Lovas (Magyarország)
| Lovas | |||
 | |||
| Lovas központja a két templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ferenczy Gáborné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8228 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 523 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 59′ 18″, k. h. 17° 57′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 18″, k. h. 17° 57′ 39″ | |||
 Lovas
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Lovas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lovas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lovas község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.
Fekvése
Lovas a Balaton északi partján, a Királykút völgyének kapujában fekszik. Közvetlen szomszédai Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. Nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik. A két hegy között folyik a Lovasi-Séd, amelynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. Ezt a részt ma is Malomvölgynek nevezik. A falun római eredetű útvonal húzódik keresztül, amely jelenleg a 7221-es számozást viseli.
Története
Lovas Magyarország nyugati felén, a Balatontól északkeletre fekvő, alig 400 lelkes község, amely a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté: ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működött festékbányát. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Az ősember a kultikus célra használt vörös festékkel kiterjedt kereskedést folytathatott.
Az őskortól lakott vidékre 900 után telepedtek le a magyarok, akiknek itteni élete az első okleveles említésig (1290) a régészeti leletekből ismerhető meg. A szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosok a 13. században kőtemplomot építettek, amelyet 1754-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét a 13. század végétől az 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s földtulajdonosokká váltak.
A község népe a 17. században a református hitre tért át. A 18. században a káptalan egy részüket visszatérítette a katolikus hitre, s 1753-ban nekik adta a templomot és a parókiát. A lovasi katolikus egyház a paloznaki plébánia filiája lett.
A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek maguknak. 1945-ig a református gazdák irányították a község és a hegyközség (promontorium) életét.
Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A 20. század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el.
Napjainkra a falusi turizmus jelentősége is megnőtt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Bácsi Imre (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Ferenczy Gáborné (független)[4]
- 2014–2019: Ferenczy Gáborné (független)[1]
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 428 | 434 | 442 | 482 | 533 | 523 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 3,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,2%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (14,6% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
A község területén murvabányászat közben a régészek őskori festékbányát találtak, amelyet ez emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak.
A település másik nevezetessége a 13. századi, Szűz Mária Szent Neve tiszteletére emelt Árpád-kori templom. A templombelsőben középkori falfestmények voltak, amiknek csekély maradványai a mai napig láthatóak. Felújításkor a belső vakolatleverés során, az északi hajófalon ép állapotú elszedett kőkeretes, csúcsíves ajtót láthatunk, amely bizonyította a 14. századi északi kápolna létezését. A román kori templom mai formáját alapjában véve a 18. századi barokk átépítés, majd az 1911-es és 1990-es újjáépítések, restaurálások során nyerte el. 1990 októbere óta műemlék, mely építészeti múltunk ritka és pótolhatatlan tárgyi bizonyítéka.{{}}
Szakirodalom
- Vértes László: Őskori bányák Veszprém megyében (Lovas, a legősibb bánya, A sümegi ősbánya) - Veszprém, 1969. - Athenaeum Ny. Bp. 69.0415
Képgaléria
-
Régi malom Lovas határában -
Régi malom Lovas határában -
A katolikus templom bejárata -
Jellegzetes lakóház a faluközpontban -
A lombok között rejtőzködő hősi emlékmű -
Lovas I. világháborús hősi emlékműve -
Lovas II. világháborús hősi emlékműve
Jegyzetek
- ↑ a b Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)[halott link]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lovas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
- ↑ Lovas Helységnévtár
