Linda Maxine Godwin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Linda M. Godwin

Linda Maxine Godwin (Cape Girardeau, Missouri, 1952. július 2.–) amerikai tudós, űrhajósnő. Steven Ray Nagel űrhajós felesége.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben a Southeast Missouri State University keretében matematikából és fizikából vizsgázott. Ugyan itt 1976-ban doktorált fizikából, majd 1980-ban az University of Missouri Columbia keretében megvédte doktori címét. Érdeklődési köre az alacsony hőmérsékletű szilárdtestfizika. 1980-ban csatlakozott a NASA teher Műveleti Osztályához, ahol a Spacelab integrációjáért, majd több esetben hasznos teher parancsnokként szolgált a világűrben.

1985. június 4-töl a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több Spacelab programot végző űrrepülőgép támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Négy űrszolgálata alatt összesen 38 napot, 6 órát és 13 percet (918 óra) töltött a világűrben. Több mint 10 óra űrsétát (kutatás, szerelés) végzett. 2010. augusztusában köszönt el az űrhajósoktól. Az Űrhajós Iroda (JSC) asszisztense, majd igazgatóhelyettese.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–37, az Atlantis űrrepülőgép 8. repülésének küldetés specialista. A Compton űrtávcsövet helyezték pályairányba. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 23 órát, 32 percet és 44 másodpercet töltött a világűrben. 3 952 972 kilométert (2 487 075 mérföldet) repült, 93 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–59, az Endeavour űrrepülőgép 6. repülésének küldetés specialista. A legénység a Space Radar Laboratory (SRL–1) platformot üzemeltetve vizsgálta az emberi civilizáció nyomait, jeleit a világűrből és ezek hatásait a természetes környezetre. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 5 órát és 49 percet (270 óra) töltött a világűrben. 7 571 762 kilométert (4 704 875 mérföldet) repült, 183 kerülte meg a Földet.
  • STS–76, a Atlantis űrrepülőgép 16. repülésének küldetés specialista. A harmadik dokkoló küldetés a Mir űrállomással, 2200 kilogramm életfeltételi árút, technikai felszerelést szállítottak. Visszafelé 500 kilogramm hulladékot hoztak. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 5 órát és 16 percet (221 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 145 kerülte meg a Földet.
  • STS–108, a Endeavour űrrepülőgép 17. repülésének küldetés specialista. A 12. repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Szállítottak több mint 3 tonna ellátást, logisztikai- és a tudományos berendezést, a Raffaello többcélú logisztikai modult. Visszafelé több mint 2 tonna hulladékot (kutatási anyagot) hoztak. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 19 órát és 36 percet (283 óra) töltött a világűrben. 7 700 000 kilométert (4 800 000 mérföldet) repült, 186 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]