Ugrás a tartalomhoz

Ludvík Aškenazy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludvík Aškenazy
Született1921. február 24.
Český Těšín, Csehszlovákia
Elhunyt1986. március 18. (65 évesen)
Bolzano, Trentino-Alto Adige, Olaszország
Állampolgársága
Nemzetiségecseh Csehország
HázastársaLeonie Mann-Aškenazy[2]
GyermekeiJindřich Mann
Foglalkozása
Iskolái
  • gimnázium (1932–1939)
  • Faculty of Philosophy in the Lviv University (1939–1941, történettudomány, szlavisztika)
  • egyetem (1941–1942)

Ludvík Aškenazy aláírása
Ludvík Aškenazy aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Ludvík Aškenazy témájú médiaállományokat.

Ludvík Aškenazy (Český Těšín, 1921. február 24.Bolzano, 1986. március 18.) cseh író és újságíró.

Élete

[szerkesztés]

Aškenazy 1921. február 24-én született Český Těšínben. Csehszlovákia német megszállása után családja Lengyelországba emigrált, és Stanisławówban (ma Ivano-Frankivszk, Ukrajna) élt, amelyet később a Szovjetunió annektált. Később Lembergbe költözött, hogy szláv filológiát tanuljon.[3]

A második világháború alatt a Szovjetunióban a szovjet hadsereg cseh egységeinek katonája volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak. 1945 és 1950 között a Csehszlovák Állami Rádióban dolgozott, ezt követően pedig a kormány által jóváhagyott író lett.

Csehszlovákia 1968-as szovjet inváziója után száműzetésbe vonult, és 1976-ig Münchenben élt. 1976 és 1986 között az olaszországi Bolzano városában élt feleségével, Leonie Mannal(wd),[4] Heinrich Mann német író lányával.[5] Két fia volt, Jindřich Mann(wd), aki szintén író volt,[6] és Ludwik Mann, aki számos könyvét illusztrálta.

Wo die Füchse Blockflöte spielen című könyvéért 1977-ben elnyerte a Deutscher Jugendliteraturpreis díjat,[7] 1993-ban pedig ugyanerre a díjra jelölték Der Schlittschuhkarpfen című művéért.[8]

Aškenazy 1986. március 18-án halt meg az olaszországi Bolzanóban, 65 éves korában. A csehországi Český Těšín városában évente fesztivállal ünneplik.

Publikációk listája (részleges)

[szerkesztés]
  • Wo die Füchse Blockflöte spielen (1977)
  • Der Schlittschuhkarpfen (1981)
  • Du bist einmalig
  • Blaubart und die Elefanten (1983)

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Német ​kikelet (Nemecké jaro) – Magyar Könyvtár, Bratislava, 1952 · Fordította: Fendt Pál
  • A lángszemű : történetek (Sto ohňu) – Magyar Kiadó, Bratislava, 1954 · Fordította: Fendt Pál
  • Emberke (Dětské etudy) – Szlovákiai Szépirodalmi, 1959 · Fordította: Palotai Erzsébet
  • Indián ​nyár (Indiánské léto) – Szlovákiai Szépirodalmi, Budapest-Bratislava, 1959 · Fordította: Rácz Olivér
  • Kutyaélet (elbeszélések) – Európa, Budapest, 1961 · Fordította: Bojtár Endre
  • A vendég (Host) – Gondolat, Budapest, 1962 · Fordította: Donáth Margit
  • Az ​ellopott hold (Ukradený mesíc) – Kozmosz Könyvek, Budapest, 1965 · Fordította: Csulák Mihály · Illusztrálta: Helena Zmatliková(wd)
  • Emberek ​és emberkék (elbeszélések) – Európa, Budapest, 1965 · Fordította: Zádor András

Filmek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Evidence zájmových osob StB. Érdeklődésre számot tartó személyek nyilvántartása
  2. https://deutsch.radio.cz/ludvik-askenazy-vom-kriegsreporter-zum-kinderbuchautor-8559526
  3. Ludvík AŠKENAZY. Slovník české literatury . Ústav pro českou literaturu AV ČR, v. v. i.. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
  4. Carla Henriette Maria Leonie „Goschi” Mann (1916. szeptember 10. – 1986. október 25.) német író és fordító a Mann családból(wd).
  5. Slovník českých spisovatelů (cseh nyelven). Prague: Libri, 53. o. (2005). ISBN 80-7277-179-5 
  6. Jindřich Mann (1948. március 18. –) cseh-német filmrendező és író.
  7. www.akj.de, AKJ-: Wo die Füchse Blockflöte spielen (német nyelven). Arbeitskreis für Jugendliteratur e.V. . (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  8. www.akj.de, AKJ-: Der Schlittschuhkarpfen (német nyelven). Arbeitskreis für Jugendliteratur e.V. . (Hozzáférés: 2020. július 2.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludvík Aškenazy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.