Ugrás a tartalomhoz

Larry McMurtry

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Larry McMurtry
SzületettLarry Jeff McMurtry
1936. június 3.
Archer City, Texas, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt2021. március 25. (84 évesen)
Tucson, Arizona, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai  USA
GyermekeiJames McMurtry
Foglalkozása
Iskolái
  • Észak-texasi Egyetem
  • Archer City High School
  • Rice Egyetem (–1960, MA, anglisztika)
Kitüntetései
Lista
Halál okaszívelégtelenség[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Larry McMurtry témájú médiaállományokat.

Larry Jeff McMurtry (Archer City, 1936. június 3. –‎ Archer City, 2021. március 25.) amerikai regényíró, esszéíró és Oscar-díjas forgatókönyvíró volt, akinek a történetei főként a Vadnyugaton vagy a korabeli Texasban játszódtak.[6] Regényei között szerepelt a Horseman, Pass By (1962), The Last Picture Show (1966) és Terms of Endearment (1975), amelyeket filmre is vittek. A McMurtry műveiből készült filmek 34 Oscar-jelölést (13 győzelem) szereztek. Emellett jelentős könyvgyűjtő és könyvkereskedő volt.

1985-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett, Lonesome Dove című regényéből televíziós minisorozat készült, amely 18 Emmy-díj jelölést (hét győzelmet) hozott. A Lonesome Dove sorozat további három regényét további három minisorozatban dolgozták fel, amelyek további nyolc Emmy-jelölést hoztak. McMurtry és Diana Ossana(wd)[7] társszerzője a Brokeback Mountain (2005) forgatókönyvét adaptálta, amely nyolc Oscar-jelölést kapott, és háromszor nyert, köztük McMurtry és Ossana a legjobb adaptált forgatókönyvért. McMurtry 2014-ben megkapta a National Humanities Medal kitüntetést.[8]

Tracy Daugherty(wd) 2023-as McMurtry-életrajza Dave Hickey(wd) kritikust idézi: "Larry író, és ez olyan, mintha egy kritikus lenne. Ha békén hagysz egy tehenet, akkor füvet eszik. Ha Larry-t békén hagyod, könyveket fog írni. Amikor a nyilvánosság előtt van, akkor lehet, hogy köszön és elköszön, de egyébként csak pihen, és készül az írásra".[9]

Fiatalkora és iskolái

[szerkesztés]

Születési anyakönyvi kivonata szerint a texasi Wichita Fallsban született Hazel Ruth (született McIver) és William Jefferson McMurtry fiaként.[10] Szülei farmján nőtt fel a texasi Archer City mellett. Ez a város volt a mintája Thalia városának, amely a regényei nagy részének helyszínéül szolgál.[11] Az Észak-Texasi Egyetemen szerzett BA diplomát 1958-ban, a Rice Egyetemen pedig MA diplomát 1960-ban.[12][13]

Emlékirataiban McMurtry elmondta, hogy az első öt-hat évben, amikor a nagyapja farmján élt, nem voltak könyvek, de a családja minden este a verandán ült és mesélt. 1942-ben McMurtry unokatestvére, Robert Hilburn megállt a farmon, amikor bevonult a második világháborúba, és otthagyott egy dobozt, amelyben 19 fiús kalandregény volt az 1930-as évekből. Az első könyv, amit elolvasott, a Sergeant Silk: The Prairie Scout volt.[14]

Pályája

[szerkesztés]

Író

[szerkesztés]

Az 1960-1961-es tanévben McMurtry Wallace Stegner-ösztöndíjas volt a Stanford Egyetem Kreatív Írás központjában, ahol Frank O'Connor(wd)[15] és Malcolm Cowley(wd)[16][17] mellett más feltörekvő írókkal, köztük Wendell Berryvel(wd),[18] Ken Keseyvel, Peter S. Beagle-lel(wd)[19] és Gurney Normannal(wd)[20] együtt tanulta a szépirodalmi mesterséget. (Wallace Stegner(wd)[21] McMurtry ösztöndíjas éve alatt Európában töltötte szabadságát.[22])

