Lederer Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lederer Ábrahám
Lederer Ábrahám 1897-3.jpg
Született 1827. január 9.
Libochovitz (Csehország)
Elhunyt 1916. szeptember 17. (89 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus, tanügyi író, képzőintézeti igazgató, újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lederer Ábrahám témájú médiaállományokat.

Lederer Ábrahám (Libochovitz (Csehország), 1827. január 9.Budapest, 1916. szeptember 17.) pedagógus, tanügyi író, képzőintézeti igazgató.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1831-ben dühöngő kolerában elveszítette édesatyját; legidősb bátyja nevelte és szülőföldén járt iskolába. 1840-ben Prágába küldték, hol az akkori IV. iskola két évfolyamát elvégezte. 1843-ban Teplitzben mint segédkönyvvezető volt alkalmazva egy nagykereskedőnél; de ezen hivatás nem felelt meg hajlamainak és nevelősködött 1846-ig. Ekkor ismét Prágába ment és három évig az egyetemet látogatta. 1849-50-ben ismét nevelő volt Habern br. házánál Prágában. 1850-51-ben a prágai tanítóképző-intézetben tanult. 1852-ben mint házi nevelő működött Mährisch-Neustadtban és mellékesen a természettudományokat tanulmányozta. 1853-ban Lundenburgban mint altanító volt alkalmazva. 1854-ben meghívást kapott Tatára (Komárom megye) mint igazgató-tanító; itt időzése alatt az iskola mint főiskola címet nyert. Itt adta ki az első népiskolai Értesítőt és itten létesítette a nőegyletet a leányok kézimunka tanítására való felügyelet és a szegény tanulók felruházása céljából; itten fogott hozzá a magyar nyelv elsajátításához. 1857-ben a magyar helytartótanács ajánlatára gróf Thun Leó közoktatási miniszter az akkor életbeléptetett pesti izraelita mintaiskolánál mint tanítót, 1858-ban pedig mint mintaiskolai tanítóképző-igazgatót alkalmazta. 1860-tól 1864-ig mint tanár és igazgató a pesti egyetemet látogatta. A pesti országos izraelita tanítóképző-intézetet a tanári testülettel együtt szervezte és az országos magyar izraelita tanító-egyesület tanártársaival együtt létesítette s eleinte ő vezette; a tanítóképző növendékek részére segélyalapot teremtett; az országos pedagógiai múzeum életbeléptetéséhez az első alapot megvetette. Molnár Aladárral és Mayer Miksával az országos nőiparegyesület megalakulásához hozzájárult; megpendítette a szünidei gyermektelep eszméjét. 1869-ben a magyar kormány megbízta a népiskolai magyar olvasó és tankönyvek németre való átdolgozásával és kinevezte az állami tanítóképző-intézetek igazgatótanárává és az országos közoktatási tanács tagjává. 1882-ben a hazai tanítók megünnepelték budapesti működésének 25 éves jubileumát, midőn arany tollat nyújtottak át neki. 1889-ben nyugdíjba léptekor a tanítóképző-intézet igazgatótanácsa szintén arany tollat nyújtott át neki érdemei méltánylásául. 1897. január 9-én az országos izraelita tanító-egyesület születésének 70. évfordulóját ünnepelte a kormány, az előljáróság és számos egyesület képviselőinek jelenlétében. Több országos, megyei tanító-egylet és más jótékony-egylet tiszteletbeli tagja.

