Lovász Ádám

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovász Ádám
Született1991 (33 éves)
Clayton
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Lovász Ádám (Ausztrália, Victoria állam, Clayton, 1991. november 16. –) magyar filozófus, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza.

Életpályája[szerkesztés]

Lovász Ádám 1991-ben született Ausztráliában. Tanulmányait a Szent Margit Gimnáziumban végezte (2011), majd az ELTE Társadalomtudományi Karán Szociológia BA diplomát szerzett (2015). Ezt követően a filozófia irányába fordult a figyelme, és 2017-ben Filozófia MA végzettséget szerzett az ELTE BTK-n.

Munkássága[szerkesztés]

Heterogén életműve számos műfaji területet és tudományos témát ölel fel. 2016-ban publikálta első filozófiai tárgyú monográfiáját a Void Front Press elnevezésű amerikai kiadónál.[1] Ugyanebben az évben jelent meg három további kötete, nevezetesen a Horváth Márkkal közösen írt The Isle of Lazaretto, amelyhez Thierry Bardini és Timothy Morton filozófusok írtak ajánlót,[2] valamint a szintén Horvátthal közösen írt Felbomlás és dromokrácia.[3] Utóbbi kötet magyar nyelven elsőként foglalkozik a társadalmi gyorsulás összetett jelenségével. Ugyanebben az évben megjelent második monográfiája is, The System of Absentology in Ontological Philosophy címmel a Cambridge Scholars Publishing nevű akadémiai kiadó jóvoltából.[4] A könyvhöz írt méltatásában David Tibet így jellemzi Lovász filozófiáját: "Lovász Ádám... a kimondhatatlant igyekszik megjeleníteni ritka szépséggel és szenvedéllyel bíró szavakkal."[5] 2017 folyamán, szintén magyar nyelven elsőként, Horváth Márkkal közösen publikált egy filozófiatörténeti monográfiát Georges Bataille filozófiai és valláselméleti munkásságáról.[6] Kötetei mellett számos konferencián adott elő és performanszokat is tartott, jellemzően Horváth Márkkal közösen.[7][8] Tartalmi szempontból filozófiája a kortárs spekulatív realista filozófiákhoz sorolható, ám a posztmodern elméletek, a nihilizmus és a tradicionális filozófiák is jelentős hatást gyakoroltak nézeteire. Horváth Márkkal közösen társalapítója és társszerkesztője a 2015-ben megalapított Absentology nevű ismeretterjesztő Facebook-oldalnak. 2019-ben publikálta Horváth Márkkal és Losoncz Márkkal közösen az A valóság visszatérése című kötetet, amelyben a spekulatív realista és újrealista irányzatok áttekintése olvasható. A kötethez a spekulatív realista mozgalom alapítója, Graham Harman, írt előszót.

Művei[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

Társszerzős kötetek[szerkesztés]

Horváth Márkkal:

Horváth Márk és Nemes Z. Márióval:

Horváth Márk és Losoncz Márkkal:

Tanulmányok (válogatás)[szerkesztés]