McMurtry és Kesey barátok maradtak, miután McMurtry elhagyta Kaliforniát, és visszatért Texasba, hogy egyéves zeneszerzés-oktatói állást vállaljon a Texasi Keresztény Egyetemen.[23] 1963-ban visszatért a Rice Egyetemre, ahol 1969-ig az angol tanára volt, majd a George Mason College (1970) és az American University (1970-71) vendégprofesszora.[24] Néhány korai diákját Hollywoodról és a Hud forgatásáról szóló beszámolókkal szórakoztatta, amelynél tanácsadóként vett részt. 1964-ben Kesey és a "vidám tréfamesterek" (Merry Pranksters, Ken Kesey követői) a híres országjáró útjukon McMurtry houstoni otthonában is megálltak. A Furthur(wd) nevű, nappali fényűre festett iskolabuszban eltöltött kalandról Tom Wolfe a The Electric Kool-Aid Acid Test című könyvében írt krónikát. Ugyanebben az évben McMurtry Guggenheim-ösztöndíjat kapott.[25]

McMurtry számos díjat nyert a Texas Institute of Letters-től: háromszor kapta meg a Jesse H. Jones-díjat(wd)[26] – 1962-ben a Horseman, Pass By című művéért, 1967-ben a The Last Picture Show-ért, amelyet megosztott Tom Pendleton The Iron Orchard című művével, 1986-ban pedig a Lonesome Dove-ért. 1966-ban elnyerte az Amon G. Carter(wd)-díjat a Texas: Good Times Gone or Here Again?-ért[27] és 1984-ben a Lon Tinkle-díjat életművéért.[28] 1986-ban megkapta a Tulsa Library Trust éves Peggy V. Helmerich(wd) Kiváló Szerzői Díját.[29] A Literary Life: A Second Memoir-ban (2009) 1985-ös Lonesome Dove című Pulitzer-díjat nyert regényéről azt írta, hogy ez „az Elfújta a szél a Nyugaton... egy elég jó könyv; nem egy kimagasló remekmű”.[30]

A Books: A Memoir-ban írta le az írás módszerét. Azt mondta, hogy első regényétől kezdve korán kelt, és öt oldalnyi elbeszélést írt. Amikor 2008-ban kiadta a memoárját, azt mondta, hogy még mindig ez a módszere, bár akkor már napi 10 oldalt írt. Minden nap írt, figyelmen kívül hagyva az ünnepnapokat és a hétvégéket.[14] Rendszeresen publikált a The New York Review of Books hasábjain.[14] McMurtry was a regular contributor to The New York Review of Books.[31]

McMurtry a szólásszabadság határozott védelmezője volt, és miközben 1989 és 1991 között a PEN American Center (ma PEN America(wd)) elnöke volt, ő vezette a szervezet erőfeszítéseit Salman Rushdie támogatására,[32] akinek A sátáni versek (1988) című regénye nagy vitát váltott ki egyes muszlimok körében, és az iráni legfőbb vezető, Ruholláh Homeini ajatollah fatvát adott ki, amelyben Rushdie meggyilkolására szólított fel, majd merényleteket követtek el ellene.[33]

1989-ben McMurtry a PEN America nevében tanúskodott az amerikai kongresszus előtt az 1952-es McCarran-Walter törvényben foglalt bevándorlási szabályok ellen,[34] amelyek évtizedeken át lehetővé tették a külföldi írók vízumának megtagadását és ideológiai okokból történő kitoloncolását.[30] Elmesélte, hogy mielőtt a PEN America az 1986-os Nemzetközi PEN Kongresszus házigazdája lett volna, „komolyan felmerült a kérdés, hogy egy ilyen találkozóra valóban sor kerülhet-e ebben az országban... a McCarran-Walter törvény hatékonyan megakadályozhatott volna egy ilyen találkozót az Egyesült Államokban”. Elítélte a vonatkozó szabályokat, mint „sértést mindazokkal szemben, akik a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának alkotmányos garanciáit ápolják”. Egy olyan író számára, akinek a megélhetése a gondolatok és tapasztalatok gátlástalan cseréjétől függ, ezek a rendelkezések különösen megdöbbentőek". Ezt követően az 1990. évi bevándorlási törvény visszavont néhány olyan rendelkezést, amelyek a bevándorlók bizonyos csoportjait politikai meggyőződésük alapján kizárták.[35]