Cikkei a Jüdische Volkschuleban (1863. Die Bibel, die Naturwissenschaften und die Geschichte als Leitsterne der Paedagogik); a Népnevelők Lapjában (1869. Erkölcstan a népiskolában, 1875. A lélek psychologiájának physikája, 1881. Történelmi visszapillantás a természetrajzi oktatásra hazánkban 200 év előtt, 1882. Az én paedag. rendszerem); az Országos középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1873-74. A természettudományok befolyása az ember erkölcsi nevelésére); a Néptanítók Lapjában (1875. A takarékpénztárak az iskolában, 1876. Adatok a «Harag» c. olvasmányhoz, Nevelés és embertan, 1877. Összehasonlítás, 1885. Mit kell a tanítónak minden oktatási órában tekintetbe vennie); a M. Paedag. Szemlében (1880. Magyarország hires férfiai és az iskola, 1885. Emlékezés dr. Kehr Károlyra, Miképpen kell valamely országos kiállításban kiállítani? A lélektan története, 1886. Emlékbeszéd Mayer Miksa fölött); a Nemzeti Nőnevelésben (1883. A boldogságról, Az álom, 1884. Szó és tett, A nyelvtanítás módszere, 1885. Az öröklés, Az associális publikálás és motiválás, 1885. A közmondások az iskolában); az Izr. Tanügyi Értesítőben (1886. A népiskolai közegészségügy az iskolában, 1889. Jellemképzés, 1891. A fájdalom mint nevelő, 1892. Gyermekek iránti szeretet, A kedély nevelése, Neveljünk háladatosságra, Az élet-komolyságra való nevelés, Comenius Ámos János, 1894. A kisértés, 1895. Felolvasásokról. Az iskola belső életének szervezete, a II. országos és egyetemes tanügyi congressus összes ülésein tárgyalt tétel); munkatársa volt még a M. Tanügynek, a pécsi Néptanodának, a M. Zsidó Szemlének, az Országos Tanáregylet Közlönyének sat.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heimatskunde vom Kromlande Ungarn. Ein geographisches Lehr- und Lesebuch für Schüler der oberen Volksschulklassen und Wiederholungsschulen. Mit 2 Karten. Pest, 1859. (Ford.)
  • Erziehungslehre für izr. Ältern, Lehrer und Lehramtszöglinge. Pest, 1856.
  • Leitfaden zu dem deutschen ABC. und Lesebuch für Lehrer hearbeitet nach Paul Gönczy. U. ott, 1870.
  • Methodischer Leitfaden zum deutschen Sprachunterrichte in der I., II. Volksschulklasse, nach Ladislaus Nagy bearbeitet, Bpest, 1873.
  • Deutsches ABC und Lesebuch für die I. Volksklasse bearbeitet nach Paul Gönczy. U. ott, 1875. (Volksschul-Lesebuch 1.)
  • Lesebuch für die II-VI. Klasse der Volksschule, aus dem Ungar. übersetzt und bearbeitet nach Johann Gáspár. U. ott. 1874-75. (Volksschul-Lesebuch 2-5. 2. kiadás 1882. 3. kiadás 1898. u. ott.)
  • A szoktatás módszere. U. ott, 1877. (Különny. a Népnevelők Lapjából.)
  • A példaadás módszere szülők, tanítók és más emberbarátok számára. U. ott, 1877. (Különny. a Népnevelők Lapjából.).
  • Az oktatás módszere. Az ember- és erkölcstan törvényeinek alapján. U. ott, 1870.
  • Az ápolás módszere. Átnézte és bevezető szóval ellátta Fodor József. U. ott, 1884.
  • A testi büntetés a családban és az iskolában. U. ott, 1884. (Különny. a Nemzeti Nőnevelésből.)
  • A természettanítás módszere. U. ott, év n.
  • A tanító teendője az egy tanítóval biró izr. népiskolában. U. ott, 1884.
  • Társadalmi paedagogia. I. füzet. (Különny. a Népnevelők Lapjából.)
  • Elmélkedések az emberi képességek felett. U. ott, 1888.
  • Az életkomolyságra való nevelés. U. ott, 1888.
  • A gyermekek iránti szeretet. U. ott, 1889. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből.)
  • A kedély nevelése. U. ott, 1889.
  • A Jelképzés mint függelék minden neveléstanhoz. Tanférfiak és más természetbarátok számára. U. ott, 1891.
  • Neveljünk munkaszeretetre! A művelt közönség számára. U. ott, 1893.
  • A napi sajtó psychologiája és paedagogiája. U. ott, 1893.
  • A világnézet és a nevelés feladata. U. ott, 1895.
  • Az iskola belső életének szervezete. A II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus ülésein tárgyalandó III. tétel. U. ott, 1896. (Különny. az Izr. Tanügyi Értesítőből.)
  • Híres emberek ismertető jelei és fejlődésük feltételei. Pestalozzi születésének 150. évfordulóján felolvasta a budai tanítóegylet által e nap emlékére rendezett közgyűlésén. Pécs, 1896. (Különnyomat a Néptanodából.)
  • Állam és iskola, társadalom és iskola. U. ott, 1896.
  • A népiskolai tanterv reviziójához. Bpest, 1897.
  • A hosszú életre való nevelésről. U. ott, 1897.
  • A socialis kérdés és az iskola. U. ott, 1898. (Különny. az Izr. Tanügyi Értesítőből.)
  • A népiskolai közoktatás törvénye 1868-1898. U. ott, 1899.
  • Az osztatlan iskola tanterv kérdése. U. ott, 1900.

Szerkesztette az izraelita mintaiskola és az országos izr. tanítóképző-intézet első három értesítőjét (1857-67-ig).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]