Limnodynastes dorsalis
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Limnodynastes dorsalis (Gray, 1841) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes dorsalis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes dorsalis témájú kategóriát. |
A Limnodynastes dorsalis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Nyugat-Ausztrália államának délnyugati részén a Murchison-folyó alsó folyásától délre és keletre; az ország belseje felé Galénáig, Moorin Rockig, a Cronin-tóig és Coragina Rockig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 342 300 km².[1]
Nevének eredete[szerkesztés]
A dorsalis névvel leírói feltehetőleg a hátán látható mintázatra utaltak.[2]
Megjelenése[szerkesztés]
Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 7,5 cm-t.[3] Háta világosbarna,[3] szürke vagy sötétzöld,[2] rajta sötétebb foltokkal, háta közepén húzódó vékony krémszínű csíkkal. Pofája csúcsától mellső lábáig sötétbarna sáv húzódik. Has fehér vagy krém színű. Aranybarna színű pupillája csaknem kerek.[3] Oldala gyakran fehér, fekete színú márványos mitázattal. Ágyékán és combjainak tövén élénk narancs vagy vörös foltok láthatók.[2][3] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya látható. Ujjai végén nincsenek korongok.[3] Jellegzetessége a mirigyszerű kinövés a szája sarkában, valamint a lábszárának felső felén látható mirigyek.[2] A hímek mellső lába erőteljesebb a nőstényekénél, torkuk sötétebb árnyalatú, a párzási időszakban hüvelykvánkost növesztenek.[2]
Életmódja[szerkesztés]
A párzás az esős évszakban, téltől tavaszik következik be.[3] A párzás során a nőstény lábaival habot ver a vízben, ebbe a habos vízbe helyezi el petéit.[2] A petéket a kialakult időszakos pocsolyák, mocsarak vizének felszínére helyezi, általában a víz fölé nyúló növényzet védelmében. Az ebihalak hossza elérheti a 9 cm-t,[3] színük barna, fakó aranyos színű pettyekkel tarkítva. Az ebihalak gyakran a víz mélyén maradnak.[3] Teljes kifejlődésük hosszú időt vesz igénybe lassú.[2]
A kifejlett egyedek gyakran a vizektől távol is megfigyelhetők. Képesek elvermelni magukat, az év nagy részét a laza homokos talajba ásott üregekben, a párzási helyektől távol töltik.[2]
Étrendjét elsősorban rovarok és férgek alkotják, bár mindent elfogyaszt, amit el tud kapni.[4]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén, Nyugat-Ausztráliában fekvő nemzeti parkokban védett,[5] többek között a Frank Hann Nemzeti Parkban.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b AmphibiaWeb
- ↑ a b c d e f g h Western Australian Museum
- ↑ a b c d e f g h FrogID, Western Australian Museum
- ↑ Browne-Cooper, Robert. Reptiles and Frogs in the Bush: Southwestern Australia. University of Western Australia Press, 99. o. (2007). ISBN 978-1-920694-74-6
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
Források[szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 10.) (angolul)
- Gray, 1841 : Descriptions of some new species and four new genera of reptiles from Western Australia, discovered by John Gould, Esq. Annals and Magazine of Natural History, Ser. 1, vol. 7, p. 86–91 (eredeti publikáció).
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Limnodynastes dorsalis az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.
- Margules, C.R., Davies, K.F., Meyers, J.A., and Milkovits, G.A. (1995). The responses of some selected arthropods and the frog Crinia signifera to habitat fragmentation. Conserving Biodiversity: Threats and Solutions. Surrey Beatty and Sons, Sydney, 94-103.
- Martin, A.A. (1972). Studies in Australian amphibia III. The Limnodynastes dorsalis complex (Anura: Leptodactylidae). Australian Journal of Zoology, 20, 165-211.
|
