Lichtenstein György

Lichtenstein György
Született	1827 Szigetvár
Elhunyt	1893. február 13. (65-66 évesen) Edinburgh
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zenepedagógus zongorista
Sírhelye	Morningside Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Lichtenstein György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lichtenstein György (Szigetvár, 1827 – Edinburgh, 1893. február 13.) magyar mnemotechnikus, zongoraművész. Lichtenstein Ferenc Lajos újságíró, lapszerkesztő bátyja.

Élete

Lichtenstein György sírja az Edinburgh-i Morningside temetőben.

Lichtenstein Simon kereskedő fia. Gyermekkorában Georg Vierling tanítványa volt, aki zongorázni és hegedülni tanította. Bölcseleti tanulmányait Pécsett és Zágrábban végezte, majd jogi pályára lépett. Ő volt az első zsidó származású jurátus Magyarországon, de ügyvédi oklevelet nem szerezhetett. Ebben az időben kezdett foglalkozni mnemotechnikával.

1845-ben több magyar és erdélyi városban tartott erről előadásokat. 1846–1847-ben beutazta Horvátországot és Ausztriát, mindenütt nagy sikerrel népszerűsítette a mnemotechnikát. A külföldi lapok különösen kiemelték latin nyelven tartott előadásait. Kapcsolatba került Közel-Keleten, Törökországban és Görögországban élőkkel, akik között számos tanítványa akadt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a magyar kormány megbízásából öccséhez hasonlóan diplomáciai feladatokat végzett Berlinben (Kossuth magántitkára volt). 1850-ben visszatért Berlinbe, ahol a királyi udvar előtt is tartott felolvasást.

Később Angliába ment, ahol egy ideig Kossuth Lajos gyermekeit tanította zongorázni, de előadóművészként is dolgozott. 1856 körül Edinburgh-ban telepedett le, ahol zenetanárként működött, s jelentős befolyással bírt a város zenei életére. Egyik alapítója és elnöke volt az Edinburgh-i Zenészek Társaságának (Edinburgh Society of Musicians), illetve évekig vezette az Edinburgh-i Filozófiai Intézetet (Edinburgh Philosophical Institution). A város egyik leánynevelő intézetének (Charlotte Square Institution for Young Ladies) igazgatója is volt.

Források

• Keszthelyi életrajzi lexikon. Keszthely Város Önkormányzata. Keszthely. 2010.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 534. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• szerk.: Török Zsuzsa: Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (PDF) (2019)