Libamáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Libamáj
Foie gras

A libamáj egy ínyenc étel. Számos országban francia nevén, foie gras-ként ismerik. A magyar lúd (népszerű nevén liba) májának feldolgozásával készült libamáj Magyarország egyik fontos exportcikke.

Története[szerkesztés]

A hízott libamáj előállításával már a rómaiak is foglalkoztak, mégpedig liszt, tej és méz keverékének feletetésével. A kukoricatermesztés elterjedése óta Magyarországon paraszti hagyománnyá vált a hizlalt liba előállítása. A ludakat ősszel fogták hízóba, szűk helyen tartották és naponta kétszer vízben ázott, sózott kukoricával tömték. Az így tartott liba egy hónap alatt hízott meg. A dél-alföldi települések parasztságának a libatömés fontos kereseti forrása volt. Távoli vidékekre is elmentek, hogy minél olcsóbban kapjanak sovány libát.

Hungarikumként[szerkesztés]

A hízott libából előállított termékeket a Hungarikum Bizottság Székesfehérvárott tartott 2013. szeptember 24-i ülésén felvette a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ebbe a fogalmi körbe tartozik a hízott libamáj is.

Riasztó küllemű liba illetve kacsatömő berendezés az 1900-as évek Franciaországában egy kacsafarmon

Állatkínzási vádak a libatömés ellen[szerkesztés]

„A Négy Mancs nevét akkor ismerte meg Magyarország, amikor 2008-ban kampányba kezdett a kényszertömés betiltásáért, amelynek hatására a Rewe csoport (Lidl, Metro) egységes bojkottot hirdetett a kifogásolt technikákat használó magyar termelők összes terméke ellen. Egyes termelők ennek hatására felhagytak az állatkínzó gyakorlattal (és megszakították üzleti kapcsolatukat a gyakorlatot tovább folytatókkal), mások kitartottak mellette. Végül a Hungerit Zrt. 2008-ban megszüntette a hízott baromfi vágását, és elbocsátott 200 alkalmazottat – amit a bojkottal indokoltak. Ezután elszabadultak az indulatok.

Ahogy annak idején a Magyar Narancs is utánament, az európai baromfimáj-piac második legnagyobb szereplője volt a Hungerit Zrt., és a cég 2008-as 25 milliárdos éves bevételén 2-3 milliárdos lyukat ütött a Négy Mancs akciójának következményeként életbe lépő bojkott. A Négy Mancsot azzal vádolták, hogy német gazdasági érdekeket képvisel, a Hungerit pedig azt állította, betartja az összes érvényben lévő, a gazdasági állatok védelméről szóló EU-s ajánlást. Ugyanakkor a kényszertömés és élve tolltépés ellen már 1997-ben zajlott parlamenti vita, lényegében visszhang nélkül. Az uniós csatlakozás még messze volt, semmi sem történt, maradt a meglévő gyakorlat.[1]

2012-ben az EU elutasította az indítványt, amely – többek között – a libatömés betiltására irányult.[2]

A magyar állatvédelmi törvényben[szerkesztés]

Az 1998. évi magyar állatvédelmi törvény az állat kíméletét hivatott biztosítani, megfogalmazva egyben az állatkínzás tényállási elemeit is.[3] Ennek megfelelően az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani és kényszertakarmányozásra fogni. A kényszertakarmányozás alól kivételt jelent az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás, valamint a házilagos liba- és kacsatömés. Ez utóbbiakat gazdasági-szociális megfontolások teszik indokolttá, ezen túlmenően az ilyen fajta tevékenység ellenőrzése kétséges lehet.[4]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pert nyert a Négy Mancs
  2. http://www.origo.hu/itthon/20120620-europai-parlament-nem-tiltjak-be-a-libatomest-az-euban.html
  3. 1998. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bek. c. pontja és (2) bek.
  4. Indokolás az állatvédelmi törvény 6. - 8. §-aihoz

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]