Le Marais
| Le Marais | |
| Világörökség | |
| Picasso Múzeum | |
| Adatok | |
| Ország | Franciaország |
| Kritériumok | 03 |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Le Marais témájú médiaállományokat. | |
A Le Marais Párizs egyik történelmi negyede Franciaországban. Párizs 3. és 4. kerületének egyes részein terül el, a Szajna jobb partján, a Rive Droite-on. Hosszú hanyatlási időszak után a negyed az elmúlt években átalakuláson ment keresztül, és ma ismét a város divatosabb részei közé tartozik.[1]
Egykor nemesi negyed volt, számos történelmi és építészeti szempontból érdekes épületnek ad otthont. A negyedben sok XVIII. századi, fehér Homokkőből épült magánkúria található. A legismertebb kúriák közé tartoznak a Sully és a Soubise kastélyok, valamint a Salé kastély, melyet egykor Honoré de Balzac író is gyakran látogatta és ma a Picasso Múzeumnak az otthona. Ebben a negyedben található a párizsi városi tanács otthonául szolgáló, számos rendezvénynek otthont adó Hôtel de Ville, valamint Párizs legrégebbi tere, a reneszánsz korbán létrejött Place de Vosges. Itt található a Église Saint-Paul Saint-Louis du Marais templom, amelyet Eugène Delacroix festményei díszítenek. A legrégebbi párizsi ház, Nicolas Flamel alkimista 1407-ben épült háza a negyed Rue Montmerecy utcájában található. Legfontosabb múzeuma a francia modern és kortárs művészeti gyűjteménynek otthont adó Pompidou központ. Fontos múzeum emellett még a Picasso múzeum, valamint a francia forradalom emlékeit, valamint Párizs történetében fontos szerepet játszó tárgyait bemutató Musée Carnavalet. Párizs legrégebbi piaca, a Marché couvert des Enfants Rouges szintén a negyedben van.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A területen található mocsaras területet a középkor elején lecsapolták. Anjou Károly, a király testvére, a XIII. században palotát épített ott (ahol ma a rue de Sévigné áll). A XIV. századtól kezdve a királyi palota is ebben a negyedben kapott helyet. V. Károly francia király a Hôtel Saint-Polba költöztette udvarát. VII. Károly francia király alatt az udvar a Hôtel des Tournelles-be költözött, amely II. Henrik francia király 1559-ben bekövetkezett haláláig ott is maradt. Később a Place des Vosges épült ezen a helyen. Sok nemes is építtetett itt városi palotát. A XVII. századtól kezdve ezek elhagyták Le Marais-t, és Saint-Germain és Saint-Honoré új negyedeibe költöztek.[2]
A múltban a környéket elsősorban a nagykereskedők, a bőráruk és a zsidónegyed jellemezte. A Le Marais-t a 19. században nagyrészt megőrizték, ellentétben a város más részeivel, ahol Haussmann irányítása alatt jelentős felújításokat végeztek. A környék a XIX. századtól kezdve meredeken hanyatlott. 1962-ben a Malraux-törvény revitalizálta a környéket. Múzeumok, régiség- és műkereskedők, valamint divatházak jelentek meg.[3]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Place des Vosges, Victor Hugo házával
- Carnavalet Múzeum
- Picasso Múzeum
- Hôtel de Sens
- Szent Pál templom
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Le Marais Paris sightseeing. Top sights. www.parisdigest.com
- ↑ Le quartier du Marais. www.museepicassoparis.fr
- ↑ Le Marais et le quartier Saint-Paul au Moyen Age. paris-atlas-historique.fr
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ismertető. www.otptravel.hu