Antikvárium üzletek

[szerkesztés]
McMurtry egyik könyvesboltja Archer Cityben, Texasban

Stanfordon töltött ideje alatt McMurtry ritka könyvek felderítője lett.[36] Houstoni évei alatt a Bookman nevű könyvesboltot vezette. 1969-ben Washington környékére költözött. 1970-ben két társával könyvesboltot nyitott Georgetownban(wd), amelyet Booked Upnak nevezett el. 1988-ban egy másik Booked Upot nyitott Archer Cityben. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb antikváriumává vált, 400 000 és 450 000 közötti címet forgalmazva. Az internetes könyvkereskedelem gazdasági nyomására hivatkozva McMurtry 2005-ben majdnem bezárta az Archer City-i üzletet, de a nagy közönség támogatásának köszönhetően úgy döntött, hogy nyitva tartja.

2012 elején McMurtry úgy döntött, hogy leépíti és eladja gyűjteményének nagy részét. Úgy érezte, hogy a gyűjtemény teher az örökösei számára.[37] Az aukciót 2012. augusztus 10-én és 11-én tartották, és az Addison and Sarova Auctioneers felügyelte a georgiai Maconban. Ez a nagyszabású könyvárverés polcról árusította a könyveket, és "Az utolsó könyvvásár" néven hirdették meg, összhangban McMurtry Az utolsó mozielőadás című könyvének címével. Kereskedők, gyűjtők és bámészkodók tömegesen érkeztek az ország minden tájáról, hogy tanúi legyenek ennek a történelmi árverésnek. Ahogy McMurtry a leárazás hétvégéjén kijelentette: „Még soha nem láttam ennyi embert sorban állni Archer Cityben, és biztos vagyok benne, hogy soha többé nem is fogok.”[38]

2006 áprilisában McMurtryt az Amerikai Antikvárius Társaság tagjává választották.[39]

Film és televízió

[szerkesztés]

McMurtry munkáinak filmadaptációiról vált ismertté, különösen a Hud (a Horseman, Pass By című regényből);[40] Peter Bogdanovich The Last Picture Show;[41] James L. Brooks(wd) Terms of Endearment című filmje, amely öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járót (1984);[42] valamint a Lonesome Dove című népszerű televíziós minisorozatról, amelyben Tommy Lee Jones és Robert Duvall szerepelt.[43][44]

2006-ban (Diana Ossanával közösen) elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Golden Globe-díjat[45] és az Oscar-díjat a legjobb adaptált forgatókönyvért a Brokeback Mountainért, amely E. Annie Proulx novellája alapján készült. Az Oscar-díjat szmokingban, farmer és cowboycsizma fölé véve vette át.[46] Beszédében a könyveket népszerűsítette, emlékeztetve a közönséget, hogy a film egy novellából született. A Golden Globe-díj átvételi beszédében elismerően nyilatkozott svájci gyártmányú Hermès 3000(wd) írógépéről.[47]

Magánélete

[szerkesztés]

Feleségül vette Jo Scottot, egy angol professzort, aki öt könyvet írt.[48] A válás előtt született egy közös fiuk, James McMurtry(wd). Mind James, mind a saját fia, Curtis McMurtry énekes/dalszerzők és gitárosok.[49]

McMurtry 1991-ben szívműtéten esett át.[50] Felépülése során súlyos depresszióban szenvedett. Későbbi írótársa, Diana Ossana otthonában lábadozott, és a konyhapultjánál írta meg Streets of Laredo című regényét.[51][52]

