Limnodynastes fletcheri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Limnodynastes fletcheri
Limnodynastes fletcheri.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. fletcheri
Tudományos név
Limnodynastes fletcheri
Boulenger, 1888
Szinonimák
  • Limnodynastes Fletcheri Boulenger, 1888
  • Limnodynastes marmoratus Lamb, 1911
  • Opisthodon fletcheri — Wells & Wellington, 1985
  • Opisthodon lambi Wells & Wellington, 1985
Elterjedés
Limnodynastes fletcheri map-fr.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes fletcheri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes fletcheri témájú kategóriát.

A Limnodynastes fletcheri a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának nyugati felétől és Queensland déli részétől, a Nagy-Vízválasztó-hegységtől nyugatra, Victoria állam északi területein át egészen Dél-Ausztráliáig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 808 000 km².[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

Tudományos nevét az első példányokat gyűjtő Joseph James Fletcher (1850–1926) ausztrál zoológus tiszteletére kapta.

Megjelenése[szerkesztés]

A szemek között jól látható a pillangó alakú mintázat

Közepes termetű békafaj, testhossza elérheti az 5,5 cm-t.[2] Háta bézs vagy szürkésbarna színű, rajta sötétebb pettyekkel és foltokkal.[2] Hasa fehér. Pupillája csaknem kerek, írisze aranybarna. Közvetlenül szeme felatt gyakran rózsaszín, vagy lilás foltok láthatók. Szemei között általában pillangó alakú minta helyezkedik el.[3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[2]

Életmódja[szerkesztés]

A párzás tavasztól őszig tart, de eső után az év bármely szakában bekövetkezhet.[2] Petéit habos petecsomókban rakja le a pocsolyák, mocsarak, elárasztott árkok vizének felszínére. Az ebihalak hossza elérheti a 8 cm-t,[2] színük fakó arany vagy barna. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak,[2] teljes kifejlődésük négy-öt hónapot vesz igénybe.

Különlegessége a meghosszabbodott első ujja, melyről angol nevét (Long-thumbed frog – hosszú hüvelykujjú béka) is kapta.[4]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Bár a vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván, élőhelyének elvesztése fenyegeti az élőhelyén található folyók jellegének változása következtében. Határozott összefüggés fedezhető fel a folyók áradási gyakorisága és a faj szaporodási aktivitása között.[5][6] A megfelelő mértékű szaporodáshoz szeptembertől decemberig kívánatos a folyók áradása, amit a folyók szabályzása korlátoz.[3]

Elterjedési területén több nemzeti park is fekszik.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. AmphibiaWeb
  2. a b c d e f FrogID, Western Australian Museum
  3. a b Atlas of Living Australia
  4. FrogWatch SA
  5. Ocock, Joanne F. (2014. december 1.). „Frogs during the flood: Differential behaviours of two amphibian species in a dryland floodplain wetland”. Austral Ecology 39 (8), 929–940. o. DOI:10.1111/aec.12158. ISSN 1442-9993.  
  6. McGinness, Heather M. (2014. január 1.). „Floodplain amphibian abundance: responses to flooding and habitat type in Barmah Forest, Murray River, Australia”. Wildlife Research 41 (2), 149–162. o. DOI:10.1071/wr13224.  
  7. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 17.)

Források[szerkesztés]