Leszoszibirszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leszoszibirszk (Лесосибирск)
Leszoszibirszk, a vasútállomás épülete
Leszoszibirszk, a vasútállomás épülete
Leszoszibirszk címere
Leszoszibirszk címere
Leszoszibirszk zászlaja
Leszoszibirszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám 662541, 662543, 662544, 662546–662549
Körzethívószám 39145
Népesség
Teljes népesség59 525 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Leszoszibirszk (Oroszország)
Leszoszibirszk
Leszoszibirszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 14′, k. h. 92° 29′Koordináták: é. sz. 58° 14′, k. h. 92° 29′
Leszoszibirszk (Krasznojarszki határterület)
Leszoszibirszk
Leszoszibirszk
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Leszoszibirszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszoszibirszk témájú médiaállományokat.

Leszoszibirszk (oroszul: Лесосибирск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Jenyiszej partján. Forgalmas teherkikötő, Szibéria egyik legnagyobb faipari központja.

Népessége: 61 139 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület déli részén, Krasznojarszktól kb. 280 km-re északra, a Jenyiszej bal partján, a folyó mentén több mint 30 km hosszan terül el. Az Angarántúli-felföld délnyugati részén, az Angara torkolatától 40 km-re északnyugatra fekszik. Az ipari zóna köré épült különálló lakóövezetekből áll, melyeket autóút köt össze. A lakóterületek között ritka nyír- és fenyőerdők nőnek; magát a várost észak, nyugat és dél felől tajga veszi körül.

Leszoszibirszkben van a Krasznojarszki határterület második legnagyobb folyami kikötője. A várost az Acsinszknál leágazó vasúti szárnyvonal köti össze a transzszibériai vasútvonallal, valamint országút köti össze Krasznojarszkkal és az északabbra fekvő Jenyiszejszkkel. A Jenyiszejen a folyami közlekedés a déli Abakantól az északi kikötőkig (Dugyinka, Igarka) végig biztosított, de a folyó alsó szakaszán a hajózási idény igen rövid.

Története[szerkesztés]

A város helyén 1640-től Maklakov Lug falu állt. Maklakovo a 19. században egy alacsonyabb közigazgatási egység (voloszty) székhelye volt, az 1910-es években csak egy kisebb fűrészüzeme működött. A második világháború után nagy fűrésztelepeket, fafeldolgozó üzemeket létesítettek, és később a kiváló minőségű angarai fenyőből készült fűrészáru jelentős exportcikké vált. A faipari munkások részére két település épült: Novomaklakovo és Novojenyiszejszk. A régi Maklakovo és az új Novomaklakovo egyesítésével alapították meg a várost 1975-ben, majd 1989-ben Novojenyiszejszket is a városhoz csatolták.

Gazdasága[szerkesztés]

A város a szibériai erdő- és fafeldolgozó ipar egyik legnagyobb központja. Kedvező földrajzi helyzetéből adódóan a vasúti és a folyami szállítás nagy áruátrakodó állomása. Az Angara betorkolásától kezdve a Jenyiszej bővízű folyammá változik, ami kedvező viszonyokat teremt a vízi áruszállításhoz.

A teherkikötőt a norilszki nagy színesfémkohászati kombinát igényeinek figyelembevételével alapították 1975-ben, amikor elkezdődött az ottani (talnah-i) nikkel- és rézérc lelőhelyek kitermelése. Jelentősége tovább nővekedett a faipari export fejlődésével, majd az Angara alsó folyásának 2010-es években kezdődött iparosításával.[3]

Leszoszibirszk egyik legnagyobb ipari létesítménye az 1. számú Erdő- és Fafeldolgozó Kombinát. A mai kombinát jogelődje 1969-ben kezdte meg a termelést, 2016-tól kezdve a Segezha vállalatcsoport tagja.[4][5] Az 1960-ban alapított Novojenyiszejszki Erdőkémiai Komplexum 2015 óta a skandináviai RFI Consortium Ltd. cég irányítása alatt működik.[6]

Oktatás[szerkesztés]

A pedagógiai főiskola bejárata

A város kiemelkedő oktatási intézménye a pedagógiai főiskola. 1977-ben Jenyiszejszkből helyezték át Leszoszibirszkbe, akkor még önálló főiskola volt, később többször átszervezték. 2015 december óta a Krasznojarszk székhelyű Szibériai Föderációs Egyetem (vagy A Föderáció Szibériai Egyeteme, oroszul: Сибирский федеральный университет) egyik kihelyezett tagozata.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  3. АО «Лесосибирский порт» (Hozzáférés: 2019-03-04)
  4. Лесосибирский ЛДК № 1 строит новый лесопильный комплекс (LeszPromInform, 2012)
  5. Segezha Droup (Hozzáférés: 2019-03-04)
  6. Новоенисейский лесохимический комплекс (2016-11-14, hozzáférés: 2019-03-04)
  7. Лесосибирский педагогический институт. [2019. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)

Források[szerkesztés]