2011. április 29-én feleségül vette Norma Faye Kesey-t, Ken Kesey özvegyét, polgári szertartáson Archer Cityben.[53]

McMurtry 2021. március 25-én hunyt el arizonai tucsoni otthonában, 84 éves korában.[54]

2023 elején bejelentették, hogy McMurtry személyes tárgyait, beleértve íróasztalát, írógépeit és személyes könyvgyűjteményét, nyilvános árverésen értékesíti a Vogt Auction a texasi San Antonióban, 2023. május 29-én.[55]

Szépirodalom

[szerkesztés]

Önálló regények

[szerkesztés]

Thalia: A Texas Trilogy

[szerkesztés]

Larry McMurtry első három regénye, melyek mindegyike a második világháború utáni észak-texasi Thalia városában játszódik.

Harmony and Pepper sorozat

[szerkesztés]

A könyvek Harmony és Pepper, az anya/lánya karakterek történetét követik nyomon.

  • 1983: The Desert Rose[69]
  • 1995: The Late Child[70]

Duane Moore sorozat

[szerkesztés]

A könyvek Duane Moore történetéről szólnak.

Houston sorozat

[szerkesztés]

A könyvek a texasi Houston környékén élő, időnként visszatérő szereplőkről szólnak.

  • 1970: Moving On (szereplők Patsy Carpenter/Danny Deck/Emma Horton/Joe Percy)[75]
  • 1972: All My Friends Are Going to Be Strangers (Danny Deck/Jill Peel/Emma Horton)[75]
  • 1975: Terms of Endearment (Emma Horton/Aurora Greenway) – filmre adaptálva, mint Terms of Endearment[75]
  • 1978: Somebody's Darling (Jill Peel/Joe Percy)[76]
  • 1989: Some Can Whistle (Danny Deck)[75]
  • 1992: The Evening Star (Aurora Greenaway)[77] – filmre adaptálva, mint The Evening Star[78]

Lonesome Dove sorozat

[szerkesztés]
A Contrabando, egy szellemváros a Big Bend Ranch Állami Parkban(wd), amelyet a Lonesome Dove minisorozat "Dead Man's Walk" és "Streets of Laredo" részeinek elkészítéséhez használtak.

The Berrybender Narratives

[szerkesztés]
  • 2002: Sin Killer[82]
  • 2003: The Wandering Hill[82]
  • 2003: By Sorrow's River[82]
  • 2004: Folly and Glory[82]

Szerkesztőként

[szerkesztés]
  • 1999: Still Wild: A Collection of Western Stories[83]

Egyéb írások

[szerkesztés]

Tényirodalom

[szerkesztés]
  • 1968: In a Narrow Grave: Essays on Texas[75]
  • 1974: "It's Always We Rambled" (esszé)[85]
  • 1987: Film Flam: Essays on Hollywood[85]
  • 1999: Crazy Horse: A Life (életrajz)[85]
  • 1999: Walter Benjamin at the Dairy Queen: Reflections on Sixty and Beyond[85]
  • 2000: Roads: Driving America's Great Highways[85]
  • 2001: Sacagawea's Nickname – esszék az amerikai Nyugatról[85]
  • 2002: Paradise – South-Pacific útleírás/emlékirat[85]
  • 2005: The Colonel and Little Missie: Buffalo Bill, Annie Oakley & the Beginnings of Superstardom in America[85]
  • 2005: Oh What a Slaughter! : Massacres in the American West: 1846–1890[85]
  • 2008: Books: A Memoir[88]
  • 2009: Literary Life: A Second Memoir[89]
  • 2011: Hollywood: A Third Memoir[90]
  • 2012: Custer[91]

