Lengyel–litván határ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyelország és Litvánia határa

A lengyel–litván határ, amelyet Suwałki-folyosó néven is ismernek, 1990. március 11., Litvánia függetlenségének helyreállítása óta létezik. Előtte ugyanez a határ volt Lengyelország és a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság között. A határ hossza 104 kilométer.[1] A Lengyelország–Litvánia–Oroszország hármashatártól délkelet irányban halad a Fehéroroszország–Lengyelország–Litvánia hármashatárig.

Ez az egyetlen szárazföldi határ, ahol egy Európai Unió és NATO-tagállam balti ország egy olyan országgal szomszédos, amely nem tagja a Független Államok Közösségének.[2]

Története[szerkesztés]

A jelenlegi lengyel–litván határ 1990. március 11., a litván függetlenség helyreállítása[3] óta létezik. Előtte ugyanaz a volt a határ Lengyelország és a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság között; a határt a második világháború végén állapították meg.[4][5] 1918 és 1939 között más volt a határ a Második Lengyel Köztársaság és Litvánia között. Az 1919–20-as lengyel–litván háború után, 1922-től kezdve nem változott, és a hossza 521 km volt.[6]

Lengyelország három felosztása idején a határ a Kongresszusi Lengyelország (Augustówi vajdaság(wd)) és az Orosz Birodalom litván területei (Kovnói kormányzóság(wd) és Vilnai kormányzóság(wd)) között húzódott. A lublini uniótól (1569) Lengyelország felosztásáig nem volt lengyel–litván határ, mivel a két ország egyetlen államot alkotott Két nemzet köztársasága(wd) néven.[7]

A középkorban a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség határosak voltak.[8]

Lengyelország és Litvánia 2007-ben a schengeni övezet(wd) része lett, ami azt jelentette, hogy 2007. decemberben megszűnt az útlevél-ellenőrzés a két ország határán

Suwalki-folyosó[szerkesztés]

A NATO katonai biztonsági elemzői a határzónát Suwalki-folyosó néven ismerik (a közeli Suwałki városról), mivel ez egy nehezen védhető sík terület Fehéroroszország és Oroszország kalinyingrádi exklávéja között, amely a NATO-tag balti országokat köti össze Lengyelországgal és a NATO többi részével.[9] Ez tükröződött abban a 2017-es NATO-hadgyakorlatban, amely első ízben összpontosított a folyosó megvédésére egy lehetséges orosz támadással szemben.[10][11]

Korábbi határátkelőhelyek[szerkesztés]

A volt Ogrodniki–Lazdijai határátkelőhely

1991–2007 között három közúti és egy vasúti határátkelőhely volt Lengyelország és Litvánia között.[12]

2004. május 1-jén, amikor Lengyelország és Litvánia csatlakozott az Európai Unióhoz, a határ az EU belső határává vált.[13] 2007. december 21-én Lengyelország és Litvánia csatlakozott a schengeni egyezményhez.[14] Ezt követően a határátlépés egyszerűsödött; mindazonáltal alkalmanként vám- és rendőrségi ellenőrzésekre kerül sor a csempészet visszaszorítása érdekében.[15][16][17]

Közúti határátkelőhelyek
Vasúti határátkelőhely

Galéria[szerkesztés]

  • Lengyelország a 11. században: a lengyel és litván területek közé beékelődnek a Ó-Poroszország és a Kijevi Rusz területei
    Lengyelország a 11. században: a lengyel és litván területek közé beékelődnek a Ó-Poroszország és a Kijevi Rusz területei
  • Lengyelország a 13. század elején, a Mazóviai Fejedelemség és Litvánia közötti határral
    Lengyelország a 13. század elején, a Mazóviai Fejedelemség és Litvánia közötti határral
  • Lengyelország és Litvánia 1275–1300 között
    Lengyelország és Litvánia 1275–1300 között
  • Lengyelország és Litvánia 1333–1370 között
    Lengyelország és Litvánia 1333–1370 között
  • Lengyelország és Litvánia 1370–1382 között
    Lengyelország és Litvánia 1370–1382 között
  • Lengyelország és Litvánia 1386–1434 között
    Lengyelország és Litvánia 1386–1434 között
  • Lengyelország és Litvánia 1466 körül
    Lengyelország és Litvánia 1466 körül
  • Lengyelország és Litvánia 1526 körül
    Lengyelország és Litvánia 1526 körül
  • Az 1569-ben megalakult Két nemzet köztársasága(wd); az ukrán területek a lengyel korona fennhatósága alá kerültek
    Az 1569-ben megalakult Két nemzet köztársasága(wd); az ukrán területek a lengyel korona fennhatósága alá kerültek
  • Litvánia 1867–1914 között, a lengyel-orosz határral (litván állam ekkor nem létezett)
    Litvánia 1867–1914 között, a lengyel-orosz határral (litván állam ekkor nem létezett)
  • Lengyel–litván határ 1918–1939 között
    Lengyel–litván határ 1918–1939 között

