Lökbatani sárkúp

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Lökbatani sárkúp (Lökbatan palçıq vulkanı)
Világörökség
Lökbatani sárkúp
Ország	Azerbajdzsán
Elhelyezkedése
Lökbatani sárkúp Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 40° 18′ 16″, k. h. 49° 42′ 33″40.304444444444, 49.709166666667

A lökbatani sárkúp (Lok-Batan), (azeri nyelven: Lökbatan palçıq vulkanı) vagy iszapvulkán egyike az Azerbajdzsán területén található 220 sárkúpnak, valamint a Föld 600 sárkúpjának egyik egyedülálló képviselője. A lökbatani sárkúp szerepel a javasolt világörökségi helyszínek között.

Fekvése

Az Azerbajdzsán fővárosa, Baku közigazgatási területén található Abşeron-félszigeten, a főváros Qaradağ kerületéhez tartozó Lökbatan település közelében, 130 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, és az északi szélesség 40° 20' 50" és keleti hosszúság 49° 45' 55"-en helyezkedik el.

Leírásuk

A sárvulkánok, köztük a lökbatani sárkúp is, nagyon érdekes, egyedi és rejtélyes természeti jelenségek, amelyek nagyon jó kognitív információkat hordoznak a földkéregről. Azerbajdzsán területe különösen egyedülálló és klasszikus régió, ahol bolygónk sárvulkánjai fejlődnek ki. Kelet-Azerbajdzsán szárazföldi részén és a Kaszpi-tengeren több mint 300 iszapvulkán található, ezért nem véletlenül nevezik Azerbajdzsánt a sárvulkánok hazájának is. Ezeket a vulkánokat sokféleségük képviseli (aktív, kihalt, eltemetett, olajtermelő, víz alatti, szigeti vulkánok). Azerbajdzsánhoz hasonló a vulkánok számát, sokszínűségét és aktív tevékenységét tekintve nincs még egy ilyen terület a világon. Csak Gobusztánban több mint 100 sárvulkán található. 40 vulkán olajat hoz a felszínre. A Bakui-szigetcsoportban pedig 9 iszapos vulkáni sziget is található.

Ennek az iszapkúpnak a geológiai felépítésében vannak Absheron, Aghdjagil szakaszok, vannak felső és középső pliocén lerakódásai, valamint gazdag rétegük. Ezek a lerakódások a sárkúp körüli gerincként mennek a felszínre.

A sárkúp építészetileg a keresztirányú antiklin tetején van. A Lökbatan nagyon aktív iszapvulkán. Első rögzített kitörése 1864-ben volt. A régi kitörési központok vizsgálata azt mutatja, hogy a vulkán a korábbi idők óta aktív. Csak 18 erős kitörést regisztráltak (1823, 1864, 1884, 1887, 1890, 1900, 1904, 1915, 1918, 1923, 1924, 1926, 1933, 1935, 1938, 1941, 1954, 1959).

Ez a sárvulkán, a kitörések számát tekintve a világ egyik legaktívabb és legátfogóbb iszapvulkánja és egyúttal Azerbajdzsán legaktívabb vulkánja. Lökbatan vulkánja 130 m-rel fekszik a kaszpi-szint felett és 100 m-rel a felszín felett. A vulkán a tájkép szempontjából két kupola alakú csúcsból áll. E két csúcs között egy magas kráter terület található, amely az 1887-es harmadik kitörés után alakult ki.

A lökbatáni sárkúpot az állam különleges jelentőségű műemlékként védi, amely különleges jelentőségű az Azerbajdzsán Köztársaság kormányának 1982. március 16-i 167. számú rendelete értelmében. Ennél az iszapkúpnál a legtöbb (kb. 20) a kitörések mennyisége. 2002. december 3-án a parlament belefoglalta az iszapvulkánokat a kifejezetten védett természeti területekről és tárgyakról szóló törvénybe (VIII. szakasz, 29. cikk) (390-11QD).

2007. augusztus 15-én Ilham Alijev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke kiadta Baku és az Absheron sárvulkánok állami rezervátumának létrehozásáról szóló rendeletet.

Források

• "Azeri mud volcano flares". news.bbc.co.uk. BBC. Retrieved 29 August 2014.
• "Volcano erupts in Azerbaijan". en.apa.az. Retrieved 29 August 2014.
• "Lokbatan volcano". www.volcanodiscovery.com. Retrieved 29 August 2014.
• "Lok-Batan" Mud Cone". whc.unesco.org. Retrieved 29 August 2014.
• UNESCO [1]

Hivatkozások

• Lokbatan Vulkan bei VolcanoDiscovery
• Mud volcano erupted in Baku 20-09-2012 Video bei Youtube