Szentkereszt (Liptószentmiklósi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Liptószentkereszt szócikkből átirányítva)
Szentkereszt (Svätý Kríž)
Sväty Kriz (31).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Vladimír Feketík
Irányítószám 032 11
Körzethívószám 00421 (0) 44
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 805 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 629 m
Terület 9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentkereszt (Szlovákia)
Szentkereszt
Szentkereszt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 06″, k. h. 19° 32′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 06″, k. h. 19° 32′ 05″
Szentkereszt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentkereszt (szlovákul Svätý Kríž) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Cinszentkereszt (Cynovište), Csermnószentkereszt (Čermno), Királyszentkereszt (Kráľovany vagy Kráľovsky Stránany), Motkószentkereszt (Motkovište) és Sztranyánszentkereszt (Straňany) egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 7 km-re délnyugatra a Liptói-medence közepén, a Krizsánka-patak völgyében 630 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

1277-ben IV. László király a túróci Nádasérrel cserélte el, mert határában aranyat találtak. Ekkor említi először oklevél Chermele alakban. 1281-ben mégis az Okolicsányiak birtoka lett. A későbbiek során 1293-ban Chermona, 1352-ben Cherumna, 1360-ban Chrmna, illetve Sancta Crux, 1396-ban Kerestur, 1466-ban Csrmno, 1498-ban Zenthkezt néven említik az írott források. 1784-ben 10 házában 79, 1828-ban 9 házában 66 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, 1945-ig két malom működött a községben.

Királyszentkereszt birtokosai a Szentiványiak voltak. 1715-ben 14 adózó háztartása volt, valamennyien zsellérek. 1784-ben 7 háza és 55 lakosa, 1828-ban 23 háza és 202 lakosa volt.

Cinszentkereszt birtokosa a Czinege, később az Okolicsányi család volt. 1784-ben 14 háza és 112 lakosa, 1828-ban 14 háza és 124 lakosa volt.

Motkószentkereszt a névadó Motkó család birtoka volt. 1784-ben 24 háza és 199 lakosa volt, 1828-ban már Királyszentkereszt része.

Sztranyánszentkeresztet 1535-től említik, területén rezet bányásztak. A Palugyai, a Allaman és más családok birtoka volt. 1784-ben 13 háza és 108 lakosa volt, 1828-ban Királyszentkereszt része.

Vályi András szerint "Ozin, és Motko Sz. Kereszt, Czinovistye. Liptó Várm. földes Urai Okolicsányi, és több Uraságok; lakosaik katolikusok, és másfélék is; fekszenek egymáshoz közel; határjai meglehetősek." [2] "Király Sz. Kereszt. Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság." [2] "Stránya Sz. Kereszt. Liptó Várm. földes Urai Palugyai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű." [2]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 631 lakosából 627 szlovák volt.

2011-ben 805 lakosából 785 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus templom
  • Evangélikus temploma Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye, 1974 és 1982 között szállították ide Kispalugyáról, melyet a Szentmáriai-víztározó építésekor vízzel árasztottak el, eredetileg 1693-ban épült és a vármegye egyik artikuláris temploma volt. A kereszt alaprajzú templom 6000 személy befogadására alkalmas. Fából készült oltára 1693-ból származik. Eredeti 18. századi harangjait az első világháború idején rekvirálták, a jelenlegiek 1922-ből és 1924-ből származnak.
  • A Szent Kereszt templom 1819-ben épült klasszicista stílusban a 18. század elején elpusztult gótikus templom anyagának felhasználásával.
  • Klasszicista kúria a 19. századból

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]