Luis Arce
| Luis Arce | |
_Cropped_II.png) | |
| Bolívia elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2020. november 8. | |
| Előd | Jeanine Áñez (ideiglenesen) |
| Bolívia gazdasági és pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 2019. január 23. – 2019. november 10. | |
| Előd | Mario Guillén Suárez |
| Utód | José Luis Parada Rivero |
| Hivatali idő 2006. január 23. – 2017. június 24. | |
| Előd | Waldo Gutiérrez Iriarte |
| Utód | Mario Guillén Suárez |
| Született | 1963. szeptember 28. (60 éves) La Paz |
| Párt | Mozgalom a Szocializmusért (2020–2023) |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Vallás | római katolikus egyház |
 | |
| Luis Arce aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Arce témájú médiaállományokat. | |
Luis Alberto Arce Catacora (La Paz, 1963. szeptember 28. –) bolíviai politikus, 2020. november 8-ától Bolívia elnöke.
Életpályája[szerkesztés]
La Pazban született 1963-ban, egy középosztálybeli családban. A baloldali nézeteket valló szülei tanárok voltak, apai ágon spanyol, anyain pedig ajmara származású.[2] A fővárosban szerzett könyvelői diplomát 1984-ben, majd az ottani állami San Andrés Egyetemen (UMSA) közgazdászként végzett 1992-ben. Tanulmányai az angliai Warwicki Egyetemen folytatta, ahol az MSc képzést követően mesterfokozat szerzett, ugyancsak közgazdaságtanból. Tanulmányai után az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Latin-Amerika különböző egyetemein tartott előadásokat, s eközben díszdoktori címmel is kitüntették.[3] Több szakkönyvet és számos cikket jegyzett.[2]
1987-től, majd húsz éven át dolgozott a bolíviai Nemzeti Bankban, ahonnan gazdasági és pénzügyminiszterré történt kinevezését követően jött el 2006-ban.[3] Tagja volt a baloldali Evo Morales mindhárom kormányának. 2017-ben egy rövid időre távozott a tárca éléről, mikoris veserákot állapítottak meg nála, de felépülését követően újra elfoglalhatta bársonyszékét (2019).[2]
A 2019-es elnökválasztást – a negyedik mandátumáért versenybe szálló, az országot 13 éven át vezető – Morales nyerte. Az ellenzék azonban csalással vádolta meg, tüntetések kezdődtek, melyek zavargásokba csaptak át, végül a hadsereg kihátrált az elnök mögül, aki az események hatására kénytelen volt lemondani és előbb Mexikóba, majd Argentínába távozni.[4]
2020. október 18-án elnök- és parlamenti választásokat tartottak, melyen a Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, MAS) színeiben indult, s melyet meg is nyert,[5] több mint 26 százalékponttal megelőzve a második helyen befutó, centrista Carlos Mesát.[6] Ezzel – egyetlen kaotikus év után – a dél-amerikai országot 2006 és 2019 közt irányító MAS visszatért a hatalomba.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://warwick.ac.uk/fac/soc/economics/news/2021/11/warwick_welcomes_bolivian_president/
- ↑ a b c Kontúr. Luis Arce, könyvelőből bolíviai államfő. In.: HVG. XLII. évf., 2020/44. (2155.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b Luis Arce, the dolphin of Evo Morales, his passport to return to Bolivia (angol nyelven). archyde.com, 2020. január 21. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ Az elzavart Morales helyére volt minisztere lép (magyar nyelven). hirado.hu, 2020. október 24. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ Horváth Bence: Evo Morales hazatérhet, de nem politikával, hanem haltenyészéssel tervez foglalkozni (magyar nyelven). 444.hu, 2020. október 27. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ A hivatalos eredmény szerint is a baloldal nyert a bolíviai elnökválasztáson (magyar nyelven). nool.hu, 2020. október 24. [2021. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
- ↑ Bede Márton: Bolíviában látszólag a baloldal, valójában a demokrácia nyert (magyar nyelven). 444.hu, 2020. október 21. (Hozzáférés: 2020. november 2.)
Források[szerkesztés]
- Personal website Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (spanyolul)
- CV at the Ministry of Economy and Finance of Bolivia (spanyolul)
- Biography by CIDOB (spanyolul)
