Bolgár leva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lev szócikkből átirányítva)
Bolgár leva
(български лев (bolgárul))
ISO 4217 kódBGN
Devizajelлв
Ország Bulgária

Infláció
Mértéke15,3% (2022) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Ehhez rögzítik1 EUR = 1,95583 BGN
Váltópénz
стотинка (sztotinka)1/100
Érmék
Használatban1, 2, 5, 10, 20, 50 sztotinka, 1 leva
Bankjegyek
Használatban5, 10, 20, 50, 100 leva
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete2020. július 10.
€-val helyettesítve (nem készpénz)2022. március
€-val helyettesítve (készpénz)2024. január 1.
Euró árfolyam1,95583 BGN
Sáv15,0% de jure; 0,0% de facto
Kibocsátó
Központi bankBolgár Nemzeti Bank
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgár leva témájú médiaállományokat.

A bolgár leva (bolgárul: български лев, "bâlgarszki lev"; számnév utáni többesszáma bolgárul: лева, leva) Bulgária jelenlegi hivatalos pénzneme, melyet a Bolgár Nemzeti Bank bocsát ki. A лев szó jelentése óbolgárul ’oroszlán’, tehát a pénznév eredete hasonló a román lejéhez. Szintén a lejhez hasonló a „hibás” magyar névátvétel: a magyarban köznapivá vált leva szó a bolgár számnév után használandó többes alakból ered. A leva váltópénze a sztotinka (többesszáma bolgárul стотинки, sztotinki).

A bolgár levát a tervek szerint 2024-ben váltja föl az euró.[2]

Története[szerkesztés]

Bulgária 1881-ben vezette be a levát a francia frankkal megegyező értékben, és 1916-ig a Latin Monetáris Unió szabványait követve vert arany- és ezüstpénzeket. 1928-ig hoztak forgalomba arany- (лева злато leva zlato vagy златни zlatni) és ezüstfedezetű papírpénzeket (лева сребрo leva szrebro vagy сребърни szrebarni). Az első világháborút követően folyamatosan elértéktelenedett a pénz, ez oda vezetett, hogy a harmincas évekre eltűntek az 50 sztotinka alatti érmék és megjelent a százlevás érme is. A legnagyobb címletű bankjegy az 5000-levás volt (eltekintve egy 1919-es tízezer-levás leva zlatni címlettől). 1943-tól az érmék teljesen eltűntek a forgalomból és csak papírpénzeket bocsátottak ki egészen az 1952-es pénzreformig.

A háborús inflációban elértéktelenedett valuta reformjára csak 1952-ben került sor. Az ekkor forgalomba hozott új leva 100 régivel volt egyenlő. Érmék 1 sztotinka – 1 leva címlettel, bankjegyek 1 leva – 200 leva címlettel kerültek forgalomba. A feltüntetett évszám az összes bankjegyen és az első érméken 1951 volt.

1962-ben újabb pénzreformra került sor, az ekkor bevezetett leva (ISO-kódja: BGL) 10 régivel volt egyenlő. Ezután három évtizeden keresztül viszonylag stabil volt a leva árfolyama, bár – hasonlóan a többi szocialista valutához – nyugati valutákra nem lehetett szabadon átváltani. Így a hivatalos 90 sztotinkás dollárárfolyamnak csak elméleti (illetve propaganda) jelentősége volt, a feketepiacon ennek öt-hatszorosáért váltották a dollárt. A rendszerváltozásig 1 sztotinka – 1 leva értékű érméket és 1–20 leva értékű bankjegyeket bocsátottak ki. A rendszerváltozás után Bulgáriában többször is elszabadult az infláció és le kellett értékelni a valutát – ennek eredményeként már 50 000 levás bankjegyet is forgalomba kellett hozni. 1997-ben a német márkához kötötték a levát 1 márka = 1000 leva arányban.

A legutóbbi pénzreformot 1999. július 5-én hajtották végre, ekkor 1 új leva (BGN) 1000 régivel (BGL) lett egyenlő. 1, 2, 5, 10, 20 és 50 levás bankjegyek maradtak használatban. Ennek és a fent említett rögzített árfolyamnak eredményeként 1 új leva pontosan 1 márkát ért. Ezt az átváltási arányt mind a mai napig stabilan őrzi, bár azóta már a márkát felváltó euróval szemben (1 euró = 1,95583 leva). A 2020-as terv szerint, a bolgár levát 2024-ben váltja föl az euró.[2]

Érmék[szerkesztés]

Névérték Műszaki paraméterek Leírás Kibocsátás
Átmérő Tömeg Összetétel Előlap Hátlap
1 sztotinka 16 mm 1,8 g alumínium, nikkel, réz érték számmal és betűvel, 12 csillag lovas 1999
bronzbevonatos acél 2000
2 sztotinka 18 mm 2,5 g alumínium, nikkel, réz 1999
bronzbevonatos acél 2000
5 sztotinka 20 mm 3,5 g alumínium, nikkel, réz 1999
bronzbevonatos acél 2000
10 sztotinka 18,5 mm 3 g réz, nikkel, cink 1999
20 sztotinka 20,5 mm 4 g
50 sztotinka 22,5 mm 5 g
álló oroszlán a NATO épületénél
(felirat: BULGARIA IN NATO 2004)
2004
ülő nő, 12 csillag 2005
nyitott könyv, 12 csillag
(felirat: BULGARIA IN THE EU)
2007
1 leva 24,5 mm 7 g nikkel, réz Rilai Szent János 2002
2 leva 26,5 mm 9 g gyűrű: fehér hatású kuprónikkel és cink
mag: arany hatású kuprónikkel
Hilendari Szent Paiszosz 2015

Bankjegyek[szerkesztés]

1999-es sorozat[szerkesztés]

1999-ben bocsátották ki a ma is forgalomban lévő bankjegyeket. Az egylevás bankjegyet 2015. december 31-én vonták ki, 2015. december 7-étől a 2 levás bankjegy pedig a 2 levás érmével közösen volt forgalomban, amíg a bankjegyet 2020. december 31-én kivonták a forgalomból.[3][4] 2018-ban bocsátották ki a felújított bankjegysorozat első tagját, a 100 levás bankjegyet. Új biztonsági elemekkel gazdagodtak 2020-ig a bankjegyek.[5]

Névérték Méret szín Leírás Dátumok
előlap hátlap vízjel első nyomtatás kibocsátás visszavonás
1 leva 112 × 60 mm vörös Rilai Szent János Rilai kolostor Féktelen
oroszlán
1999 1999 2015. december 31.
2 leva 116 × 64 mm ibolya Pajszij Hilendarszki Pajszij Hilendarszki
főművének részlete
Féktelen
oroszlán
2020. december 31.
5 leva 121 × 67 mm vörös Ivan Milev Ivan Milev egy

festményének részlete

Portré forgalomban
10 leva 126 × 70 mm zöld Petar Beron Csillagászati
eszközök
Portré
20 leva 131 × 73 mm kék Sztefan Sztambolov A szófiai parlament Portré
50 leva 136 × 76 mm barna Pencso Szlavejkov Pencso Szlavejkov
egy versének részlete
Portré
100 leva 141 × 79 mm zöld Aleko Konsztantinov Aleko Konsztantinov
főművének egy részlete
Portré 2003 2003

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1], 2022
  2. a b Bulgária 2024-ben lép be az euróövezetbe
  3. (untitled). www.bnb.bg. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  4. (untitled). www.bnb.bg. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  5. Нова серия български банкноти (bolgárul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]