Leber-féle veleszületett vakság
| Leber-féle vakság | |
| Angolul | Leber's congenital amaurosis |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | H35.5 |
| BNO-9 | 362.76 |
| Epidemiológia | |
| Prevalencia | |
| Világszerte | 0,00125% |
| Halálozási arány | |
| Világszerte | 0% |
| Leírás | |
| Etiológia | génmutáció |
| Főbb tünetek | látásromlás vagy vakság, lassú vagy hiányzó pupillareakciók, szemtekerezgés |
| Kezelés | génterápia |
| Adatbázisok | |
| OMIM | 204000 204100 604232 604393 604537 605446 602225 604210 608553 |
| DiseasesDB | 33192 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leber-féle vakság témájú médiaállományokat. | |
A Leber-féle veleszületett vakság vagy Leber-féle amaurózis (LCA) egy ritka örökletes szembetegség, amely születéskor vagy az élet első néhány hónapjában jelenik meg. 40 000 személyből 1 beteg.[1] 2008-ban sikerült sikeresen kezelni a betegséget génterápiával.[2][3][4][5]
A betegséget először Theodor Leber írta le,[6][7] 1869-ben, a retinitis pigmentosa egyik változataként.[8] Nem tévesztendő össze a Leber-féle örökletes optikai neuropátiával, melyet szintén Theodor Leber fedezett fel.
100 000 ember közül 2-3 szenved Leber-féle veleszületett vakságban, amiből a betegek számára világszerte 180 000-nek adódik.[8] A betegség a gyermekkori vakság gyakori oka; a vak gyerekek iskoláiban a tanulók 20%-a ettől a betegségtől vesztette el látását.[9]
Jelei és tünetei
[szerkesztés]A veleszületett kifejezés olyan vakságra vonatkozik, amely születéstől fogva jelen van (nem szerzett), a vakság pedig látáscsökkenésre.[10][11]
A betegség gyakran társul szemtekerezgéssel, lassú vagy hiányzó pupillareakciókkal, súlyos látásromlással vagy vaksággal.[10][11] Előfordul kancsalság (habár kisbabáknál ez élettani is lehet), fényérzékenység, a szem nyomogatása és dörzsölgetése (Franceschetti-féle okulodigitális jel).[12] A beteg gyerekek állandó látászavart tapasztalnak, és kevésbé reagálnak a látott objektumokra. A látásélesség erősen csökkent, a betegek látásélessége jellemzően 20/400 és 20/200 közötti. A betegek egyharmada még a fényérzékenységet is elveszti.[13]
A pupillák nem biztos, hogy normálisan reagálnak a fényre. Néhány beteg szeme ködös, ez szürke hályogot jelent. Előfordul szabálytalan alakú szaruhártya, keratokónusz miatt.[12] A retina tipikusan normálisan néz ki, különösen gyerekeknél és fiataloknál; később ott is megjelenhetnek rendellenességek.[13]
A betegség a látászavaron kívül további problémákat nem okoz.[14]
Genetika
[szerkesztés]Ez a rendellenesség megakadályozza a fotoreceptor sejtek egészséges fejlődését. Az OMIM jelenleg az LCA 28 fajtáját ismeri.[15] Ezek közül három autoszomális domináns öröklődésű: IMPDH1, OTX2, és CRX. Ez azt jelenti, hogy egy beteg allél már elég a betegség kifejlődéséhez. A többi gén esetén a beteg allél autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a betegség akkor jelentkezik, ha a gyerek mindkét szülőtől beteg allélt örökölt;[15] így egészségesek is lehetnek tünetmentes hordozók.
