Lead (újságírás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A lead angol eredetű szó, jelentése vezetni, esetünkben bevezetni, felvezetni. A lead a nyomtatott, illetve online sajtóban megjelenő híranyagokat, sajtóanyagokat, újságcikkeket bevezető mondat vagy mondatok, amely(ek) célja főként az olvasó érdeklődésének felkeltése és megtartása, az olvasó tájékoztatása és orientálása. A lead formailag is elkülönül a cikk szövegétől: általában nagyobb betűtípussal, félkövéren vagy dőlt betűkkel szedik, és a tördeléssel, esetleg keretezéssel is elválasztják a törzsszövegtől.

Rövid történet[szerkesztés]

A lead kezdetben főként azt a szerepet töltötte be a teljes (vagy kifejtett) hírben, mint önmagában a tényhír (vagy kishír). A tényhír a hír 5W+1H szerkezetéből a 4W-t tartalmazza, azaz azt, hogy kivel, mi, hol és mikor történt. A Miért? és Hogyan? kérdésekre a teljes hír ezután következő része, a body (jelentése: test, esetünkben szövegtest) adja meg a választ. A teljes hír szerkezete így az angolszász újságírásban kidolgozott elvet, a piramiselvet követi: az első mondat a dramaturgiai felütés szerepét is betöltve a szóban forgó eseménnyel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza, majd ezt követően a body fontossági sorrendben fejti ki a történetet. Ebben az esetben a lead önálló mű: a lead is értelmes a cikk nélkül, és a cikk is értelmes a lead nélkül.

Ma már azonban a lead nem csupán a hír sajátja: bármilyen sajtóanyagot bevezethet. Ezenfelül orientáló funkciója felértékelődött: ma már az a legfontosabb, hogy az olvasó a lead elolvasásával elegendő információhoz jusson ahhoz, hogy el tudja dönteni, érdemes-e belemélyednie a teljes cikkbe vagy nem, s így válogatni tudjon a – főleg az online felületen megjelenő – cikkek tömkelegéből. A leadnek ez a szerepe ma már fontosabb, mint az, hogy a teljes cikk elolvasására bírja az olvasót.

A lead típusai[szerkesztés]

  • Egyszerű: egyetlen fontos mozzanat kiemelése.

„Megjelent a feltörekvő Disney-sztár első kislemeze és klipje.” (Starity.hu[spam link?] Főoldal, 2013. november 1.)

  • Drámai: emberi konfliktus, nehézség középpontba állítása.

„Képtelen volt elviselni felesége hiányát, ezért alig pár óra múlva utána ment a halálba. 15 éve voltak házasok, és soha, egyetlen éjszakát sem töltöttek egymás nélkül.”[1] (2013. november 1.)

  • Idézetet tartalmazó: az (egyik) szereplő fontos megnyilatkozásának leadbe emelése.

„Az ismert divattervező a D8 nevű francia televízióban úgy nyilatkozott: "Senki sem akar kerekded nőket látni a kifutókon".” (Metropol Főoldal, 2013. november 1.)

  • Leíró: egy eseményről szóló tudósításból a helyzetet élményszerűen leíró rész kiemelése.

„Nem a legoptimálisabb az idő, de legalább már nem esik. Ennek ellenére érdemes melegen öltöznie annak, aki ma a XXII. Budavári Borfesztivált, s ezzel együtt a Magyar Jazz Napját választja szombati programjaként. Helyszíni bortudósítónk már pályára állt, így ha ma is velünk tartanak, Bognár Attila borajánlásaiból szemezgethetnek.”[2] (2013. szeptember 14.)

  • Késleltetett: egy olyan személy bemutatásával történő indítás, akihez köthető a lead utolsó részében exponált konfliktus.

„Az idén néhány tornán párosban elindult Hingist az ügyben már kihallgatta a rendőrség.” (Metropol Főoldal, 2013. november 1.)

  • Következtetéses: a cikkben szereplő tények, események várható következményeinek bemutatása.

„Büntetések várhatóak az abu-dzabi időmérő után.” (Index.hu Főoldal, 2013. november 3.)

  • Elemző: az újságíró véleményének megfogalmazása.

„Érdekes megfigyelni a hetvenes, nyolcvanas évek topmodelljének, Jerry Hallnak és szintén topmodell lányának, Georgia May Jaggernek a stílusát. Ők tudják, hogy a klasszikus darabok a legjobb befektetések.” (Glamour 32. oldal; 2013. október)

  • Helyzetjelentő: pillanatfelvétel az esemény következtében kialakult helyzetről.

„Halálos áldozatokkal járt és súlyos fennakadásokat okozott Nagy-Britannia déli harmadában az utóbbi évek legnagyobb vihara, amely hétfőn végigsöpört Londonon is. Több mint negyedmillió angliai háztartásban hétfő délután sem volt áramellátás, és a brit főváros tömegközlekedése hosszú órákra gyakorlatilag összeomlott.”[3] (2013. október 28.)

  • Kérdező: az újságíró kérdésbe csomagolja a konfliktust, s így teremt feszültséget.

„Buta kérdés? Ha úgy gondoljátok, hogy jól, töltsétek ki ezt a 12 kérdéses villámtesztet, amiben könnyű kérdések vannak. Vagy csak könnyűnek látszanak?”[4] (2013. október 31.)

  • Pattogós: egy-két szavas mondattal történő, blikkfangos (jelentése: feltűnő, a figyelmet megragadó) kezdés.

„Rögvest kiderül.”[5] (2013. július 2.)

  • Összefoglaló: valamely esemény történéseinek, okainak, következményeinek áttekintése, ami tényhírszerűen informál.

