Ugrás a tartalomhoz

Lingwa de planeta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lidepla
Lingwa de planeta
Kiejtés[liŋgwa de planeta]
AlkotóDimitri Ivanov, Anastasia Lysenko
Első kiadás dátuma2010
Területvilágszerte
Színhelye és használataNemzetközi segédnyelv
Beszélők száma25≤ fő
Írásrendszerlatin betűs írás
Hivatalos állapot
Hivatalossehol
Gondozza (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2nincs
ISO 639-3nincs
A Wikimédia Commons tartalmaz Lingwa de planeta témájú médiaállományokat.

A Lingwa de planeta (más néven Lidepla) egy mesterséges nemzetközi segédnyelv, amely a világ legnagyobb beszélőszámmal rendelkező nyelvein alapul: az arab, a mandarin, az angol, a francia, a német, a hindi, a perzsa, a portugál, az orosz és a spanyol nyelv.[1]

A Lidepla fő gondolata egy harmonikus egész a legelterjedtebb és legbefolyásosabb nemzeti nyelvek alapján. A szándék az, hogy legyen valami közös a legtöbb ember anyanyelvével. A különböző forrásnyelvekkel a világ minden tájáról ez az egyik utólagos nyelv.

A nyelv fejlesztését 2006-ban az oroszországi Szentpéterváron kezdte meg egy rajongócsoport Dmitrij Ivanov projektvezetővel. A nyelv alapváltozata 2010 júniusában jelent meg.

Miatyánk Lideplául: Nuy Patra kel es pa swarga, hay Yur nam fa-sante,

hay Yur reging lai,

hay Yur vola fulfil

i pa arda i pa swarga.

Dai ba a nu nuy pan fo jivi sedey

e pardoni ba a nu nuy deba,

kom nu pardoni toy-las kel debi a nu.

Bye dukti nu inu temta

e protekti nu fon bada.


Magyarul:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

Szenteltessék meg a Te neved,

Jöjjön el a Te országod,

Legyen meg a Te akaratod,

Amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket

add meg nekünk ma,

És bocsásd meg vétkeinket,

Miképpen mi is megbocsátunk

az ellenünk vétkezőknek,

És ne vígy minket kísértésbe,

De szabadíts meg a gonosztól.


  1. "Journal of Universal Language" (PDF). 2014. május 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lingwa de planeta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.