Erdős
| Erdős (Lesnica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Gondek |
| Irányítószám | 065 33 |
| Körzethívószám | 0 52 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 490 m |
| Terület | 14,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″ | |
| Erdős weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erdős (1899-ig Lesnicz, szlovákul: Lesnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Ólublótól 20 km-re északnyugatra, a Dunajec-áttörésbe torkolló kis oldalvölgyben, az Erdész-patak völgyében fekszik, a szlovák-lengyel határ mellett. A Pieninek Nemzeti Park (PIENAP) területén van.
Története[szerkesztés]
1297-ben „Leznice” néven említik először. A falut a Görgeyek alapították az Óerdősnek nevezett határrészen. A 15. században a régi falu mellett egy Újerdős nevű település is keletkezett. A középkorban üveghutája volt. A Görgeyek után a Sváby család a földesura, akik 1518-ban a karthauziaknak adták, ezután Vöröskolostor uradalmához tartozott. 1598-ban 18 ház állt a faluban. 1707-től a kamalduli rendé. 1787-ben 83 házában 510-en laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZNICZA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Camaldulenzis Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Dunavetz folyó vize mellett, határja néhol soványas, vagyonnyai sem nevezetesek.”[2]
1828-ban 93 házában 665 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkozó gorálok voltak. A 19. században a falu a Koronafürdői vendégek kedvelt szálláshelye volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lesznicz, tót falu, Szepes vármegyében, Galliczia szélén: 661 kath. lak., paroch. templommal. A lechniczi uradalomhoz tartozik.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
1938-39-ben rövid ideig Lengyelországhoz tartozott.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 519 lakosából 517 szlovák volt.
2011-ben 522 lakosából 519 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyalnak szentelt, római katolikus plébániatemploma a 17. század elején épült egy korábbi reneszánsz templom átépítésével. Főoltára a 18. században készült. 16. századi kő keresztelőmedencéje van.
- Lakói ma is a jellegzetes gorál népviseletet hordják.
- A falu a környező hegyekbe vezető turistautak kedvelt kiindulópontja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
Az Ólublói járás települései  | |
|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) Abroncsos (Obručné) · Alsózúgó (Nižné Ružbachy) · Berkenyéd (Jarabina) · Csércs (Čirč) · Erdős (Lesnica) · Feketekút (Šambron) · Felsőkánya (Šarišské Jastrabie) · Felsőzúgó (Vyšné Ružbachy) · Gnézda (Hniezdne) · Györkvágása (Ďurková) · Hajtóka (Hajtovka) · Hársád (Litmanová) · Határhely (Hraničné) · Helivágása (Haligovce) · Hosszúvágás (Legnava) · Kalács (Kolačkov) · Kijó (Kyjov) · Kishárs (Malý Lipník) · Kislomnic (Lomnička) · Komlóskert (Chmeľnica) · Kormos (Hromoš) · Kövesfalva (Kamienka) · Kristályfalu (Veľká Lesná) · Kriványpusztamező (Pusté Pole) · Lackvágása (Lacková) · Lublókorompa (Kremná) · Lubotény (Ľubotín) · Máté (Matysová) · Nagyhársas (Veľký Lipník) · Nagymajor (Stráňany) · Orló (Orlov) · Palocsa (Plaveč) · Palonca (Plavnica) · Podolin (Podolínec) · Poprádfalu (Forbasy) · Poprádófalu (Starina) · Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom) · Poprádremete (Mníšek nad Popradom) · Pusztamező (Vislanka) · Sárosújlak (Údol) · Szepesjakabfalva (Jakubany) · Szulin (Sulín) · Újlubló (Nová Ľubovňa) |
