Luis de Molina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luis de Molina
Molina - De Justitia et jure, 1759 - 272.tif
Született 1535. szeptember 29.
Cuenca
Elhunyt 1600. október 12. (65 évesen)[1][2][3][4]
Madrid
Állampolgársága spanyol
Foglalkozása
  • teológus
  • jogtudós
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • közgazdász
Iskolái
  • University of Salamanca
  • Complutense University
  • University of Coimbra
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Luis de Molina témájú médiaállományokat.

Luis de Molina (Cuenca, 1535. – Madrid, 1600. október 12.) spanyol jezsuita gondolkodó.

Élete[szerkesztés]

Nemesi családban született. Tizennyolc éves korában lépett be a jezsuita rendbe. Noviciátusa végeztével a portugáliai Coimbrába küldték filozófiát és teológiát tanulni. 1563-tól Coimbrában a filozófia tanára, 1568-tól az évorai egyetemen a teológia tanára volt. 1590-ben visszavonult szülővárosába, hogy kizárólag írással foglalkozzon. 1600-ban az újonnan nyílt madridi jezsuita kollégiumban elvállalta az erkölcsfilozófiai tanszéket, de fél év múlva meghalt.

Munkássága[szerkesztés]

Molina fő műve, amelyet harminc éven át írt, a Concordia liberi arbitrii cum gratiæ donis, divina præscientia, providentia, prædestinatione et reprobatione címet viseli. 1598-ban adták ki Lisszabonban Albert bíboros, Portugália főinkvizitorának, II. Rudolf császár fivérének támogatásával. A mű témája a kegyelem és a szabad akarat összeegyeztetése, a tridenti zsinat tételeinek tudományos alátámasztására tett kísérlet. Formáját illetően a mű Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének egyes részeihez írt kommentár. Stílusa nehézkes, a hosszú mondatok és a többszöri ismétlések nehézkessé teszik olvasását.

A Concordia heves vitákat váltott ki a katolikus egyházon belül, és Molinát feljelentették a spanyol inkvizíciónál. Amikor a viták túl messzire mentek, VIII. Kelemen pápa hallgatást parancsolt a vitázóknak, és 1596-ban bekérette az írásokat a Vatikánba. 1598-ban bizottságot hozott létre Molina nézeteinek kivizsgálására. A bizottság éppen Molina halálának napján hozta meg a munkát elítélő döntését.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Spanish Biographical Dictionary. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]