Lederer Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lederer Ábrahám
Lederer Ábrahám 1897-3.jpg
Született 1827. január 9.
Libochovitz (Csehország)
Elhunyt 1916. szeptember 17. (89 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus, tanügyi író, képzőintézeti igazgató, újságíró

Lederer Ábrahám (Libochovitz (Csehország), 1827. január 9.Budapest, 1916. szeptember 17.) pedagógus, tanügyi író, képzőintézeti igazgató.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1831-ben dühöngő kolerában elveszítette édesatyját; legidősb bátyja nevelte és szülőföldén járt iskolába. 1840-ben Prágába küldték, hol az akkori IV. iskola két évfolyamát elvégezte. 1843-ban Teplitzben mint segédkönyvvezető volt alkalmazva egy nagykereskedőnél; de ezen hivatás nem felelt meg hajlamainak és nevelősködött 1846-ig. Ekkor ismét Prágába ment és három évig az egyetemet látogatta. 1849-50-ben ismét nevelő volt Habern br. házánál Prágában. 1850-51-ben a prágai tanítóképző-intézetben tanult. 1852-ben mint házi nevelő működött Mährisch-Neustadtban és mellékesen a természettudományokat tanulmányozta. 1853-ban Lundenburgban mint altanító volt alkalmazva. 1854-ben meghívást kapott Tatára (Komárom megye) mint igazgató-tanító; itt időzése alatt az iskola mint főiskola címet nyert. Itt adta ki az első népiskolai Értesítőt és itten létesítette a nőegyletet a leányok kézimunka tanítására való felügyelet és a szegény tanulók felruházása céljából; itten fogott hozzá a magyar nyelv elsajátításához. 1857-ben a magyar helytartótanács ajánlatára gróf Thun Leó közoktatási miniszter az akkor életbeléptetett pesti izraelita mintaiskolánál mint tanítót, 1858-ban pedig mint mintaiskolai tanítóképző-igazgatót alkalmazta. 1860-tól 1864-ig mint tanár és igazgató a pesti egyetemet látogatta. A pesti országos izraelita tanítóképző-intézetet a tanári testülettel együtt szervezte és az országos magyar izraelita tanító-egyesület tanártársaival együtt létesítette s eleinte ő vezette; a tanítóképző növendékek részére segélyalapot teremtett; az országos pedagógiai múzeum életbeléptetéséhez az első alapot megvetette. Molnár Aladárral és Mayer Miksával az országos nőiparegyesület megalakulásához hozzájárult; megpendítette a szünidei gyermektelep eszméjét. 1869-ben a magyar kormány megbízta a népiskolai magyar olvasó és tankönyvek németre való átdolgozásával és kinevezte az állami tanítóképző-intézetek igazgatótanárává és az országos közoktatási tanács tagjává. 1882-ben a hazai tanítók megünnepelték budapesti működésének 25 éves jubileumát, midőn arany tollat nyújtottak át neki. 1889-ben nyugdíjba léptekor a tanítóképző-intézet igazgatótanácsa szintén arany tollat nyújtott át neki érdemei méltánylásául. 1897. január 9-én az országos izraelita tanító-egyesület születésének 70. évfordulóját ünnepelte a kormány, az előljáróság és számos egyesület képviselőinek jelenlétében. Több országos, megyei tanító-egylet és más jótékony-egylet tiszteletbeli tagja.

