Lazing on a Sunday Afternoon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Queen
Lazing On a Sunday Afternoon
Queen - a night at the opera.jpg
dal a(z) A Night at the Opera albumról
Megjelent 1975. november 21.
Felvételek 1975. augusztus–november
Sarm East Studios, The Roundhouse, Olympic Studios, Scorpion Studios, Lansdowne Studios, London, Anglia; Rockfield Studios, Monmouth, Wales
Stílus Rock
Hossz 1:07
Kiadó EMI, Elektra
Szerző Freddie Mercury
Producer Queen, Roy Thomas Baker
Az A Night at the Opera album dalai
Első oldal
  1. Death on Two Legs
  2. Lazing on a Sunday Afternoon
  3. I’m in Love with My Car
  4. You’re My Best Friend
  5. ’39
  6. Sweet Lady
  7. Seaside Rendezvous
Második oldal
  1. The Prophet’s Song
  2. Love of My Life
  3. Good Company
  4. Bohemian Rhapsody
  5. God Save the Queen

A Lazing on a Sunday Afternoon a második dal a brit Queen rockegyüttes 1975-ös A Night at the Opera albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt, aki az együttes korai időszakában nagy híve volt az ilyen vidám music hall és kabaré jellegű daloknak. Egy perc hét másodperces terjedelmével a legrövidebb Queen-dalok egyike, egy hét történéseit meséli el, kezdve a hétfői munkával, egészen a vasárnapi lustálkodásig.[1]

A dalt Mercury énekli és kíséri zongorával, csak kevés ponton jelenik meg az együttes kórusa. Hogy korabeli megafonos hangzást érjenek el, Mercury felvett hangját visszajátszották egy fülhallgatóra, amelyet egy ónvödörbe raktak, a vödör szájánál pedig egy mikrofonnal vették fel a hangot.[2] A dalt egyszerű gitárszóló zárja, amelyet Brian May gitáros szokásához híven a zongorát figyelembe véve, azt ellenpontozva alakított ki. A gitárján csak a fogólap felőli hangszedő volt bekapcsolva, a hangot AC30-assal erősítette meg, és utána duplázta. Így alakította ki az általa „bolondosnak” nevezett hangzást: „mintha egy fickó fűrésszel játszana egy hegedűn.”[3]

1976 folyamán játszották a koncerteken, de mivel nem tudták hatásosan előadni, a következő évtől már nem. A kritikusok nagy része az album másik hasonló stílusú dalához, a „Seaside Rendezvous”-hoz hasonlóan kedves, mulatságos dalnak tartotta. A Rolling Stone nem írt közvetlenül róla, de összességében az album kabaré-szerű dalait már túlzásnak találta.[4] A Melody Maker „ügyes aprós kis kabarédal” félmondattal jellemezte,[5] az NME pedig úgy vélte, hogy a közvetlenül a „Death on Two Legs” kemény rockja után elhangzó vidám dal nagyban meghatározza az album hangulatát.[6]

Közreműködők[szerkesztés]

Hangszerek:

Források[szerkesztés]

  1. Sutcliffe, Phil. Queen: A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története. Budapest: Cartaphilus, 80. o. (2010). ISBN 978-963-266-182-7 
  2. Longfellow, Matthew. (2006. március 21). The Making of 'A Night at the Opera' (DVD). Eagle Rock Entertainment.
  3. Blackett, Matt (2008. január). „Renaissance Man” (angol nyelven). Guitar Player.  
  4. Nicholson, Kris (1976. április 8.). „A Night at the Opera”. Rolling Stone.  [halott link]
  5. Doherty, Harry (1975. november 22.). „Queen's crowning glory”. Melody Maker. [2015. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2010. január 23.)  
  6. Stewart, Tony (1975. november 22.). „Queen: A Night at the Opera”. NME, 21. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2012. december 26.)  

Külső hivatkozások[szerkesztés]