Limnodynastes tasmaniensis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Limnodynastes tasmaniensis
Limnodynastes tasmaniensis.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. tasmaniensis
Tudományos név
Limnodynastes tasmaniensis
Günther, 1858
Szinonimák
  • Limnodynastes tasmaniensis Günther, 1858
  • Limnodynastes affinis Günther, 1863
  • Limnodynastes platycephalus Günther, 1867
  • Limnodynastes peronii var. tasmaniensis — Keferstein, 1867
  • Limnodynastes tasmanicus — M'Coy, 1867
  • Limnodynastes tasmaniensis var. platycephalus — Waite, 1929
Elterjedés
Limnodynastes tasmaniensis map-fr.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes tasmaniensis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes tasmaniensis témájú kategóriát.

A Limnodynastes tasmaniensis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales, Victoria, Dél-Ausztrália államában, Queensland déli részén és Tasmaniában honos. Betelepítették Nyugat-Ausztráliába és az Északi területre is. Elterjedési területének mérete nagyjából 2 381 900 km².[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Egy nagyobb méretű foltokkal rendelkező példány

Közepes termetű békafaj, testhossza elérheti az 5 cm-t.[2][3] Háta szürkésbarna vagy olajzöld; rajta sötétebb olajzöld vagy barna foltokkal.[2] Háta közepén gyakran halvány krémszínű vagy vörös hosszanti csík fut végig. Szeme alól, mellső lábának felső végéig krémszínű csík húzódik. Hasa fehér, a hímek torka a párzási időszakban sárga. Pupillája csaknem kerek, írisze arany színű.[2][3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A párzás tavasztól őszig tart, de heves esőzések után akár télen is bekövetkezhet. Petéit habos petecsomókban rakja le a kialakult tavacskák, időszakos pocsolyák, árkok vizének felszínére. A petecsomókban 90–1350 pete is lehet.[1][3] Az ebihalak hossza elérheti a 7 cm-t,[2] színük aranyos-fehér, sötétbarna vagy világosbarna. Gyakran a víz mélyén maradnak, teljes kifejlődésük 3–5 hónapot vesz igénybe,[2][3] de Nyugat-Ausztrália melegebb klímájú területein rövidebb idő alatt is végbemehet. A kifejlett egyedek már 80–100 nappal átalakuláuk után szaporodni képesek.[3]

A nőstények könnyen felismerhetők az első ujjukat körülvevő bőrredőről. Az amplexus során ezzel a bőrredővel vernek habot a vízben, amibe aztán a petéket elhelyezik. A petecsomó mérete egy emberi tenyér mérete lehet.[3]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén számos nemzeti park is fekszik. Több esetben sikerült az ausztráliai állatkertekben szaporítani.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]