Lyrai Miklós
| Lyrai Miklós | |
 | |
| Lyrai Miklós 1479-es ábrázolása | |
| Élete | |
| Született | 1270 körül La Vieille-Lyre |
| Elhunyt | 1349. október 23. (kb. 70–80 évesen) Párizs |
| Nemzetiség | francia |
| Házastársa | szerzetes volt, cölibátusban élt |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | Postilla litteralis Postilla moralis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lyrai Miklós témájú médiaállományokat. | |
Lyrai Miklós O.F.M. (latinul: Nicolaus a Lyra), (La Vieille-Lyre, 1270 körül – Párizs, 1349. október 23.[1]) francia ferences szerzetes, egyházi író, egzegétaként és apologétaként vált ismertté. Kortársai „doctor planus”-nak és „doctor utilis”-nak nevezték.[1][2]
Élete[szerkesztés]
A normandiai Lyra (ma La Vieille-Lyre) faluban született,[1] és 1291-ben[3] vagy 1292-ben lépett a verneuilli ferences kolostorba. Némely történetíró megtért zsidónak tartja, azonban ez nincs bizonyítva. Életéről kevés ismeret maradt fenn, annyi bizonyos,[1] hogy párizsi egyetem hallgatója volt, 1308-tól 1319-ig, illetve 1326-tól ismét teológiát tanított itt. 1319-ben a ferences rend franciaországi, 1324-ben burgundiai tartományfőnöke volt.[2] 1349-ben[2] (vagy 1340-ben[3]) hunyt el Párizsban.[1]
Művei[szerkesztés]
Lyrai Miklós fő műve az egész Szentíráshoz írt magyarázatos könyve, a Postilla litteralis super totam Bibliam (1322–31), melyet 1339-ben a rövid Postilla moralisszal egészített ki.[2] A Postilla litteralisban Druthmar ó-corvey-i apát (†865?) elvét követve a szó szerinti magyarázatra helyezte a hangsúlyt, eltérve a korban megszokott allegorikus magyarázási technikától, ugyanakkor állításaiban nem mellőzte a nagy egyházi tekintélyeket, elsősorban Aquinói Szent Tamást. Lyrai Miklós ismerte a keleti nyelveket is, így munkájában tekintettel tudott lenni az eredeti – nem latin – szövegre.[1] Magyarázatához Rási zsidó egzegéta (1040–1105) glosszáit is felhasználta, így akarta bizonyítani a zsidóknak, hogy az Ószövetség egyes helyeken szó szerinti értelemben utal Krisztusra és az Egyházra.[2] A Postilla volt az első teljes Szentírás-magyarázat, amelyet Rómában nyomtattak ki (1471, 5 kötet)[1] Paulus de Burgos és Matthias Doering kiegészítéseivel.[2] Szentírás magyarázatának másolatát a középkori Magyarországon is megrendelték és használták, elsősorban prédikációk kiegészítésként, magyarázatként. Az egyik kétrészes példányt valószínűleg Kolozsváron köttethették, s ma első részét Kolozsvárott, második részét Gyulafehérvárott a Batthyaneumban őrzik.[4]
Mivel Lyrai Miklós felfogása és fejtegetései sokban egyeztek Luther Márton tanaival, a következő közmondás terjedt el: „Si Lyra non lyrasset, Lutherus non saltasset.”, azaz „Ha Lyra a lantot nem pengette volna, Luther sem táncolt volna.”[3]
Több egyéb írásai is ismert, így a:
- Tractatus de differentia nostrae translationis ab hebraica littera in veteri testamento (1333, nyomtatásban Rouen, 1512; Alcalá, 1515)[2]
- Quaestio disputata contra hebraeos (De adventu Christi) (a mű középkori zsidóellenes keresztény polemizáló irodalom alapműve, legtöbbször a Postillával együtt nyomták ki)[2]
- Responsio ad quendam iudaeum ex verbis Evangelii secundum Matthaeum contra Christum nequiter arguentem[2]
- Quaestiones[2]
- Oratio ad honorem s. Francisci[2]
- 259 Sermones[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Chobot, i. m., 393–394. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Katolikus lexikon Nicolaus de Lyra
- ↑ a b c Pallas, i. h.
- ↑ maszol.ro
Források[szerkesztés]
- Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, II. kötet (középkor), Budapest–Rákospalota, 1907
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- Bokor József (szerk.). Lyra, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 3.