Cikkei a Jüdische Volkschuleban (1863. Die Bibel, die Naturwissenschaften und die Geschichte als Leitsterne der Paedagogik); a Népnevelők Lapjában (1869. Erkölcstan a népiskolában, 1875. A lélek psychologiájának physikája, 1881. Történelmi visszapillantás a természetrajzi oktatásra hazánkban 200 év előtt, 1882. Az én paedag. rendszerem); az Országos középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1873-74. A természettudományok befolyása az ember erkölcsi nevelésére); a Néptanítók Lapjában (1875. A takarékpénztárak az iskolában, 1876. Adatok a «Harag» c. olvasmányhoz, Nevelés és embertan, 1877. Összehasonlítás, 1885. Mit kell a tanítónak minden oktatási órában tekintetbe vennie); a M. Paedag. Szemlében (1880. Magyarország hires férfiai és az iskola, 1885. Emlékezés dr. Kehr Károlyra, Miképpen kell valamely országos kiállításban kiállítani? A lélektan története, 1886. Emlékbeszéd Mayer Miksa fölött); a Nemzeti Nőnevelésben (1883. A boldogságról, Az álom, 1884. Szó és tett, A nyelvtanítás módszere, 1885. Az öröklés, Az associális publikálás és motiválás, 1885. A közmondások az iskolában); az Izr. Tanügyi Értesítőben (1886. A népiskolai közegészségügy az iskolában, 1889. Jellemképzés, 1891. A fájdalom mint nevelő, 1892. Gyermekek iránti szeretet, A kedély nevelése, Neveljünk háladatosságra, Az élet-komolyságra való nevelés, Comenius Ámos János, 1894. A kisértés, 1895. Felolvasásokról. Az iskola belső életének szervezete, a II. országos és egyetemes tanügyi congressus összes ülésein tárgyalt tétel); munkatársa volt még a M. Tanügynek, a pécsi Néptanodának, a M. Zsidó Szemlének, az Országos Tanáregylet Közlönyének sat.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heimatskunde vom Kromlande Ungarn. Ein geographisches Lehr- und Lesebuch für Schüler der oberen Volksschulklassen und Wiederholungsschulen. Mit 2 Karten. Pest, 1859. (Ford.)
  • Erziehungslehre für izr. Ältern, Lehrer und Lehramtszöglinge. Pest, 1856.
  • Leitfaden zu dem deutschen ABC. und Lesebuch für Lehrer hearbeitet nach Paul Gönczy. U. ott, 1870.
  • Methodischer Leitfaden zum deutschen Sprachunterrichte in der I., II. Volksschulklasse, nach Ladislaus Nagy bearbeitet, Bpest, 1873.
  • Deutsches ABC und Lesebuch für die I. Volksklasse bearbeitet nach Paul Gönczy. U. ott, 1875. (Volksschul-Lesebuch 1.)
  • Lesebuch für die II-VI. Klasse der Volksschule, aus dem Ungar. übersetzt und bearbeitet nach Johann Gáspár. U. ott. 1874-75. (Volksschul-Lesebuch 2-5. 2. kiadás 1882. 3. kiadás 1898. u. ott.)
  • A szoktatás módszere. U. ott, 1877. (Különny. a Népnevelők Lapjából.)
  • A példaadás módszere szülők, tanítók és más emberbarátok számára. U. ott, 1877. (Különny. a Népnevelők Lapjából.).
  • Az oktatás módszere. Az ember- és erkölcstan törvényeinek alapján. U. ott, 1870.
  • Az ápolás módszere. Átnézte és bevezető szóval ellátta Fodor József. U. ott, 1884.
  • A testi büntetés a családban és az iskolában. U. ott, 1884. (Különny. a Nemzeti Nőnevelésből.)
  • A természettanítás módszere. U. ott, év n.
  • A tanító teendője az egy tanítóval biró izr. népiskolában. U. ott, 1884.
  • Társadalmi paedagogia. I. füzet. (Különny. a Népnevelők Lapjából.)
  • Elmélkedések az emberi képességek felett. U. ott, 1888.
  • Az életkomolyságra való nevelés. U. ott, 1888.
  • A gyermekek iránti szeretet. U. ott, 1889. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből.)
  • A kedély nevelése. U. ott, 1889.
  • A Jelképzés mint függelék minden neveléstanhoz. Tanférfiak és más természetbarátok számára. U. ott, 1891.
  • Neveljünk munkaszeretetre! A művelt közönség számára. U. ott, 1893.
  • A napi sajtó psychologiája és paedagogiája. U. ott, 1893.
  • A világnézet és a nevelés feladata. U. ott, 1895.
  • Az iskola belső életének szervezete. A II. országos és egyetemes tanügyi kongresszus ülésein tárgyalandó III. tétel. U. ott, 1896. (Különny. az Izr. Tanügyi Értesítőből.)
  • Híres emberek ismertető jelei és fejlődésük feltételei. Pestalozzi születésének 150. évfordulóján felolvasta a budai tanítóegylet által e nap emlékére rendezett közgyűlésén. Pécs, 1896. (Különnyomat a Néptanodából.)
  • Állam és iskola, társadalom és iskola. U. ott, 1896.
  • A népiskolai tanterv reviziójához. Bpest, 1897.
  • A hosszú életre való nevelésről. U. ott, 1897.
  • A socialis kérdés és az iskola. U. ott, 1898. (Különny. az Izr. Tanügyi Értesítőből.)
  • A népiskolai közoktatás törvénye 1868-1898. U. ott, 1899.
  • Az osztatlan iskola tanterv kérdése. U. ott, 1900.

Szerkesztette az izraelita mintaiskola és az országos izr. tanítóképző-intézet első három értesítőjét (1857-67-ig).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]