Londoni Egyetem
| Londoni Egyetem University of London | |
 | |
| Alapítva | 1836 (190 éve) |
| Hely | London, Anglia, Egyesült Királyság |
| Típus | Állami egyetem |
| Tanulólétszám | 45 500 |
| Hallgatói létszám | 205,400 (2021/22) |
| Igazgató | Lordtanácselnök |
| Tagozatok | 17 |
| Tagság | Universities UK • EUA • ACU |
| Elhelyezkedése | |
 Londoni Egyetem
University of London Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°W | |
 | |
| [www.london.ac.uk A Londoni Egyetem University of London weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Londoni Egyetem University of London témájú médiaállományokat. | |
A Londoni Egyetem (angol: University of London, rövidítve Lond vagy UoL) egy föderális állami kutatóegyetem, amely a londoni felsőoktatási intézményeket fogja össze. Az egyetemet egy királyi charta alapján hozták létre 1836-ban, alapító tagjai a University College London (UCL) és a King’s College London (KCL).[1]
Az egyetem 17 tagintézményből és három központi akadémiai testületből áll.[2][3] Az egyetemnek körülbelül 269 000 hallgatója van, így a itt tanulók számát tekintve a legnagyobb egyetem az Egyesült Királyságban.[4]
Egy 2018-as törvény értelmében a tagintézmények jogot szereztek az egyetemi státuszhoz, többek között a Birkbeck, a City, a Goldsmiths, a King's College London, az LSE, a Queen Mary, a Royal Holloway, a Royal Veterinary College, a School of Oriental and African Studies, a St George's és a UCL mind jelezték, hogy élnek ezzel, és hivatalosan is egyetemi státuszt kaptak.[5]
Az egyetemnek 2015-ben körülbelül 2 millió öregdiákja van világszerte,[6] köztük legalább 14 uralkodó vagy királyi családtag, több mint 60 államfő vagy miniszterelnök a világon (köztük az Egyesült Királyság 5 miniszterelnöke), 2 brit miniszter, 98 Nobel-díjas, öt Fields-érmes, négy Turing-díjas, hat Grammy-díjas, két Oscar-díjas és három olimpiai aranyérmes. Az egyetem a University of London Press tulajdonosa.
Története
[szerkesztés]
Szervezés és adminisztráció
[szerkesztés]Az egyetem kuratóriuma, irányító és végrehajtó szerve tizenegy kinevezett személyből áll – valamennyien nem végrehajtó tisztségviselők; a Kollégiumi Tanács által kinevezett alkancellár, helyettes alkancellár és négy tagintézmény-vezető.
A kuratórium munkáját a Főiskolai Tanács (Collegiate Council) felügyeli, amelynek tagjai az egyetem tagintézményeinek vezetői, a helyettes alkancellár, a School of Advanced Study dékánja és vezérigazgatója és a University of London Worldwide vezérigazgatója.
Kancellárok
[szerkesztés]A Londoni Egyetem kancellárjai alapítása óta a következők:
- William Cavendish, Burlington grófja, 1836–1856
- Granville Leveson-Gower, Granville grófja, 1856–1891
- Edward Stanley, Derby grófja, 1891–1893
- Farrer Herschell, Herschell bárója, 1893–1899
- John Wodehouse, Kimberley grófja, 1899–1902
- Archibald Primrose, Rosebery grófja, 1902–1929
- William Lygon, Beauchamp grófja, 1929–1931
- Alexander Cambridge, Athlone grófja, 1932–1955
- Erzsébet királyné, az anyakirályné, 1955–1981
- Anna hercegnő, 1981 – napjainkig
Tagintézmények
[szerkesztés]| Intézmény | Csatlakozás éve | Hallgatói létszám | Rangsor (globális)[7] |
|---|---|---|---|
| Egyetemi státuszú intézmények | |||
 University College London (UCL) |
1836[8] | 51 810 | 9. |
 King’s College London (KCL) |
1836[8] | 41 045 | 40. |
 London School of Economics (LSE) |
1900 | 13 295 | 50. |
 Queen Mary University of London (QMUL) |
1915 | 26 690 | 120. |
 Birkbeck, University of London (BBK) |
1920 | 10 200 | 408. |
 Brunel University of London (BUL) |
2024 | 18 370 | — |
| City St George's, University of London (City St George's)[9] | 1838 | 24 305 | 352. |
 Goldsmiths, University of London (Goldsmiths) |
1904 | 9350 | 681. |
 Royal Holloway, University of London (RH) |
1900 | 13 005 | 477. |
 SOAS University of London (SOAS) |
1916 | 6075 | 508. |
| London School of Hygiene & ropical Medicine (LSHTM) | 1924 | 1040 | — |
| Főiskolai státuszú intézmények | |||
| Courtauld Institute of Art (Courtauld) | 1932 | 605 | — |
| London Business School (LBS) | 1964 | 2300 | — |
| Royal Academy of Music (RAM) | 2003 | 785 | — |
| Royal Central School of Speech and Drama (RCSSD) | 2005 | 1010 | — |
| Royal Veterinary College (RVC) | 1915 | 2550 | — |
| Kutatóintézeti státuszú intézmények | |||
| The Institute of Cancer Research (ICR) | 2003 | 375 | — |
Nevezetes hallgatók
[szerkesztés]- A Londoni Egyetem nevezetes öregdiákjai többek között:
Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja
Nelson Mandela (LLB; Hon. DSc Econ 1996), dél-afrikai államférfi
John Snow (MB, MD), az epidemiológia alapítója
Tom Wolf (MPhil 1978), Pennsylvania 47. kormányzója
Achim Steiner (MA 1985), az UNDP adminisztrátora
Tedros Adhanom (MSc 1992), az Egészségügyi Világszervezet 8. főigazgatója
Jeremy Heywood (MSc 1986), 11. kabinettitkár
II. Margit (Hon. LLD), Dánia királynője
Aung San Suu Kyi (MPhil 1988), Mianmar első állami tanácsosa
John Harding tábornagy, a császári vezérkar főnöke
Fred Mulley (BSc), volt brit védelmi külügyminiszter
Leszek Borysiewicz (PhD 1986), [b] a Cambridge-i Egyetem 345. rektorhelyettese
Timothy L. Killeen (BSc, MSc, PhD), az Illinois Egyetem 20. elnöke
Peter Mathieson (MBBS 1983), az Edinburghi Egyetem rektorhelyettese és igazgatója
Mick Jagger angol énekes és zeneszerző.
