Levélpirosító ribiszke-levéltetű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Levélpirosító ribiszke-levéltetű
Szárnyatlan nőstények fekete ribiszke fonákján
Szárnyatlan nőstények fekete ribiszke fonákján
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Levéltetvek (Aphidoidea)
Család: Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
Nem: Cryptomyzus
Faj: C. ribis
Tudományos név
Cryptomyzus ribis
Linnaeus 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Levélpirosító ribiszke-levéltetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Levélpirosító ribiszke-levéltetű témájú médiaállományokat és Levélpirosító ribiszke-levéltetű témájú kategóriát.

A levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.

Mezőgazdasági kártevő, elsősorban a ribiszkét támadja, nyári tápnövényei egyes ajakos virágú növények.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A szárnyatlan nőstények teste 1,9 mm hosszú, színezete citromsárga, testét gombos végű serték borítják.

A szárnyas nőstények hossza 2,1 mm; testük szintén sárga, feketén foltozott.

Életmódja[szerkesztés]

Elsődleges tápnövénye a fekete-, vörös- és fehér ribiszke, melyről május vége felé nyári tápnövényeikre vándorolnak át, az erdei- és mocsári tisztesfűre, valamint a bársonyos- és foltos árvacsalánra.

Tömeges elszaporodásnak a nedves, párás, meleg tavaszi időjárás kedvez.[1]

Nemzedékváltása[szerkesztés]

Az ősanyák március végén, már a rügyfakadás környékén megjelennek. A levelek fonákján szívogat, néhány lárva szülése után újabb levelekre vándorol, újabb telepeket létrehozva.
A kártételük nyomán torzult levelek fonákján, a megnyúlt levélszőrök védelmében szívogatnak a lárvákból fejlődő szárnyatlan nőstények.

A szárnyas nőstények az ősanyákat követő második nemzedékben jelennek meg először, a harmadik, negyedik nemzedékben arányuk tovább nő.
A szárnyas nőstények május végétől nyári tápnövényeikre vándorolnak. Telepeiket a levelek fonákján és hajtásvégeken alakítják ki.

A ribiszkén maradó szárnyatlan nőstényekből álló telepek június végére elnéptelenednek, részben a csökkenő utódszám, részben a természetes ellenségeknek köszönhetően.

Ősszel, a nyári tápnövényeken fejlődött szárnyas nőstények visszarepülnek a ribiszkére, ahol szárnyatlan ivaros nőstényeket hoznak létre.
Ezeket, a nyári tápnövényekről érkező hímek októberben megtermékenyítik.

Ezután a nőstények megkezdik áttelelő petéik lerakását a ribiszke ágainak tövén, a kéregrepedésekbe. A peterakás kedvező időjárás esetén november elejéig is tarthat.

Kártétele[szerkesztés]

Jellegzetes, messziről szembetűnő kárkép jellemző rá. Szívogatása nyomán már a fiatal leveleken is sima felületű szabálytalan alakú kidudorodások jelentkeznek, melyek színe általában piros, de árnyékos helyen sárgák maradnak a hólyagok.[2]
A kártétel következtében a torzult levelek még a tenyészidőszak vége előtt elszáradnak és lehullanak.[2]

Másodlagos kórokozóként megjelenik a levéltetvek által ürített mézharmaton a korompenész, ami további károkat okoz.[1]

Védekezés[szerkesztés]

Fontos a nyugalmi időszakban végzett lemosó permetezés az áttelelő tojások ritkítása érdekében.[1]
A rovarölő szeres védekezést korán, közvetlenül a rügyfakadás után meg kell kezdeni, hogy a levelek károsodását elkerüljük.[3]

Források[szerkesztés]

  • Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9  
  1. a b c d Mátyás Ciprián. „Levélpirosító ribiszke-levéltetű - A ribiszke kártevői sorozat”, Matyasciprian.hu, 2010. január 11.. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. december 2.) 
  2. a b Gyümölcsök kártevői - Levelek, gyümölcs, virág”, Kolibri dísznövénykertészet (Hozzáférés: 2011. december 2.) 
  3. Szeleczki Attila. „Ribiszli, köszméte növényvédelme”, Kertvédelem növény és kertbarátoknak. [2011. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. december 2.)