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Warunki Naturalne I Ochrona Środowiska. Mały Rocznik Statystyczny Polski, (2013) 26. o. ISSN 1640-3630
  2. ↑ Vladimir Shlapentokh: The Legacy of History in Russia and the New States of Eurasia. (hely nélkül): M.E. Sharpe. 2001. 100. o. ISBN 978-0-7656-1398-1  
  3. ↑ AKTO Dėl Lietuvos nepriklausomos valstybės atstatymo. www.lrs.lt (Hozzáférés: 2021. március 24.)
  4. ↑ Peter Andreas – Timothy Snyder: The Wall Around the West: State Borders and Immigration Controls in North America and Europe. (hely nélkül): Rowman & Littlefield. 2000. 187. o. ISBN 978-0-7425-0178-2  
  5. ↑ Yaël Ronen: Transition from Illegal Regimes under International Law. (hely nélkül): Cambridge University Press. 2011. 138. o. ISBN 978-1-139-49617-9  
  6. ↑ Michael Brecher. A Study of Crisis. University of Michigan Press, 252–255. o. (1997). ISBN 0-472-10806-9 
  7. ↑ Halina Lerski: Historical Dictionary of Poland, 966–1945. (hely nélkül): ABC-CLIO. 1996. 308. o. ISBN 978-0-313-03456-5  
  8. ↑ Stephen R. Burant – Voytek Zubek: Eastern Europe's Old Memories and New Realities: Resurrecting the Polish–Lithuanian Union. East European Politics and Societies, 7. sz. (1993) 370. o. arch Hozzáférés: 2021. március 24.
  9. ↑ Fodor Márk Joszipovics: A Suwalki-folyosó Kelet-Európa biztonságában betöltött szerepe. biztonsagpolitika.hu (2018. október 31.) (Hozzáférés: 2021. március 24.)
  10. ↑ Sytas, Andrius. „NATO war game defends Baltic weak spot for first time”, Reuters, 2017. június 18. (Hozzáférés: 2017. június 18.) 
  11. ↑ Thomas Gutschker: Wo das Baltikum wirklich verwundbar ist. Frankfurter Allgemeine Zeitung, (2017. június 25.)
  12. ↑ Umowa między Rządem Rzeczypospolitej Polskiej a Rządem Republiki Litewskiej w sprawie przejść granicznych, sporządzona w Warszawie dnia 12 sierpnia 1992 r. Monitor Polski, 37. sz. (2003)
  13. ↑ Stephen Kabera Karanja: Transparency and Proportionality in the Schengen Information System and Border Control Co-Operation. (hely nélkül): Martinus Nijhoff Publishers. 2008. 39. o. ISBN 978-90-04-16223-5  
  14. ↑ Europe's border-free zone expands. news.bbc.co.uk (2007. december 21.) (Hozzáférés: 2021. március 24.)
  15. ↑ Krzysztof Kolanowski: Nowe polsko-litewskie drogi po wejściu do Schengen. pl.delfi.lt (2012. július 28.) (Hozzáférés: 2021. március 24.)
  16. ↑ Wspólne patrole na polsko-litewskiej granicy :: społeczeństwo. www.kresy.pl (Hozzáférés: 2021. március 24.) arch
  17. ↑ Przemyt papierosów przy polsko – litewskiej granicy. bialystok.naszemiasto.pl (Hozzáférés: 2021. március 24.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithuania–Poland border című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Lithuania-Poland border
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel–litván határ témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyel–litván_határ&oldid=26932492”