Ernster László
| Ernster László | |
| Született | Budapest |
| Elhunyt | 1998. november 4. (78 évesen)[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | biokémikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernster László (Lars Ernster) (Budapest, 1920. május 20./május 4. – Stockholm, 1998. november 4.) magyar-svéd kémikus, biokémikus.
Életpályája[szerkesztés]
Orvosnak készült, de zsidó származása miatt az akkori Magyarországon erre nem volt lehetősége. Párizsba ment, majd 1939-ben hazatért. 1945. január 8-án a Wallenberggel együttműködő Szabó Károly és Szalai Pál mentették meg őt és 153 társát az utolsó pillanatban a Dunába lövéstől.[3] 1946-ban Svédországba utazott. 1946–1956 között a stockholmi Wenner-Gren Kutatóintézet munkatársa volt Olov Lindberg mellett. 1956-ban biokémiából doktorált a Stockholmi Egyetemen. 1956–1967 között a Stockholmi Egyetem Biokémia Intézetének adjunktusi, majd docensi állását töltötte be. 1967–1986 között professzor, s egyben a Stockholmi Egyetem Biokémiai Intézetének igazgatója volt.
1968-ban hazatért; a Magyar Tudományos Akadémia előadója volt. 1977–1988 között a kémiai Nobel-díj Bizottságának tagjává választották. 1982–1988 között a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsának főtitkáraként dolgozott. 1986-ban vonult nyugalomba.
Kutatási területe a bioenergetika, elsősorban az emlőssejtek mitokondriumaiban lezajló energiaátalakító folyamatok. Több mint 500 tudományos közlemény jelent meg szerzőségében.
Tudományos tagságai, címei[szerkesztés]
- 1974–től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja.
- 1981-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
- 1982-től az Orosz Tudományos Akadémia tagja. 1986-tól az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.
- 1987-től a Holland Királyi Akadémia tagja.
- 1988-ban a Semmelweis Egyetem tiszteletbeli doktora.
Magánélete[szerkesztés]
1944-ben házasságot kötött Wohl Edittel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b https://resolver.pim.hu/auth/PIM100054, Ernster László, 2020. március 7.
- ↑ L- Horváth Katalin: Építészet Can Togay: a Cipők a Duna-parton emlékmű Budapest becsületét hirdeti (magyar nyelven). LIBRARIUS Kortárs kult magazin, 2017. január 15. [2022. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 963-9051-195
- Tudósnaptár
További információk[szerkesztés]
- Marx György: A marslakók érkezése. Magyar Tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8