Lyon 3. kerülete
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| 2. kerület | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Lyon |
| Irányítószám | 69003 INSEE-kód: 69383 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 679 fő (2023. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 992 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,35 km² |
| Elhelyezkedése | |
 2. kerület
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 45° 45′ 31″, k. h. 4° 51′ 21″45.758600°N 4.855822°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 31″, k. h. 4° 51′ 21″45.758600°N 4.855822°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 2. kerület témájú médiaállományokat. | |
Lyon 3. kerülete a Rhône folyó keleti partján fekvő legnépesebb, sokszínű városrész jelentős kereskedelmi és egészségügyi szereppel.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kerület nyugati határa a Rhône folyó, északról a Cours Lafayette határolja el a 6. kerülettől. Keleten Villeurbane és Bron várossal határos, délről a Cours Gambetta a 7. kerülettől, a Cours Albert Thomas és az Avenue Rockfeller pedig a 8. kerülettől választja el.
A településrész keleti, magasabban fekvő fele egy morénasáncon épült, a lejjebb eső szakaszok a Rhône valamikori árterén épültek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lyon 3. kerületét 1852. március 24-én hozták létre, amikor is a mocsaras területen épült falusias Guillotière községet Lyonhoz csatolták. Egy 1856-os sok áldozatot követelő árvíz után kiépült a településrész árvízvédelmi rendszere is. A 19. század második felében nagy számú új lakos (kereskedők, hivatalnokok és közalkalmazottak) költözött a kerületbe.
A 20. század elején épültek meg a városrész keleti felén a kórházak, amelyek egészségügyi központ jelleget kölcsönöztek a kerületnek. Később, a prefektúra megépültével, a Rhône partján egy kispolgári negyed is kialakult. Az 1950-es évek közepén a korábbi Part-Dieu laktanya helyén (a kerület központjában) egy új bevásárló- és üzleti negyed létesült. 1978-ban a Párizs–Marseille Grande Ligne megépültével egy új, azóta főpályaudvarrá alakult pályaudvar létesült Part-Dieu városrészben. A környék azóta is intenzív fejlődést mutat. Még mindig jellemzőek a nagyberuházások a kerületben ideértve az infrastrukturális fejlesztéseket (új metró-, villamos és trolibuszvonalak), amelyek az utóbbi évtizedeket jellemezték.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Part-Dieu Önkormányzati Könyvtár
- Auditórium
- Prefektúra
- Part-Dieu bevásárlóközpont
- Edouard Herriot Kórház
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Populations de référence 2023