Lazói járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lazói járás
A Lazói járás címere
A Lazói járás címere
A Lazói járás zászlaja
A Lazói járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
TerületTengermelléki határterület
SzékhelyLazo
Népesség
Teljes népesség12 975 fő (2018. jan. 1.)[1]
Terület4691,5 km²
Elhelyezkedése
Lazói járás (Oroszország)
Lazói járás
Lazói járás
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 15′, k. h. 134° 00′Koordináták: é. sz. 43° 15′, k. h. 134° 00′
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Lazói járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazói járás témájú médiaállományokat.
A Lazói járás (pirossal) a Tengermelléki határterület térképén
A járás zászlaja

Lazói járás (Лазовский район) járás Oroszország Tengermelléki határterületén, annak déli részén. Székhelye Lazo község (2003-ban 3,3 ezer lakos), mely közúton 324 km-re fekszik Vlagyivosztoktól keletre. Közigazgatásilag 6 községre és 1 városi jellegű településre (Preobrazsenyije) oszlik. Délről és délkeletről a Japán-tenger, északról az Olgai és a Csugujevkai járás, nyugatról a Partyizanszkij járás határolja. Területe 4663 km², lakossága 16,9 ezer fő (2005), népsűrűsége 3,6 fő/km². Nevét Szergej Lazóról, a polgárháborúban harcoló vörös partizánok parancsnokáról kapta.

Általános információk[szerkesztés]

A járás északi-északnyugati részén a Szihote-Aliny déli vonulatai magasodnak, ahonnan két jelentősebb folyó, a Kijevka és a Csornaja völgye húzódik a tenger felé. A hegyvidéken található a Lazói Természetvédelmi Terület, mely a járás területének ¼-ét foglalja el. Lakosságának mintegy 2/3-a Preobrazsenyije kikötő (9 ezer lakos 2005-ben) környékén összpontosul. A vezető gazdasági ágazat a halászat és a halfeldolgozás, amely két halászkikötőben (Preobrazsenyije, Valentyin) összpontosul. A járás híres gyógyvizeiről. A Csisztovodnoje szanatórium a gyógyturizmus legfontosabb központja, amely radioaktív gyógyvizétől nevezetes. Két kisebb tó gyógyiszapját szintén hasznosítják. Innen származik a Csisztovodnoje és Szinyegorszkoje ásványvíz, de híresek a Gorjacsij Kljucs és a Szuhoj-források is.

Népesség[szerkesztés]

  • 1989-ben 21 311 lakosa volt.
  • 2002-ben 17 521 lakosa volt.
  • 2010-ben 14 233 lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A legfőbb látnivalót itt is a természeti értékek nyújtják. A járás élővilágát és történetét a Lazói múzeum mutatja be. Három vízesése közül a 23 m magas Jelamovszkij-vízesés a leghíresebb. A Monomah-sapkáról elnevezett hegye szintén védett természeti érték. Az egész Tengermelléken itt (a Lazói TT-en) él a legtöbb usszuri tigris (számukat mintegy 50-re becsülik). A tengerpart legismertebb része az Osztrovnij-fok, ahol egy régi orosz erőd található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)