Láng Lajos (statisztikus)

Láng Lajos
A Magyar Királyság kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1902. május 5. – 1903. november 3.
Előd	Horánszky Nándor
Utód	Hieronymi Károly
Született	1849. október 13. Pest
Elhunyt	1918. március 28. (68 évesen) Budapest
Párt	Szabadelvű Párt (1878-1906) Nemzeti Munkapárt (1910-1918)
Választókerület	Szakcs (1878-1881) Pápa (1881-1896) Nagybánya (1896-1901) Csaca (1902-1905) Debrecen III. (1910-1918)
Gyermekei	Láng Mihály Láng Boldizsár
Foglalkozás	statisztikus, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Lajos témájú médiaállományokat.

Csanakfalvi báró Láng Lajos (Pest, 1849. október 13. – Budapest, 1918. március 28.) közgazdász, statisztikus, politikus, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja

Jómódú iparoscsalád sarja volt. Apja a porcelángyár alapító Láng Mór volt. A pesti Piarista Gimnáziumba járt, felsőfokú tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen és a Berlini Egyetemen végezte. 1876-ban szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét.

1877-től az Ellenőr, 1882-től a Nemzet című lap munkatársaként dolgozott. 1877-ben a nemzetgazdaságtan magántanárává nevezték ki; 1883-tól 1889-ig, 1893-tól 1902-ig, majd 1903-tól haláláig a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a budapesti egyetemen. 1884–1885-ben és 1893–1894-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1905–1906-ban az egyetem rektori posztját töltötte be. 1883. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892. május 5-én rendes tagjává választották. 1892 és 1904 között az Akadémia Nemzetgazdasági Bizottságának elnöke volt. 1894-ban a Magyar Közgazdasági Társaság első elnökévé választották. Az 1894-es VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai munkacsoport elnöke volt.

Több évtizedes politikai pályafutása során 1878-tól a szakcsi, 1881 és 1896 között a pápai választókerület, 1896 és 1901 között Nagybánya, 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-es választások|1910-esen viszont igen, Debrecen III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapárt színeiben.

1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902–1903-ban, Széll Kálmán kormányában kereskedelemügyi miniszter, 1911–1912-ben a magyar delegáció elnöke volt.

1911. július 28.-án magyar nemességet, bárói címet, családi címert valamint a "csanakfalvi" nemesi előnevet adományozta neki I. Ferenc József magyar király.

Házassága és gyermekei

Felesége, Horváth Emília Julianna (*Szombathely, 1855. július 16.–†Budapest, 1918. október 2.), akinek a szülei Horvát Boldizsár (1822–1898) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban, és Schenk Klára voltak. Láng Lajos báró a felesége révén sógora, báró Eötvös Lorándnak, akinek a neje Horváth Gizella asszony volt. Báró Láng Lajos és Horváth Emília házasságából született:

• báró Láng Boldizsár (*1877.–†Budapest, 1943. április 27.), magyar királyi titkos tanácsos, altábornagy, felsőházi tag. Felesége Stromszky Mária.
• báró Láng Mihály (*1882–.†Budapest, 1930. január 30.), országgyűlési képviselő. Felesége Crevato Itala.

Munkássága

Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károllyal és Jekelfalussy Józseffel szerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. Fordításában jelent meg 1891-ben Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.

Művei

• A népoktatás hazánkban 1869-1884 (Pest, 1868)
• Leroy-Beaulieu, Paul: Pénzügytan. Ford. (Budapest, 1879)
• A magyar és osztrák államháztartás 1868-1877-ig (Budapest, 1881)
• A társadalmi deficit; Kilián könyvkeresk., Bp., 1881 (hasonmásban: 1986)
• A közgazdaság tudomány rendszere I. A közgazdaság elmélete (Budapest, 1882)
• Minimum és majorátus (Budapest, 1883)
• Minimum és homestead (Budapest, 1883)
• Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-től, 1880-ig (Budapest, 1884)
• Magyarország statisztikája I–II. (többekkel; Budapest, 1884)
• A középoktatás hazánkban (1867-1886) (Budapest, 1886)
• Magyarország népmozgalma 1880–1885 (Budapest, 1888)
• A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában (Budapest, 1898)
• A vámpolitika az utolsó száz évben (Budapest, 1904)
• A statisztika története (Budapest, 1913)
• Forrás: Magyar Közgazdaságtörténeti Archívum. Tallózás szerzők neve szerint. Budapesti Corvinus Egyetem Láng Lajos.
• A vámpolitika az utolsó száz évben. Politzer, Budapest. 1904.
• A cartell és a magyar forgalom önállósága. Aigner Lajos, Budapest. 1875.

Források

• Dányi Dezső: Népességi nézetek és népesedéspolitika Magyarországon a kapitalizmus korában. Demográfia, 1962. 2. sz. 143–165. o.
• Laky Dezső: A magyar statisztika nagy korszakának akadémikus képviselői. Megemlékezés Kőrösy Józsefről, Vizaknai Antalról, báró Láng Lajosról és Vargha Gyuláról. Budapest: MTA. 1938.
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 448–449. o. ISBN 978-963-235-449-1
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés almanachjában
• Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
• Láng Lajos, 1911-től br. Szerző: Kozák Péter. Műfaj: Pályakép. Megjelent: nevpont.hu, 2013.