„Hárman megsérültek egy balesetben péntek reggel a fővárosban, a XVI. kerületi Kerepesi úton, a mentés és a helyszínelés idejére egy sávon, váltakozó irányban halad a forgalom.”[6] (2013. november 1.)

A lead a rádióban és a televízióban[szerkesztés]

A headline[szerkesztés]

A headline a rádiós és a televíziós hírműsorok központi eleme, amely ugyanazt a funkciót tölti be, mint a sajtóban a lead: a műsornak egy olyan rövid, tömör tartalmi ismertetője, amely felkelti a hallgató/néző figyelmét. A headline tulajdonképpen a leadekből összeállított „címsorfüzér”, amelynek három típusát különböztethetjük meg attól függően, hogy a műsor mely részében hangzik el, s ebben a tekintetben a headline eltér a leadtől, amely csak a sajtóanyag legelején kaphat helyet. Ezek a típusok a következők:

  1. figyelemfelkeltő tartalomjegyzék (műsorétlap, előheadline)
  2. két nagyobb hírműsor közötti gyorstájékoztatás (flash)
  3. hosszabb hírműsorok végén lévő összefoglaló (utóheadline)

A rádióhír[szerkesztés]

A rádiós hírműsorok esetében a hír ugyanúgy az 5W+1H tartalmi, illetve a lead+body szerkezeti követelményeknek megfelelően épül fel. A rádióban azonban fontos szabály az is, hogy a hír első három szavával kell megragadni a hallgató figyelmét (ez a háromszavas törvény), illetve hogy a hír lényegének az első húsz másodpercben el kell hangoznia. Ezért a lead a rádióhír esetében is meghatározó szerepet tölt be.

A televíziós hír[szerkesztés]

A televízió annyit tesz hozzá a fent leírt szabályokhoz, hogy a headline-t montázzsal egészíti ki, így az egymondatos, figyelemfelkeltő leadek képekkel alátámasztva, megerősítve, illusztrálva jutnak el a nézőhöz.

A lead az online médiában – különböző leadszerkesztési és -megjelenítési módok[szerkesztés]

Az internet bősége, végtelensége miatt új olvasási szokás alakult ki: az olvasó választhat a hírportálokon, illetve a nyomtatott sajtó online változatain megjelenő cikkek sokaságából, így kiemelkedően fontos szerepe van a cikkek címének és a leadeknek.

A különböző portálok különböző leadekkel operálnak, és különböző módokon jelenítik meg azokat. Gyakran előfordul, hogy a címoldalon megjelenő lead csak a cím elolvasásával együtt nyer értelmet, de arra is találunk példát, hogy a címoldalon olvasható lead eltér a kattintás után megjelenő cikk leadjétől (előbbi általában az utóbbinak egy rövidebb, kevésbé informatív változata). Ezenfelül az sem ritka, hogy a lead csupán a címoldalon vagy egy rovaton belül listaszerűen elrendezett címek alatt jelenik meg, azonban a teljes cikk oldalán nem. Vannak weboldalak, amelyek a címekre és a leadekre helyezik a hangsúlyt, a képek pedig másodlagossá válnak, ellenben rengeteg cikk közül választhat az olvasó. Ezzel ellentétben arra is van példa, hogy a honlapon a képek és a címek dominálnak, ám ha a kurzort a képre visszük, megjelenik a lead, így ha a kép és a cím nem volt elegendő ahhoz, hogy az olvasó el tudja dönteni, elolvassa-e a teljes cikket, még mindig van lehetősége a lead alapján választani. A kettő ötvözete sem ritka: van, hogy a címoldalon a nagyobb képek címmel és leaddel, a kisebb képek csak címmel vagy a címek csak leaddel jelennek meg. Egy további leadmegjelenítési technika, hogy az oldalon a címek listaszerűen találhatóak meg, és ha a kurzorral a címre mutatunk, megjeleníthetjük a leadet.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Balázs Géza – Szayly József – Szilágyi Árpád: Újságíró-ismeretek kezdő és civil újságíróknak: sajtó, rádió, televízió, online média. Budapest, DUE, 2010. (ISBN 978-963-06-3190-7)
  • Balázs Géza: Újságíró ismeretek. Budapest, Biográf Kiadó, 1993. (ISBN 963-7943-17-X)
  • Bethlenfalvy Gábor – Szőnyi Szilárd: Hír - érték : konzervatív újságírás elméletben és gyakorlatban. Budapest, IGEN Katolikus Kulturális Egyesület, 2005. (ISBN 963-218-335-5)
  • Daniss Győző: Újságíróiskola: gyakorlati útmutató. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2012. (ISBN 978-615-5219-03-0)
  • Domokos Lajos: Press: a nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete. Budapest, Domokos Press & PR BT., 1995. (ISBN 963-04-4536-0-[!963-854400-7])
  • Domokos Lajos: Press & PR : a médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai. Budapest, Domokos Press & PR Kft., 2005. (ISBN 963-85-4402-3)
  • Herczeg Zsolt: Presszárium : gyakorlati tanácsok kezdő újságíróknak. Budapest, DUE, 2005. (ISBN 963-218-314-2)
  • Kulcsár Ferenc – Vajda Márton: Rádiós újságírás. A MÚOSZ Újságíró Iskola kézikönyvei sorozat. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978. (ISBN 963-17-3694-6)
  • Lead (Hozzáférés ideje: 2013. november 1.)

További irodalom[szerkesztés]

  • Bernáth László: Tanuljunk könnyen, gyorsan újságot írni! Budapest, Dóm Kiadó, 1996. (ISBN 963-85468-1-6)