamata
  • Környezet és etika
  • Kulturális változások az ezredfordulón
  • Politikai ökológia
  • Környezeti konfliktusok
  • Média és környezet
  • Fenntarthatóság és globalizáció
  • Utak az ökofilozófiához

Konferencia-előadások (2000-től) (válogatás)[szerkesztés]

  • 2000. március: Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom (Pécsi Tudományegyetem – Pécs)
  • 2001. november: Magyar Szociológiai Társaság (Székesfehérvár)
  • 2001. november 30.–december 1.: Az emberi jogok és az európai tradíció (Berzsenyi Dániel Főiskola Németh László Szakkollégiuma – Szombathely)
  • 2002. március: A budapesti agglomeráció (Magyar Urbanisztikai Társaság – Budapest)
  • 2002. május: Magyar Pszichológiai Társaság, Környezetpszichológiai Tagozat (Szeged)
  • 2002. június: Vita a globalizációról (Magyar Közgazdasági Társaság – Budapest)
  • 2002. szeptember: Hermeneutika és pedagógia (Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszék – Debrecen)
  • 2002. október: Pluralitás és kommunikáció (Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszék – Kolozsvár)
  • 2003. október: A komplex kultúrakutatás dilemmái (Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszék)
  • 2005. március: Budapest Főváros Középtávú Fejlesztési Terve (opponens) (Főpolgármesteri Hivatal – Budapest)
  • 2005. április: A szexualitás ezer arca (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Társadalomtudományi Szakkollégiuma – Szeged)
  • 2005. április: A fenntarthatóság a felsőoktatásban (Eötvös Loránd Tudományegyetem–KÖNKOMP – Budapest)
  • 2005. május: Média és erőszak (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Budapest)
  • 2005. június: A fenntarthatóság a pedagógiában (Gimnáziumok Országos Szövetsége–Védegylet – Budapest)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben – Akik a magyar filmeket csinálják (Magyar Filmgyártó Vállalat-Mozgókép Forgalmazási Vállalat-Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983.)
  • a Magyar és nemzetközi ki kicsoda különböző kiadásai (Biográf)

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 (interjú, pp. 178–185.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lányi_András_(író)&oldid=26827340”