Leptictidium
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Középső - késő eocén[1] | ||||||||||||||||||||||
 Egy Leptictidium auderiense csontváza | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Leptictidium témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leptictidium témájú kategóriát.
|
A Leptictidium az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó nem.
Rendszerezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nembe az alábbi 5-8 faj tartozik:
- Leptictidium auderiense Tobien, 1962 - C. Mathis szerint, a Leptictidium auderiense nem tartozik ebbe a nembe.
- Leptictidium ginsburgi Mathis, 1989
- ?Leptictidium listeri Hooker, 2013
- Leptictidium nasutum Lister & Storch, 1985
- ?Leptictidium prouti Hooker, 2013
- Leptictidium sigei Mathis, 1989
- ?Leptictidium storchi Hooker, 2013
- Leptictidium tobieni Koenigswald & Storch, 1987
Tudnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Leptictidium-fajok körülbelül 50 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, amikor az eocén kori Európában meleg éghajlat volt és a kontinenst sűrű, nedves erdők borították. 35 millió évvel ezelőtt létezésük megszűnt, valószínűleg a szárazabb éghajlat miatt. Nincsenek mai leszármazottjaik.[1] Az állatok 60-90 centiméter hosszúak voltak, az orruktól a farkuk végéig, és testtömegük csak 2-4 kilogramm lehetett. Mivel az emlősökhöz tartoztak, melegvérűek voltak, ami előnyös volt számukra, mert zsákmányaikat, a kisebb hüllőket könnyebben meg tudták fogni a hűvös reggeleken. A Leptictidium-fajoknak hosszú, mozgatható, érzékeny orruk volt, amely hasonlított a mai elefántcickány-félék orrához. Kifinomult hallásukkal, könnyen észrevették zsákmányállataikat. Az állatok mindig táplálékszerző úton voltak, hogy fenn tudják tartani fürge, mozgékony életmódjukat és testük hőmérsékletét. A Leptictidium fajok ragadozó életmódot folytattak, vadászva kis emlősökre, hüllőkre és gerinctelenekre, hajnalban és este. Csak ezekben az órákban volt biztonságos, számukra az erdő cserkészése. Mivel mellső lábai rövidek voltak és a hátsó lábak hosszúak, a Leptictidium-fajok úgy változtattak helyet, mint a mai kengurufélék.
Lelőhelyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Leptictidium maradványokat találtak Európában, a Messel-lelőhelynél.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- The Paleobiology Database
- WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais
- Benton, M. (2000). Vertebrate Palaeontology. Oxford: Blackwell Publishers. ISBN 0-632-05614-2.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - Frey, E.; Herkner, B.; Schrenk, F.; Seiffert, C (1993). Reconstructing organismic constructions and the problem of Leptictidium's locomotion. Darmstadt: Kaupia Darmstädter Beiträge zur Naturgeschichte.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - Rose, K. (2006). The Beginning of the Age of Mammals. The Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-8472-1.
- Mathis, C. (1989). Quelques insectivores primitifs nouveaux de l'Eocène supérieur du sud de la France. Paris: Bulletin du Muséum national d'histoire naturelle.
- Christian, A. (1999). Zur Biomechanik der Fortbewegung von Leptictidium (Mammalia, Proteutheria). Frankfurt am Main: Courier Forschungsinstitut Senckenberg.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - Maier, W.; Richter, G.; Storch, G. (1986). Leptictidium nasutum - ein archaisches Säugetier aus Messel mit außergewöhnlichen biologischen Anpassungen. Frankfurt am Main: Natur und Museum.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - Storch, G. (1987). Leptictidium - ein archaischer Säuger. Naturwissenschaftliche Rundschau.
- Storch, G.; Lister, A. (1985). Leptictidium nasutum - ein Pseudorhyncocyonide aus dem Eozän der Grube Messel bei Darmstadt (Mammalia, Proteutheria). Frankfurt del Main: Senckenbergiana lethaea.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - Tobien, H. (1962). Insectivoren (Mammalia) aus dem Mitteleozän (Lutetium) von Messel bei Darmstadt. Wiesbaden: Notizbl. hess. Landesamt. Bodenforsch.
- von Koenigswald; W.; Storch, G. (1987). Leptictidium tobieni n sp., ein dritter Pseudorhyncocyonide (Proteutheria, Mammalia) aus dem Eozän von Messel. Frankfurt del Main: Courier Forschungsinstitut Senckenberg.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - von Koenigswald, W.; Wuttke, M. (1987). Zur Taphonomie eines unvollständigen Skelettes von Leptictidium nasutum aus dem Ölschiefer von Messel. Wiesbaden: Geol. Jb. Hessen.