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Becéző szavak (Aurora Greenway 1.) (Terms of Endearment) – Európa, Budapest, 1986 · ISBN 963073835X · Fordította: László Zsófia
  • Cadillac Jack – Európa, Budapest, 1988 · ISBN 9630746050 · Fordította: Petőcz György
  • Esthajnalcsillag (Aurora Greenway 2.) (The evening star) – Fabula, Budapest, 1995 · ISBN 9636540314 · Fordította: Bihari György
  • Az utolsó mozielőadás (The Last Picture Show) – Európa, Budapest, 1996 · ISBN 9630761157 · Fordította: Szilágyi Tibor
  • Vissza Las Vegasba (The late child) – Saxum, Budapest, 1998 · ISBN 9639084344 · Fordította: Szántó Judit
  • Árva Galamb I-II. (Árva Galamb 3.) (Lonesome Dove) – Magyar Könyvklub, Budapest, 2003 · ISBN 9635478003 · Fordította: Szilágyi Tibor
  • Gyilkosvölgy – Küldetés a semmibe (Texas rongyos lovagjai 1.) (Árva Galamb 1/1.) (Dead man's walk) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2011 · ISBN 9789638942104 · Fordította: Lázár A. Péter
  • Gyilkosvölgy – Az élőholtak útján (Texas rongyos lovagjai 2.) (Árva Galamb 1/2.) (Dead man's walk) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2011 · ISBN 9789638942111 · Fordította: Lázár A. Péter
  • Gyilkos hold – Púpos Bölény (Texas rongyos lovagjai 3.) (Árva Galamb 2/1.) (Comanche moon) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2012 · ISBN 9789638942128 · Fordította: Lázár A. Péter
  • Gyilkos hold – Ahumado (Texas rongyos lovagjai 4.) (Árva Galamb 2/2.) (Comanche moon) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2012 · ISBN 9789638942142 · Fordította: Lázár A. Péter
  • Gyilkos hold – Fakó Keselyű (Texas rongyos lovagjai 5.) (Árva Galamb 2/3.) (Comanche moon) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2012 · ISBN 9789638942135 · Fordította: Lázár A. Péter
  • Veszett kutyák – Kopár tanya (Texas rongyos lovagjai 6.) (Árva Galamb 3/1.) (Lonesome Dove) – Sorozat Könyvek, Budapest, 2013 · ISBN 9786155276286 · Fordította: Lázár A. Péter

Film

[szerkesztés]
Paul Newman (balra) és Melvyn Douglas a Hud(wd) című filmben (1963)

