Borzas len

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Linum hirsutum szócikkből átirányítva)
Borzas len
A wrocławi egyetem botanikus kertjében (Wrocław, Lengyelország)
A wrocławi egyetem botanikus kertjében (Wrocław, Lengyelország)
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Malpighiales
Család: Lenfélék (Linaceae)
Nemzetség: Len (Linum)
Faj: L. hirsutum
Tudományos név
Linum hirsutum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borzas len témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzas len témájú médiaállományokat és Borzas len témájú kategóriát.

A borzas len (Linum hirsutum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 5 000Ft.

2023-ban Magyarországon az év vadvirága.[1][2]

Élőhelye[szerkesztés]

Száraz sztyeprétek növénye, az alfaj (subsp. glabrescens) homokpusztákon fordul elő. Magyarországon északkeleten és az Alföldön gyakori, a Dunántúlon és délkeleten ritkább, többek közt a Cserhátban, valamint a Mátrában fordul elő.[3][4][5][6]

Leírása[szerkesztés]

Nagy termetű, 40–80 cm magas, gyakran tőből elágazó, felegyenesedő szárú növény. Magyarországon két alfaja él: az egyik maga a tőfaj, a Linum hirsutum subsp. hirsutum, melynek szára, levelei és csészelevelei pelyhes-bozontosak. A levelek szórt állásúak, ülők, tojásdadok vagy elliptikus-lándzsásak, tompa csúcsúak, felfelé fokozatosan keskenyednek. Sugarasan szimmetrikus 5 tagú virágai álfüzér virágzatot alkotnak. A szirmok szabadok 15–20 mm hosszúak, halvány vagy sötét liláskékek. A csészecimpák jól láthatóan mirigyes szélűek. A másik alfaj, a Linum hirsutum subsp. glabrescens szára és levele kopasz vagy csak felül molyhosodó, levelei szálas-lándzsásak. Május-július között virágzik. Termése kerek toktermés. A subsp. glabrescens pannóniai endemizmus.

Több kék virágú lenfaj él Magyarországon, melyekkel esetleg összetéveszthető. Az évelő len (L. perenne) és a korábban virágzó hegyi len (L. austriacum) csészecimpái mirigytelen szélűek, leveleik keskeny-lándzsásak, ill. szálas-lándzsásak. A termesztett és néha elvaduló kopasz házi len (L. usitatissimum) kevés virágú, toktermése éretten is zárt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sz. Sz. I.: Az Északi-középhegységben is gyakori borzas len a 2023-as év vadvirága. heol.hu (Heves Megyei Hírlap online). (magyarul) Mediaworks Hungary Zrt. (2023. január 8.) (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  2. MTI: Meglett a 2023-as év vadvirága: óriási győzelmet aratott ez az évelő növény. agrarszektor.hu. (magyarul) NET Média Zrt. (2023. január 15.) (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  3. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  5. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  6. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források[szerkesztés]

  • A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk: Simon Tibor) Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 963 188270 5, 1997.
  • Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó ISBN 963-9239-13-5, 1999.