Soros György (BSc 1951, MSc 1954), milliárdos befektető és filantróp.
Meir Shamgar (LLB), Izrael Legfelsőbb Bíróságának 7. elnöke.
Emmerson Mnangagwa (LLB 1972), Zimbabwe 3. elnöke .
_(cropped).jpg)
_(cropped).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Számos híres személy tanult a Londoni Egyetemen, köztük legalább 12 uralkodó, 52 elnök vagy miniszterelnök, 84 Nobel-díjas, 6 Grammy-díjas, 2 Oscar-díjas, 1 Ekushey Padak-díjas és 3 olimpiai aranyérmes.
Tiszteletbeli öregdiákok
[szerkesztés]A Londoni Egyetem 1903 júniusában adta át első tiszteletbeli diplomáját.[12][13] Ezt az elismerést az Egyesült Királyság számos uralkodója, a brit királyi család számos tagja, valamint a tudományos és nem akadémiai világból származó kiváló személyek széles köre kapta.[13]
VIII. Eduárd (MCom 1921, DSc 1921), az Egyesült Királyság és a brit domíniumok királya, India császára [14]
II. Erzsébet királynő (BMus 1946, LLD 1951), az Egyesült Királyság királynője
Winston Churchill (LLD, 1948), az Egyesült Királyság miniszterelnöke
René Cassin (1969), Nobel-békedíjas francia jogász, politikus
Amartya Sen (DSc Econ 2000), Nobel-díjas közgazdász
John Sentamu (2010), York érseke és Anglia prímása
.jpg)
.jpg)
_(cropped)_(3-to-4_aspect_ratio).jpg)
.jpg)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Shankar Dayal Sharma earned Diploma in Public Administration (DPA) from University of London.
- ↑ Imperial College London was a constituent college of University of London from years 1908 to 2007. All degrees during this time was solely issued by the federal university. Imperial College left UoL in 2007 and after which is now issuing its own degree in its name.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ University of London. University of London, the Historical Record: (1836–1912) Being a Supplement to the Calendar, Completed to September 1912. First Issue. University of London Press, 26. o. (1912. április 17.). Hozzáférés ideje: 2017. január 13.
- ↑ About us. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ How the University is run. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Financial Statements 2018-19. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ University status. London School of Economics, 2019. február 2. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ UOL - Alumni and Friends. University of London. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ https://www.topuniversities.com/world-university-rankings. Qs World. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
- 1 2 Alapító tag
- ↑ Grove: City University London to join University of London. Times Higher Education, 2015. július 16. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ Bio-data of Dr. Shankar Dayal Sharma. archive.pib.gov.in. Press Information Bureau. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ (1992. szeptember 1.) „DR. SHANKER DAYAL SHARMA: A PROFILE”. The Journal of Parliamentary Information XXXVIII (3), 339. o. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836-1986. Athlone Press Ltd. (1968. április 17.). ISBN 9780567564498. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17.
- 1 2 Foundation Day - University of London. University of London. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
- 1 2 Harte, N. B.. The University of London, 1836–1986: An Illustrated History. Bloomsbury, 90. o. (1986). ISBN 978-0-485-12052-3. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 4.
- ↑ Foundation Day of University of London
- ↑ Shawcross, William. Queen Elizabeth the Queen Mother: The Official Biography. Pan Macmillan, 2009 (2009. október 2.). ISBN 9780230748101
- ↑ Lars Ahlfors (1907-1996). Harvard University. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
- ↑ Lars Valerian Ahlfors. University of St Andrews. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
Források
[szerkesztés]- Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836–1986. London: A&C Black (2000). ISBN 9780567564498
- Thompson, F. M. L.. The University of London and the World of Learning, 1836–1986. London: A&C Black (1990). ISBN 9781852850326
- Willson, F. M. G.. Our Minerva: The Men and Politics of the University of London, 1836–58. London: Athlone Press (1995). ISBN 9780485114799
- Willson, F. M. G.. The University of London, 1858–1900: The Politics of Senate and Convocation. London: Boydell Press (2004). ISBN 9781843830658
- Rothblatt, Sheldon. The Modern University and Its Discontents: The Fate of Newman's Legacies in Britain and America. Cambridge University Press (2006). ISBN 9780521025010