Lockout
A lockout a munkaügyi viták megvívásának a munkáltatók által alkalmazott módszere, amikor a munkavállalókat kizárják a munkavégzésből, az üzem területéről; tulajdonképpen a munkavállalók által alkalmazott sztrájk fordítottja. Az intézkedés célja általában az, hogy a munkavállalókra rákényszerítsék a munkáltatók által megszabott feltételek elfogadását.
Példák[szerkesztés]
Egyesült Államok[szerkesztés]
Az Amerikai Egyesült Államokban történelmileg a munkáltatók inkább hajlottak sztrájkok kiprovokálására, mint a lockout alkalmazására, mert munkajogilag így kedvezőbb helyzetbe kerültek. A munkavállalók viszont inkább a munkalassítás (a kissé elavult népszerű magyar kifejezés szerint „amerikázás”) módszeréhez folyamodtak sztrájk helyett, hogy elkerüljék a számukra hátrányos következményeket. Ez ellen a munkáltatóknak általában a lockoutot kellett alkalmazni.
A lockout egy klasszikus esetére még 1892-ben került sor, amikor több bércsökkentés után a Homestead Steel Mill vállalat szakszervezete sztrájkot hirdetett. A tulajdonos válaszul lezárta a gyár kapuit.
Az utóbbi évtizedekben számos lockoutra került sor az amerikai professzionális sportban, nevezetesen a Major League Baseball, a National Basketball Association és a National Hockey League játékosait zárták ki a csapattulajdonosok egy-egy időszakra a túlzottnak értékelt anyagi követeléseik miatt. 2012-ben olyan munkavitára került sor, amelynek nyomán csak a játékvezetőket zárták ki a bajnokságból, de a játékosokat nem.
2016 szeptemberében a Long Island University lett az első felsőoktatási intézmény, ami lockoutot alkalmazott oktatói stábja ellen.[1][2]
Magyarország[szerkesztés]
2016 októberében a Népszabadság tulajdonosa, a Mediaworks Zrt. váratlan lockoutot hajtott végre a lap munkatársai ellen gazdasági okok miatti átszervezés szükségességére hivatkozva. Mind a nyomtatott, mind az online sajtótermék készítése azonnal leállt, a dolgozóik személyes holmijukért sem mehettek be munkahelyükre. A magyar és a nemzetközi sajtó túlnyomó része a kormány politikai szándékait sejtette az intézkedés mögött.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Labor Day Lockout”, Inside Higher Ed, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 9.)
- ↑ Semuels, Alana: An Unprecedented Faculty Lockout. The Atlantic
- ↑ A Népszabadság felfüggesztése. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lockout (industry) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