Televízió

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  2. ↑ https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/2006
  3. ↑ https://www.chipublib.org/chicago-public-library-foundation-awards/
  4. ↑ larry-mcmurtry
  5. ↑ Larry McMurtry, Novelist of the American West, Dies at 84 (angol nyelven). The New York Times. The New York Times Company, 2021. március 26.
  6. ↑ Hugh Rawson Archiválva 2008. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. "Screenings," American Heritage, April/May 2006.
  7. ↑ Diana Lynn Ossana (1949. augusztus 24. –) amerikai írónő.
  8. ↑ Larry McMurtry (angol nyelven). The National Endowment for the Humanities. (Hozzáférés: 2020. december 9.)
  9. ↑ Larry McMurtry: A Life by Tracy Daugherty, St. Martin's Press, 2023, page 201. ISBN 978-1-250-28233-0.
  10. ↑ Larry (Jeff) McMurtry Biography (1936-). www.filmreference.com
  11. ↑ „New Life After 'The Last Picture Show'”, The New York Times, 1982. április 4. 
  12. ↑ Happy birthday to our distinguished alumni Larry McMurtry! (angol nyelven). UNT Special Collections, 2015. június 3.
  13. ↑ „Rice alum, author Larry McMurtry receives National Humanities Medal”, Rice University, 2015. szeptember 3. 
  14. ↑ a b c McMurtry, Larry. Books: A Memoir (2008. november 4.) 
  15. ↑ Frank O'Connor (született Michael Francis O'Donovan; 1903. szeptember 17. – 1966. március 10.) ír író és műfordító.
  16. ↑ Malcolm Cowley (1898. augusztus 24. – 1989. március 27.) amerikai író, szerkesztő, történész, költő és irodalomkritikus.
  17. ↑ Novelist Larry McMurtry's last kind words: "Lonesome Dove" author on closeted cowboys, pointless Pulitzers, and his latest Old West novel.. Mother Jones, 2014. május 1. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  18. ↑ Wendell Erdman Berry (1934. augusztus 5. –) amerikai regényíró, költő, esszéíró, környezetvédelmi aktivista, kultúrkritikus és farmer.
  19. ↑ Peter Soyer Beagle (1939. április 20. –) amerikai regényíró és forgatókönyvíró.
  20. ↑ Gurney Norman (született 1937-ben) amerikai író, dokumentumfilm-rendező és professzor.
  21. ↑ Wallace Earle Stegner (1909. február 18. – 1993. április 13.) amerikai regényíró, író, környezetvédő és történész.
  22. ↑ McMurtry, Larry. On the Road (2002. december 5.) 
  23. ↑ A Guide to the Larry McMurtry Papers, 1968, 1987–1991 (angol nyelven). The Witcliff Collections. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  24. ↑ Guide to the Larry McMurtry and Diana Osanna Papers, 1890–2008, bulk dates 1980-2008 MS 276 (angol nyelven). Woodson Research Center. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  25. ↑ John Simon Guggenheim Foundation: Larry McMurtry. John Simon Guggenheim Memorial Foundation. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  26. ↑ Jesse Holman Jones (1874. április 5. – 1956. június 1.) amerikai demokrata politikus és vállalkozó volt a texasi Houstonból.
  27. ↑ Texas Institute of Letters: Awards. Texas Institute of Letters. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  28. ↑ Texas Institute of Letters: Literary Awards. Texas Institute of Letters. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  29. ↑ Peggy V. Helmerich Distinguished Author Award. Tulsa Library Trust. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  30. ↑ a b Flood, Alison: Lonesome Dove author and Brokeback Mountain screenwriter Larry McMurtry dies at 84. The Guardian, 2021. március 27. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  31. ↑ Larry McMurtry. The New York Review of Books. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  32. ↑ Larry McMurtry: Biographical Sketch. Harry Ransom Center at the University of Texas at Austin. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  33. ↑ Loyd, Anthony. „Tomb of the unknown assassin reveals mission to kill Rushdie”, The Times, 2005. június 8.. [2010. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 27.) 
