Lielupe
| Lielupe | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Lettország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 119 km |
| Vízhozam | 106 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 17 600 km² |
| Forrás | Bauska |
 é. sz. 56° 24′ 09″, k. h. 24° 09′ 22″56.402500°N 24.156200°E | |
| Torkolat | Rigai-öböl[1] |
| é. sz. 57° 00′ 31″, k. h. 23° 55′ 59″57.008600°N 23.933000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lielupe témájú médiaállományokat. | |
A Lielupe (szó szerinti jelentése lettül: Nagy folyó; litvánul: Lielupė, németül: Kurländische Aa) folyó Lettország középső részén. Hivatalos hossza 119 km, ám elérné a 310 km-t, ha a Mēmele folyót a Lielupe részének tekintenék. Vízgyűjtő területének területe 17 600 km², átlagos esése körülbelül 0,1 m/km, átlagos vízhozama pedig 106 m³/s, ezzel a Daugava után az ország második legbővizűbb folyója, bár áradások idején elérte már az 1380 m³/s-os maximumot is.[2]
Földrajza
[szerkesztés]Útvonala
[szerkesztés]A Mēmele és a Mūsa folyók összefolyásánál kezdődik Bauska városának közelében.[3] Folyásának felső szakaszán a folyó egy dolomitvölgyben folyik, néhány kisebb zuhataggal, egészen Mežotne-ig, ahol kiszélesedik és szétterül Zemgale síkságán. Sok éven át a Lielupe gyakran túltöltötte sekély partjait, és elöntötte a környező mezőket és falvakat, különösen a tavaszi olvadás idején. Ma a Lielupe partjainak nagy részét földgátakkal védik a katasztrofális árvizek megelőzése érdekében. Alsó folyásánál a folyó a Rigai-öböl partvonalával párhuzamosan folyik; Jūrmala városa közel 30 km hosszan húzódik a folyó és a tenger között. A folyó nagyobbik része végül a Balti-tengerbe torkollik, míg a Buļļļupe-ág (németül: Kurische Aa) a Daugava folyóba ömlik. A folyó mai torkolata 1755-ben alakult ki,ezt megelőzően a Buļļļupe volt a Lielupe főmedre.
A folyó vízhozamának mintegy 50-55%-a olvadt hóból származik. A Lielupe 100 km-es szakaszon hajózható, ami a leghosszabb összefüggő szakasz a lett folyók között. A folyó menti jelentősebb települések közé tartozik Bauska, Mežotne, Jelgava, Kalnciems, Jūrmala és Riga.
A Lielupe a névadója egy vasútállomásnak és Jūrmala város egyik városrészének is.
Mellékfolyók
[szerkesztés]Az alábbi folyók a Lielupe folyó mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé haladva):
Jellemzői
[szerkesztés]A Lielupe neve a lett liels („nagy”) szóból származik; így a Lielupe szóalak jelentése „nagy folyó.”[4] A Lielupe folyó Lettország második legnagyobb folyója. Éves vízhozama a Rigai-öbölbe 3,37 km³. Jelgava város után a folyó egy tipikus torkolatot kezd kialakítani, folyópartokkal, kis szigetekkel és félszigetekkel, illetve mocsarakkal. Innen a torkolatig a folyó lejtése kilométerenként mindössze 5-10 cm, és alkalmanként a Rigai-öböl magas vízállása gátló hatást gyakorol a folyó folyására. A folyómeder a torkolattól felfelé 100 km hosszan jóval alacsonyabb, mint a Balti-tenger átlagos szintje. Ennek következtében a folyó ősszel és télen ellentétes irányba folyik. A nyári és téli alacsony vízhozamú időszakokban a vízminőségi feltételek kritikussá válnak a csökkenő oxigéntartalom és a növekvő oxigénigény miatt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Аа” (orosz nyelven). Great Soviet Encyclopedia. Volume 1, 1926.
- ↑ Лиелупе (река в Латвийской ССР). bse.sci-lib.com. (Hozzáférés: 2025. március 23.)
- ↑ Country Profile - Latvia. www.fao.org. (Hozzáférés: 2025. március 23.)
- ↑ Vitkauskas, Vytautas (2011. december 29.). „A. Vanagas, <em>Lietuvių hidronimų žodynas</em>”. Baltistica 20 (1). DOI:10.15388/baltistica.20.1.1628. ISSN 2345-0045. (Hozzáférés: 2025. március 23.)
- ↑ T. Koltsova – J. Belakova: Storm Surges on the Southern Coast of Gulf of Riga: Case Study of the Lielupe River. 2009. 91–97. o. ISBN 978-90-481-2343-8 Hozzáférés: 2025. március 23.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lielupe című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