| Típus | OMIM | Gén | Lokusz[10] |
|---|---|---|---|
| LCA1 | 204000 | GUCY2D | 17p13.1 |
| LCA2 | 204100 | RPE65 | 1p31.3-p31.2 |
| LCA3 | 609868 | SPATA7 | 14q31.3 |
| LCA4 | 604393 | AIPL1 | 17p13.2 |
| LCA5 | 604537 | LCA5 | 6q14.1 |
| LCA6 | 605446 | RPGRIP1 | 14q11.2 |
| LCA7 | 602225 | CRX | 19q13.3 |
| LCA8 | 604210 | CRB1 | 1q31-q32.1 |
| LCA9 | 608553 | NMNAT1 | 1p36.22 |
| LCA10 | 610142 | CEP290 | 12q21.32 |
| LCA11 | 146690 | IMPDH1 | 7q32.1 |
| LCA12 | 180040 | RD3 | 7q32.1 |
| LCA13 | 608830 | RDH12 | 1q32.3 |
| LCA14 | 604863 | LRAT | 14q24.1 |
| LCA15 | 602280 | TULP1 | 4q31 |
| LCA16 | 603208 | KCNJ13 | 2q37 |
| LCA17 | 601147 | GDF6 | 8q22 |
| LCA18 | 179605 | PRPH2 | 6p21 |
A betegséggel kapcsolatban álló gének mindegyikének a szem fejlődéséhez van valami köze:
- OTX2 a retina fejlődéséhez kapcsolódik;
- CRB1, CRX, GDF6 és PRPH2 a retina fényérzékeny sejtjeihez;
- AIPL1 és GUCY2D a fényjelek elektromos kódolásához;
- ALMS1, CCT2, CEP290, CLUAP1, IFT140, IQCB1, LCA5, MYOA7, RD3, RPGRIP1, SPATA7 és TULP1 a fényérzékeny sejtek csillóihoz;
- LRAT, RDH12 és RPE65 a látóciklusban a retina újratöltéséhez;
- IMPDH1 a guanin szintéziséhez (a retina újratöltéséhez szükséges);
- CABP4, CNGA3 és KCNJ13 a fotoreceptorok fényre adott válaszához.[15][16]
Mindezeknek a géneknek az adott feladat ellátására az egészségesnél kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas változatai zavart okoznak az adott funkcióban, így súlyos látásvesztést okoznak. A DTHD1 és az NMNAT1 bizonyos változatai szintén Leber-féle veleszületett vakságot okoznak, azonban ezeknek a géneknek a szerepe még nem tisztázott a látásban.[16]
A leggyakoribb típusok a CEP290 és GUCYD génekhez kapcsolódnak, amelyek egyenként az esetek 20-20%-áért felelősek. További gyakori típusok a CRB1 (10%), RPE65 (10%), AIPL1 (8%), RDH12 (5%), RPGRIP1 (5%).[17] Az esetek 25%-át még ismeretlen gének alléljai okozzák.[15]
Vizsgálata
[szerkesztés]A genetikai és a kapcsolódó vizsgálatok jelenleg a Centogene AG-ban (Rostock, Németország), az Iowai Egyetemen, a Marcia Carver Nonprofit Genetic Testing Laboratoryban (Iowa, Egyesült Államok), a GENESIS Center for Medical Geneticsben (Poznan, Lengyelország), a Baylor College of Medicine Miraca Genetics Laboratoriesban (Houston, Egyesült Államok), az Asper Biotech-ben (Aston, Észtország), a CGC Geneticsben (Porto, Portugália), a CEN4GEN Institute for Genomics and Molecular Diagnosticsban (Edmonton, Kanada) és a Reference Laboratory Geneticsben (Barcelona, Spanyolország) folyik.[18]
Klinikailag is diagnosztizálható, látásvesztés, a pupillák abnormális fényre adott reakciója és elektroretinográfiával, ami a retina fényre adott elektromos válaszát méri.[13]
Kezelése
[szerkesztés]Az LCA2-es betegeket már sikeresen kezelték génterápiával. Három korai klinikai vizsgálatot tettek közzé 2008-ban a látás visszaállítására, és mindhárom esetben mellékhatások nélkül visszakapták a funkcionális látásukat. Ezeknél a kezeléseknél adeno-asszociált vírusokat használtak, amelyek számos új génterápiás megoldást nyújtanak. Mindhárom beteg bizonyos mértékig visszanyerte látását.[2][3][4][5] E vizsgálatokon felbuzdulva a génterápia további lehetőségeit keresik. 2017 december 17-én az Amerikai Egyesült Államokban klinikai használatra engedélyezték a génterápiát.[19]
Akik nem profitálhatnak a génterápiából, azokat nem tudják meggyógyítani. Nekik marad a szokásos eszközkészlet (mint szemüvegek, nagyítók, képernyőolvasók, beszélő eszközök, fehér bot, segítő állatok), ami magában foglalja a gyógypedagógiai nevelést is.[20]
Popkultúrában
[szerkesztés]- A Dr. Csont Összezárva (6. évad, 16. rész) című részében kiderül, Dr. Jack Hodgins és terhes felesége, Angela Montenegro is tünetmentes hordozók, és így 25% esély van rá, hogy a baba vak lesz.