  34. ↑ Az 1952. évi Bevándorlási és Állampolgársági Törvény (Pub. L. 82–414, 66 Stat. 163, hatályba lépett 1952. június 27-én), más néven McCarran–Walter Act., amelyet az Egyesült Államok Kódexének 8. címe (8 U.S.C. 12. fejezet) kodifikált, szabályozza az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást és állampolgárságot.
  35. ↑ PEN America Mourns Death of Novelist, Former PEN America President Larry McMurtry. PEN America, 2021. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  36. ↑ „Working Book Bound”, D Magazine, 1985. június 1. (angol nyelvű) 
  37. ↑ Lindenberger, Michael. „The Great Book Sale of Teas”, 2012. augusztus 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.) 
  38. ↑ „Wanted, Dead or Alive: Used Books”, The New York Times, 2012. augusztus 12. 
  39. ↑ MemberListP. American Antiquarian Society. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  40. ↑ a b Hud. OCLC 878940995 
  41. ↑ a b The last picture show. OCLC 79950037 
  42. ↑ The 56th Academy Awards; 1984. oscars.org, 2014. október 4. [2016. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
  43. ↑ a b Lonesome Dove. OCLC 423140732 
  44. ↑ a b Lonesome Dove. OCLC 774391218 
  45. ↑ „Brokeback Mountain: Interview with Larry McMurtry & Diana Ossana”, Cinemalogue, 2006. február 14. 
  46. ↑ „Larry McMurtry, 'Lonesome Dove' Novelist, Dead at 84”, 2021. március 26. 
  47. ↑ „What's so special about a Hermes 3000?”, Chicago Tribune, 2006. január 20. 
  48. ↑ Larry McMurtry: An Accidental Feminist? (angol nyelven). dianahendricks.com. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  49. ↑ „Texas literary giant Larry McMurtry dies at 84”, The Dallas Morning News, 2021. március 26. (angol nyelvű) 
  50. ↑ 'Lonesome Dove' Legend Larry McMurtry on Fiction, Money, Womanizing, and Old Age. Grantland, 2014. május 22. (Hozzáférés: 2023. május 5.)
  51. ↑ Larry McMurtry, one of Texas' greatest writers, dead at 84 - ABC11 Raleigh-Durham, 2021. március 26.
  52. ↑ Larry McMurtry's Dream Job. The New York Times, 1997. december 7. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  53. ↑ Granberry, Michael. „Author Larry McMurtry marries Ken Kesey's widow”, The Dallas Morning News, 2011. május 5.. [2011. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. május 5.) 
  54. ↑ Garner, Dwight. „Larry McMurtry, Novelist of the American West, Dies at 84”, The New York Times, 2021. március 26. (Hozzáférés: 2025. február 12.) (amerikai angol nyelvű) 
  55. ↑ Marini, Richard A.: Larry McMurtry auction includes signed books, desk, typewriter, boots (amerikai angol nyelven). San Antonio Express-News, 2023. február 7. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
  56. ↑ „Cadillac Jack: A Novel”, Kirkus Reviews, 2011. szeptember 30. (angol nyelvű) 
  57. ↑ „'Anything for Billy' by Larry McMurtry”, Los Angeles Times, 2008. november 14. 
  58. ↑ „Lonesome Jane”, The New York Times, 1990. október 7. 
  59. ↑ a b Buffalo girls. OCLC 422719821 
  60. ↑ „An Unlikely Team--Law Clerk and Novelist--Write 'Pretty Boy Floyd' : Books: Diana Ossana was an unknown, a woman who had done a lot of writing but never had anything published. Larry McMurtry is one of America's most successful writers.”, Los Angeles Times, 1994. december 11. 
  61. ↑ „IIt's the Women Who Inspire in McMurtry's 'Zeke and Ned'”, Chicago Tribune, 1997. március 25. 
  62. ↑ „Saddle Sore: Review | Boone's Lick by Larry McMurtry”, January Magazine, 2001. január 1. 
  63. ↑ „Book Review: Loop Group”, Texas Monthly, 2004. december 1. (angol nyelvű) 
  64. ↑ „Cowboys Are My Weakness”, The New York Times, 2006. június 18. 
  65. ↑ „McMurtry Takes Aim At A Legend In 'Last Kind Words Saloon'”, NPR, 2014. május 27. (angol nyelvű) 
  66. ↑ „Books of The Times”, The New York Times, 1961. június 10. 
  67. ↑ „Leavin' McMurtry”, Texas Monthly, 1974. március 1. (angol nyelvű) 
  68. ↑ a b „Larry McMurtry, author of 'Lonesome Dove' and 'The Last Picture Show', dies”, Los Angeles Times, 2021. március 26. 
  69. ↑ „The Desert Rose: A Novel”, Kirkus Reviews, 1983. szeptember 1. (angol nyelvű) 
  70. ↑ „Once More, With Harmony”, The New York Times, 1995. május 21. 
  71. ↑ „Texas Monthly Recommends: Larry McMurtry's 'Texasville'”, Texas Monthly, 2020. július 24. (angol nyelvű) 
