Leonyid Vitaljevics Kantorovics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leonyid Vitaljevics Kantorovics
(Леонид Витальевич Канторович)
Leonid Kantorovich 1975.jpg
Született Леонид Витальевич Канторович
1912. január 19.[1][2][3]
Szentpétervár[4][5][6][7][8]
Elhunyt 1986. április 7. (74 évesen)[9][10][11][12][3]
Moszkva[13][14][15]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Leningrádi Egyetem (1926–1930)
Kitüntetései
Sírhelye Novogyevicsi temető (10 уч. 3 ряд.)[18]
A Wikimédia Commons tartalmaz Leonyid Vitaljevics Kantorovics témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leonyid Vitaljevics Kantorovics (oroszul: Леонид Витальевич Канторович) (Szentpétervár, 1912. január 19.Moszkva, 1986. április 7.) szovjet-orosz matematikus és közgazdász, aki az optimális erőforrás-allokáció terén végzett elméleti és gyakorlati kutatásai miatt vált híressé. 1975-ben Tjalling Koopmans holland közgazdásszal megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesült, és ő volt a Szovjetunió egyetlen kitüntetettje ebben a tudományágban.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Édesapja, Vitalij Kantorovics 1922-ben meghalt, így édesanyja nevelte föl.

1926 és 1930 között matematikát tanult a leningrádi egyetemen. A természettudományok mellett modern kori történelemmel és politikai gazdaságtannal is foglalkozott. 1934-ben lett doktor, ám a doktori címét csak 1935-ben kapta meg, amikor a szovjetek újra bevezették az akadémiai címeket. Az 1930-as években sokat foglalkozott funkcionálanalízissel, amely tanulmányozása során szerzett tapasztalatok később hasznosnak bizonyultak a numerikus analízisben.

Kantorovics a szovjet kormányzatnak dolgozott, azt a feladatot kapta az 1930-as években, hogy optimalizálja egy furnérüzem termelését. 1939-ben felvetett egy matematikai módszert, ami napjainkban lineáris programozásként ismert, néhány évvel azelőtt, hogy George Dantzig azt újra felfedezte és jelentősen továbbfejlesztette volna. Több könyvet adott ki, többek között a Matematikai módszer a termelés tervezésére és szervezésére (1939, Математические методы организации и планирования производства) és a Közgazdasági erőforrások optimális felhasználása (1972, Оптимальные решения в экономике) című köteteket.

A Svéd Királyi Bank Alfred Nobel-emlékdíját Tjalling Koopmansszal megosztva kapta az erőforrások optimális elosztásának elméletéhez történt hozzájárulásukért. A szóbeszéd szerint problémát jelentett a hosszú neve, ugyanis az nem fért el az emlékérmen, így le kellett kicsinyíteni a betűket, hogy hely legyen a teljes nevének.

Leningrád ostromakor Kantorovics az élet útjának a biztonságáért volt felelős, ami az ostromlott város egyetlen utánpótlási útvonala volt a Ladoga-tó jegén a hátországból. Kiszámolta az optimális távolságot a jégen közlekedő teherautók között a jég vastagságának és a hőmérsékletnek a függvényében. 1941 decemberében és 1942 januárjában maga sétált a járművek között a Ladoga-tó jegén, hogy biztosan ne merüljenek el az autók az úton. Ennek ellenére több teherautó elsüllyedt a túlélőknek szánt élelemmel a német bombázások során.

A hősiességéért és a bátorságáért a Nagy Honvédő Háború Érdemrendben részesült, és a Leningrád Védelméért Éremmel tüntették ki.

Magyarul[szerkesztés]

  • L. V. Kantorovics–V. I. Krilov: A felsőbb analízis közelítő módszerei; ford. Rényi Artúr; Akadémiai, Bp., 1953

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Leonid Vitaliyevich Kantorovich Facts (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  2. http://www.mi.ras.ru/index.php?c=inmemoriapage&id=21951&l=1
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Канторович Леонид Витальевич, 2015. szeptember 28.
  6. http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/BirthplaceMaps/St_Petersburg.html
  7. http://www.mat.uniroma2.it/~pdes/docs/3DAYS_CapuzzoDolcetta.pdf
  8. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economic-sciences/laureates/1975/kantorovich-facts.html
  9. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  10. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  11. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/311550/Leonid-Vitalyevich-Kantorovich
  12. http://www.nndb.com/cemetery/732/000208108/
  13. S. V. Pereverzev – M. Askarov: On the rate of convergence of projection-iterative methods for classes of weakly singular integral equations, 1995
  14. https://link.springer.com/chapter/10.1007%2F978-3-0348-8789-2_12
  15. A. Gorbis – A. Tempelman: Averaging almost-periodic functions and finite-dimensional unitary representations on free groups, 1989
  16. MacTutor History of Mathematics archive
  17. The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1975 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  18. Find a Grave (angol nyelven)

Források[szerkesztés]

  • Bekker Zsuzsa (szerk.) (2005): Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004, KJK-Kerszöv, ISBN 963-224-840-6

További információk[szerkesztés]

  • Angol nyelvű önéletrajza a Nobel-bizottság honlapján
  • Simon György–Kondor György: A gazdasági optimumszámítások problémái Kantorovics és Novozsilov műveiben; MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Bp., 1963 (A Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet tájékoztató közleményei)