  • (2020) "Enlivening Society. Life as Elasticity in Henri Bergson's 'Le Rire'", COSMOS & HISTORY 16.2: 198-244.[9]
  • (2020) "A kulturális csoportszelekció elmélete mint végzetes önhittség? F. A. Hayek a társadalmi evolúcióról", POLITIKATUDOMÁNY ONLINE 2020.1: 1-21.[10]
  • (2020) "Neo-Husserlian Meditations. Extending Intentionality to the Objective Realm in First Phenomenology", HORIZON: STUDIES IN PHENOMENOLOGY 9.1: 143-161., DOI: https://doi.org/10.21638/2226-5260-2020-9-1-143-161
  • (2020) "Object-oriented literary studies and Melville's cosmos. Writing as dissemination in Moby-Dick", TEXTUAL PRACTICE 34: 1-18., DOI: https://doi.org/10.1080/0950236X.2020.1789205
  • (2019) "Icebound Modernity. The Shipwreck as Metaphor in Dan Simmons' The Terror", AMERICAN, BRITISH AND CANADIAN STUDIES JOURNAL 33.1: 151-170., DOI: https://doi.org/10.2478/abcsj-2019-0020
  • (2019) "Az össztársadalmi ragályosság két elmélete. Gabriel Tarde és Richard Dawkins a mémről", SÁROSPATAKI FÜZETEK 23.2: 59-75.
  • (2019) "Libertarian Marxism. Reality or Illusion?", OSTIUM 15.2: 1-10.[11]
  • (2019) "Kriptoutópiák. A kriptovaluták ideológiai hátteréről", POLITIKATUDOMÁNY ONLINE 5: 1-16.
  • (2019) "Distinction, Participation and Empty Embodiment", CHIASMA JOURNAL 5: pp. 43-58.
  • (2018) "'Would you like to meet a ghost?' Repetition and spectral posthumanism in Kiyoshi Kurosawa's 'Kairo'", HORROR STUDIES 9: (2) pp.  249-263., DOI: 10.1386/host.9.2.249_1 [13]
  • (2018) "Thematic Fields, Transgressive Religion. Disembodiment and the Will to Nothingness in 'Safe Haven'", IOWA JOURNAL OF CULTURAL STUDIES 18: (1) pp.  35-54., DOI: 10.17077/2168-569X.1490 [14]
  • (2018, Horváth Márkkal) "Energizing Plant Studies. Dirty Hybridity and the Power of Assemblages", AMERICANA E-JOURNAL 12: (2) [15]
  • (2018) "Niklas Luhmann and Posthuman Modernity", POSTMODERNISM PROBLEMS 8: (1) pp.  1-17. [16]
  • (2017) "Artifice and Dehumanization. Iain Banks' 'The Wasp Factory' and Hatred for Life", NEW ACADEMIA. AN INTERNATIONAL JOURNAL OF ENGLISH LANGUAGE, LITERATURE AND LITERARY THEORY 6: (4) pp. 1–10.[17]
  • (2017) "Deanthropomorphism and Self-Organization. Outlines of a Hayek-Luhmann Synthesis." JOURNAL OF HUMANITIES AND CULTURAL STUDIES R&D 2: (5) pp. 1–16.[18]
  • (2017) "Shattered Ethics. Abandoned Objects as Ethical Affordances." PIVOT: A JOURNAL OF INTERDISCIPLINARY STUDIES AND THOUGHT 6: (1) pp. 5–28.[19]
  • (2017) "The Spirituality of Beheading: Numinous Experience in 'Headless'" RUPKATHA JOURNAL ON INTERDISCIPLINARY STUDIES IN HUMANITIES IX:(4) pp. 10–17.[20]
  • (2017, Horváth Márkkal) "Kísérteties identitások: Queerség, aszexualitás és non-reprodukció" TÁRSADALMI NEMEK TUDOMÁNYA INTERDISZCIPLINÁRIS EFOLYÓIRAT 7:(2) pp. 1–23.[21]
  • (2017, Horváth Márkkal) "Programming the Vicious Circle. Austen, Deleuze, and Viral Repetition. RHIZOMES: CULTURAL STUDIES IN EMERGING KNOWLEDGE (33): 1-18.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Archivált másolat. [2018. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
  4. ↑ http://www.cambridgescholars.com/the-system-of-absentology-in-ontological-philosophy
  5. ↑ https://www.davidtibet.com/blogs/news/sometimes-meanwhile-at-home-with-the-nodding-god
  6. ↑ https://www.es.hu/cikk/2017-09-08/csaki-marton/nyaktiloval-filozofalni.html
  7. ↑ http://elteonline.hu/tudomany/2017/02/20/esti-kerdesek-a-filozofia-vege/
  8. ↑ http://www.nyf.hu/a_tudomany_fosodrasaban
  9. ↑ Enlivening Society – Cosmos & History. [2020. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  10. ↑ Politikatudomány Online
  11. ↑ Libertarian Marxism: Reality or Illusion? – Ostium (sk-SK nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  12. ↑ Archivált másolat. [2019. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2019. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
  14. ↑ https://ir.uiowa.edu/ijcs/vol18/iss1/5/
  15. ↑ http://americanaejournal.hu/vol13no2/horvath-lovasz
  16. ↑ http://ppm.swu.bg/volume-collection/volume-8-1/niklas-luhmann-and-posthuman-modernity.aspx
  17. ↑ Archivált másolat. [2018. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  18. ↑ https://www.jsrd-humanities.com/volume-2
  19. ↑ https://pivot.journals.yorku.ca/index.php/pivot/article/view/40274
  20. ↑ http://rupkatha.com/v9n402/
  21. ↑ Archivált másolat. [2018. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  22. ↑ http://www.rhizomes.net/issue33/horvath.html
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lovász_Ádám&oldid=26224079”