Lin (Korça)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Az Ohrid-régió
világörökségi helyszín része
Lin
Lin látképe nyugat felől
Lin látképe nyugat felől
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Korça
Község Pogradec
Alközség Udenisht
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 03′ 58″, k. h. 20° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 41° 03′ 58″, k. h. 20° 38′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lin falu Albánia délkeleti részén, az Ohridi-tó nyugati partján, az albán–macedón határ közelében, Pogradectől légvonalban 19, közúton 20 kilométerre északi irányban. Korça megyén belül Pogradec községhez(wd) tartozik, Udenisht alközség legészakibb települése.[1] A földnyelvre épült falu festői elhelyezkedésének köszönhetően népszerű üdülőhely, emellett itt, a 6. századi lini bazilika romjainál található Albánia egyik legteljesebben fennmaradt kora keresztény mozaikpadlója. 2019-től az albániai helyszínekkel kibővített Ohrid-régió világörökségi helyszín része.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Lin az Ohridi-tóba nyúló, mintegy 500 méter hosszú és 200 méter széles, délnyugat–északkeleti irányú földnyelv északnyugati oldalán található kis falu. A közelében halad el a Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút, ezen keresztül közelíthető meg a mindössze 9 kilométerre lévő albán–macedón határ, a qafë-thanai határátkelő is.

Története[szerkesztés]

A régészeti ásatások alapján már a vaskor korai szakaszában, azaz az i. e. 2–1. évezred fordulóján nagyobb település állt a helyén. A feltárások során előkerült szürkekerámia a korai vaskor preillír tárgyi anyagával, a festett kerámiatöredékek pedig a szintén korabeli treni(wd) műveltséggel mutatnak tipológiai rokonságot. Ezek alapján az albán régészettudomány az illírek közé tartozó dasszaréták egyik településének véli Lin elődjét.[3]

A közeli Lükhnisz (a mai Ohrid) kora keresztény püspökei a 6. század első felében itt építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel a polikromatikus padlómozaikkal díszített lini bazilika is, amelynek romjai ma is láthatóak. Egyes feltevések szerint erre az időpontra megy vissza a falu nevének eredete is, amely a püspöki székhely Lükhnisz nevének átvételével, majd lerövidülésével alakult ki. A bazilikát erődítették, a földnyelvet lehatároló vastag fal védte a szárazföld felől.[4] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd a Bolgár Birodalom(wd) 12. századi hódításával a település is elnéptelenedett.[5] A középkor későbbi szakaszában a falu ismét benépesült, és a korábbi ókori bazilika alapjainak felhasználásával új templomot építettek a helyiek, amelynek védőszentje Szent Atanáz volt (Kisha e Shën Thanasit).[6]

Lin az elmúlt évszázadokban jelentéktelen halászfalu volt.[7] Az első világháborúban, 1916-tól az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alatt állt, bár 1917 szeptemberében a francia csapatok a település határáig nyomultak előre.[8] A háború lezárultával, a párizsi nagyköveti konferencia 1921. november 9-én véglegesített döntése értelmében Lint és vidékét Albániának ítélték, hogy az Ohridi-tó nyugati partvidékén keresztül biztosítsák a délkeleti országrész (Korça stb.) összeköttetését Közép-Albániával. Az albán–jugoszláv határt azonban közvetlenül Lintől északra húzták meg, ezzel a falut elvágták hagyományos piachelyeitől, Sztrugától és Debartól.[9] A második világháborúban, 1941. január elején az olasz–görög front egyik nagy összecsapása zajlott Lin közelében.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Lini utcarészlet

Lin hangulatos egyutcás falu, az útikönyvek szerint az Ohridi-tó albán oldalának egyik legfestőibb része. A falu mellett a tóparton kialakított strand és szálláshelyek várják az idelátogatókat.[11] A lakosság vegyes felekezetű, a faluban ortodox templom és mecset egyaránt található.[12] Nevezetes történeti és kulturális emléke a 6. századi ókeresztény bazilika romja, és főként a narthexben, illetve annak oldalkápolnáiban szinte teljes épségben fennmaradt mozaikpadló. A háromkaréjos alaprajzú (triconcha(wd)) templom padlóját változatos motívumkincs jellemzi, a geometrikus és növényminták gazdagsága mellett megkapó állatábrázolásokat is látni a fennmaradt felületeken.[13] A falutól északra, a vasút melletti, Peshkim nevű telepnél található egy bizánci templomrom (é. sz. 41° 04′ 34″, k. h. 20° 37′ 36″).[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Five sites inscribed on UNESCO’s World Heritage List. UNESCO (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  3. Gilkes 2013 :216.; Korkuti 2013 :78.
  4. Ceka 2013 :260., 445., 495.; Gilkes 2013 :216.
  5. Korkuti 2013 :79–80.
  6. Gilkes 2013 :218.
  7. Nagel 1989 :72.; Réti 1991 :160.; Dienes 2005 :104.
  8. Pearson 2004 :109.
  9. Pearson 2004 :175.; Vickers 2014 :95.
  10. Pearson 2005 :103.
  11. Dienes 2005 :104.; Gloyer 2012 :136.
  12. Dienes 2005 :104.
  13. Korkuti 2013 :78.
  14. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.