Lengyel László (közgazdász)
| Lengyel László | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Született | 1950. november 22. (73 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Kovács Ágnes Lengyel Dénes |
| Foglalkozása | jogász, közgazdász, publicista, politológus, egyetemi oktató |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1974, jogtudomány) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense. Szülei Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.[1]
Élete[szerkesztés]
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja volt a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja volt.[2][3]
2021. február elsején vádat emeltek ellene rongálás és garázdaság miatt.
„A politológus-közgazdász terhére azt róják, hogy 2019 decemberében egy parkolási vitát követően megrongálta egy férfi autóját Budapesten. Lengyel legutóbb a borsodi választást követően került a hírekbe, amikor a Klubrádió műsorában gyalázta a Fideszre szavazókat, kijelentve, hogy csak a legnyomorultabbak szavaznak a kormánypártra.[4]”
Díjai[szerkesztés]
- 1992: Lónyai Menyhért-díj
- 1994: Opus-díj
- 1997: Nemes Nagy Ágnes-díj
- 2006: Joseph Pulitzer-emlékdíj az „Életmű” kategóriában
Művei[szerkesztés]
- Végkifejlet (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
- Útfélen (2000-ért Alapítvány, Századvég, 1992)
- Tépelődés (T-Twins, 1992)
- Magyar alakok (2000. Kiadó, Pénzügykutató Rt., 1994)
- Korunkba zárva (Pénzügykutató Rt., 2000-ért Alapítvány, 1994)
- A kisnyúl pártján (Officina Nova, 1995)
- A rendszerváltó elit tündöklése és bukása (Helikon, 1996)
- A piac köztársasága (Pénzügykutató Rt., 1997)
- Kívül és belül (Helikon, 1998)
- Beszélgetőkönyvecske (Helikon, 1999) Várszegi Asztrikkal közösen
- Fortinbras királysága (Helikon, 2000)
- Kis magyar bestiárium (Helikon, 2001)
- A Fortinbras-ügy (Helikon, 2002)
- A távol közelében (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
- Kétszög (Helikon, 2002) Hankiss Elemérrel közösen
- Szorongás és remény (Osiris, 2004)
- Illeszkedés vagy kiválás (Osiris, 2006)
- A halál kilovagolt Magyarországról (Corvina, 2008)
- Pretoriánusok kora. A magyar válság és kezelése (Kalligram, Pozsony, 2011)
- Angyal karddal (Helikon, 2016)[5]
- Új magyar bestiárium (Helikon, 2016)
Családja[szerkesztés]
Apja Lengyel Dénes irodalomtörténész, anyja Kovács Ágnes néprajzkutató.
Kritikák[szerkesztés]
2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Fleck Zoltán), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló Alaptörvény semmisségét.[6]
Irodalom[szerkesztés]
- Közgazdász. MKKE lapja. 1987. 4. Lengyel László előadásáról. Reformkényszerben.
- Kizárt a párt. Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán; riporter Ács Zoltán; Primo, Budapest, 1989
- Lengyel László. Válogatott bibliográfia, 1989–2006; összeáll. Bokrosné Stramszky Piroska, Szabóné Lenkefi Ildikó; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2006.[7]
- Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után (Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009) Interjú, 100–107. o.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Egy arc módosulásai: Lengyel László. Klubhalo.hu
- ↑ A Magyar Távirati Iroda Zrt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete és Felügyelő Bizottsága – Kronológia – MTI, 2009. június 22.
- ↑ Vezető állású munkavállalók és FB tagok javadalmazása – MTI.hu
- ↑ Labs, Endless Flux: Rongálás és garázdaság miatt emeltek vádat a baloldali véleményvezér, Lengyel László ellen (magyar nyelven). PestiSrácok, 2021. február 1. [2021. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
- ↑ Lengyel László. lira.hu. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ https://index.hu/belfold/2021/07/12/alkotmanyos-puccs-nyilt-zendules-avagy-kereszttuzben-az-alaptorveny/
- ↑ Illeszkedés vagy kiválás. rfmlib.hu. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
Források[szerkesztés]
- Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
- Az ELTE ÁJK honlapján található portré
További információk[szerkesztés]
- Lengyel László honlapja
- Válogatott bibliográfia 1989–2006 PDF
- Lengyel László: A második front – Elemzés. In: Figyelő, 2010. március 25.
- Írásai a Népszabadságban
- Írásai a HVG-ben
- A többi néma csend: A magyarországi antiszemitizmusról. Népszava, 126. sz. (1998) 131 [mell] I–II. o.
- Egy arc módosulásai: Lengyel László – Klubháló.hu
- Utak és démonok. Hankiss Elemér kérdez. Szilágyi Ákos, Romsics Ignác, Lengyel László, Kende Péter, Csányi Vilmos, Gombár Csaba, Várhegyi Éva, Standeisky Éva, Nova Eszter, Hankiss Elemér válaszol; szerk. Standeisky Éva; Kossuth, Budapest, 2016
- 30 éves a rendszerváltás-sorozat, interjú
