Lepsényi Miklós József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lepsényi Miklós József
Született 1860. március 26.
Lovasberény
Elhunyt 1924. március 28. (64 évesen)
Nógrádszakál
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Lepsényi Miklós József (Lovasberény, 1860. március 26.Nógrádszakál, 1924. március 28.) római katolikus lelkész és országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

A gimnáziumot Székesfejérvárt végezte; 1876-ban a szent Ferenc-rendiek szerzetébe lépett; a bölcseletet Nagyszombatban, a teologiát Pozsonyban végezte. 1882. szeptember 28-án miséspappá szenteltetett fel. Mint hitszónok működött Szentantalon (Pozsonym.), Andocson (Somogym.) és Pozsonyban. 1894-ben Vaszary Kolos bíboros hercegprímás az esztergomi egyházmegyébe vette át. 1896-ban néppárti programmal megválasztatott országgyűlési képviselőnek; a naplóbiráló bizottság tagja volt. A néppárt egyik alapítója; 1895 februárjában királysértés címén hat hónapi államfogházra ítélték, melyet júniustól novemberig állott ki. 1896-ban országgyűlési képviselő volt Katolikus Néppárti programmal a letenyei kerületben. 1900-ban Nógrádszakálon lett plébános.

A Hittudományi Folyóirat munkatársa volt.

Művei[szerkesztés]

  • Válasz Masznyik Endre úrnak Luther élete czímű munkájára. A protestantismus vádjai a katholicizmus ellen; szerzői, Pozsony, 1888. Három füzet (2. kiadás. U. ott, 1888-89. 12 füzet. Németül. U. ott, 1888)
  • Szent beszédek az év minden vasár- és ünnepnapjára. U. ott, 1888
  • Alkalmi szent beszédek. U. ott, 1891 (Ism. Magyar Sion 786. 1.)

Alapította 1889. jan. a Katholikus Hitvédelmi Folyóiratot, melyet 1893-ig szerkesztett, ezentúl kiadó-tulajdonosa maradt; 1891-től 1896-ig szerkesztette a Jó Pásztor c. folyóiratot; 1892-ben megindította a Magyar Néplap c. kath. politikai hetilapot és 1894. okt. a Krestan cz. tót politikai hetilapot (a két utóbbit Németh Gellérttel szerkeszti), 1897-ben a Christiches Volksblattot. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Források[szerkesztés]