Lénártó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lenartov szócikkből átirányítva)
Lénártó (Lenartov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterJana Bľandová
Irányítószám086 06
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség1170 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület14,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″
Lénártó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénártó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lénártó (szlovákul: Lenartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 24 km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „Lénártvágás” volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.[2]

A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. 1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.[3]

A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.

2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették.
  • 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]