- A Vészhelyzet című sorozat Abby újra köztünk (14. évad, 12. rész) című részében Dr. Abby Lockhart Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizált egy fiatal lányt.
- A 4 éves Gavin, aki LCA-ban szenved, egy YouTube-videóban tette híressé a betegséget 2013-ban, amikor először használt fehér botot.[21]
- A The King of Dramas koreai drámában Anthony Kimet Leber-féle veleszületett vaksággal diagnosztizálják, amitől az ő anyja is megvakult.
Hírességek
[szerkesztés]- Akbar Khan, indiai zenész és fogyatékosügyi aktivista
- Alexandre Lloveras, francia parakerékpáros, aki 2020-ban képviselte Franciaországot a paralimpián
- Jason Dunkerley, kanadai atléta, paralimpikon
- Kelvin Tan, szingapúri Mandopop énekes
- Kim Umback, kanadai síelő
- Kody Keplinger, amerikai író
- Letticia Martinez, amerikai úszó, paralimpikon, rekordok felállítója rövid és hosszú távon
- Scott Douglas MacIntyre, amerikai zongorista, énekes, dalszerző
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Leber congenital amaurosis (angol nyelven). Genetics Home Reference , 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
- ↑ a b (2008. május 1.) „Safety and efficacy of gene transfer for Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 358 (21), 2240–8. o. DOI:10.1056/NEJMoa0802315. PMID 18441370. PMC 2829748.
- ↑ a b (2010. március 1.) „Gene therapy for Leber's congenital amaurosis is safe and effective through 1.5 years after vector administration”. Molecular Therapy 18 (3), 643–50. o. DOI:10.1038/mt.2009.277. PMID 19953081. PMC 2839440.
- ↑ a b (2009. augusztus 1.) „Vision 1 year after gene therapy for Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 361 (7), 725–7. o. DOI:10.1056/NEJMc0903652. PMID 19675341. PMC 2847775.
- ↑ a b (2008. május 1.) „Effect of gene therapy on visual function in Leber's congenital amaurosis”. The New England Journal of Medicine 358 (21), 2231–9. o. DOI:10.1056/NEJMoa0802268. PMID 18441371.
- ↑ Whonamedit - dictionary of medical eponyms. www.whonamedit.com. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
- ↑ Leber T (1869). "Über Retinitis pigmentosa und angeborene Amaurose". Archiv für Ophthalmologie. 15 (3): 1–25. doi:10.1007/BF02721213.
- ↑ a b Kondkar & Abu-Amero 2019, "Epidemiological, historical and clinical perspective of LCA".
- ↑ Leber Congenital Amaurosis. American Association for Pediatric Ophthalmology and Strabismus, 2023. április 1. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
- ↑ a b c OMIM Entry - # 204000 - LEBER CONGENITAL AMAUROSIS 1; LCA1. omim.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
- ↑ a b Weleber RG, Francis PJ, Trzupek KM, Beattie C. "Leber Congenital Amaurosis.". GeneReviews. PMID 20301475
- ↑ a b Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Introduction".
- ↑ a b c Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Diagnosing LCA".
- ↑ Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Etiology of LCA".
- ↑ a b c d Kondkar & Abu-Amero 2019, "Genetic basis of LCA".
- ↑ a b Kondkar & Abu-Amero 2019, "Table 1. Overview of causal genes implicated in Leber congential amaurosis".
- ↑ Kondkar & Abu-Amero 2019, "Table 2. Commonly affected genes in LCA and their associated phenotypes.".
- ↑ GeneTests.org. GeneTests.org. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
- ↑ (2019. április 5.) „Approved Products - LUXTURNA”. FDA.
- ↑ Schmitt, Ohns & DeVries 2023, "Treatment of LCA".
- ↑ 4 yr old Gavin using his white cane to navigate down a curb independently. YouTube . [2021. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- (2019. december 1.) „Leber congenital amaurosis: Current genetic basis, scope for genetic testing and personalized medicine”. Exp Eye Res 189, 107834. o. DOI:10.1016/j.exer.2019.107834. PMID 31639339.
- (2023. május 1.) „Leber Congenital Amaurosis: Leading Cause of Inherited Blindness in Children”. Journal for Nurse Practitioners 19 (5). DOI:10.1016/j.nurpra.2023.104560.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Leber congenital amaurosis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