  72. ↑ „'Duane's Depressed' by Larry McMurtry”, Los Angeles Times, 1999. január 5. 
  73. ↑ „Duane's Depraved”, The New York Times, 2007. március 18. 
  74. ↑ „Rhino Ranch by Larry McMurtry”, Houston Chronicle, 2009. augusztus 14. 
  75. ↑ a b c d e f „After the Hurricane Winds Die Down, Larry McMurtry's Houston Trilogy Lives On”, The New York Times, 2017. szeptember 14. 
  76. ↑ „Books of The Times”, The New York Times, 1978. december 20. 
  77. ↑ „Book Review / New terms in Texas: The Evening Star - Larry McMurtry”, The Independent, 2011. október 22. (angol nyelvű) 
  78. ↑ a b The evening star. OCLC 422886574 
  79. ↑ „Fiction Book Review: Streets of Laredo”, Publishers Weekly (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  80. ↑ „Fiction Book Review: Dead Man's Walk”, Publishers Weekly (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  81. ↑ „Book Review: Comanche Moon”, Kirkus Reviews, 1997. szeptember 15. (angol nyelvű) 
  82. ↑ a b c d „Father Knows West”, Texas Monthly, 2011. december 1. (angol nyelvű) 
  83. ↑ „Two for the Road”, Austin Chronicle, 2000. augusztus 4. 
  84. ↑ „A thriller with extra dimensions. Controversial murder case makes exceptional video drama”, Christian Science Monitor, 1988. január 22. 
  85. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u McMurtry, Larry 1936–. Contemporary Authors, New Revision Series. Encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
  86. ↑ a b Falling from grace. OCLC 27150707 
  87. ↑ „'Good Joe Bell' Review: Mark Wahlberg Stars in a Bad Movie About Bullying”, Variety, 2020. szeptember 15. 
  88. ↑ „Shelf-Possessed”, The New York Times, 2008. július 27. 
  89. ↑ „McMurtry's 'Literary Life': Not Simple, But Practical”, NPR, 2009. december 23. (angol nyelvű) 
  90. ↑ „Nonfiction review: 'Hollywood: A Third Memoir' by Larry McMurtry”, The Oregonian, 2010. augusztus 21. (angol nyelvű) 
  91. ↑ „Los Angeles Review of Books”, 2013. február 3. 
  92. ↑ „Busy as a Bogdanovich”, The New York Times , 1972. február 27. (Hozzáférés: 2022. november 23.) 
  93. ↑ Spong, John. True West (2010. július 1.) 
  94. ↑ Thoret, Jean-Baptiste: PETER BOGDANOVICH : The Streets of Laredo & Paradise Road (angol nyelven) (video). YouTube. Créations originales - Forum des images, 2016. február 16.
  95. ↑ a b Yule, Andrew. Picture Shows: The Life and Films of Peter Bogdanovich. Limelight, 63, 251. o. (1992). ISBN 978-0879101534 
  96. ↑ Lovin' Molly. OCLC 423149680 
  97. ↑ Terms of endearment : based on the novel by Larry McMurtry. OCLC 917295387 
  98. ↑ Pond, Steve. „Florida's Film Future”, The Washington Post, 1985. október 17. (Hozzáférés: 2023. július 18.) 
  99. ↑ Texasville. OCLC 633123542 
  100. ↑ Kit, Borys: 'Lick' sticks for Levinson at Playtone. The Hollywood Reporter, 2007. február 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  101. ↑ Fleming, Mike Jr.: 'Brokeback' Duo Larry McMurtry And Diana Ossana Script Pair of Period Westerns. Deadline Hollywood, 2010. december 14. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
  102. ↑ Chitwood, Adam: Jeff Bridges in Talks to Re-Team with Peter Bogdanovich for a New Sequel to THE LAST PICTURE SHOW. Collider, 2010. november 20. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  103. ↑ Green, Reinaldo Marcus: Good Joe Bell. tiff.net. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
  104. ↑ The American Film Institute's 10th anniversary special. OCLC 423447816 
  105. ↑ The murder of Mary Phagan. OCLC 747040812 
  106. ↑ The murder of Mary Phagan. OCLC 423224348 
  107. ↑ Return to Lonesome Dove. OCLC 29625796 
  108. ↑ Lonesome Dove--the series. [1994, unidentified episode, no. 1]. OCLC 423140736 
  109. ↑ Lonesome Dove : the outlaw years. [1995, unidentified episode, the return]. OCLC 423140737 
  110. ↑ Comanche moon. OCLC 1145819768 
  111. ↑ Comanche moon. OCLC 909055472 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Larry McMurtry című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Larry_McMurtry&oldid=28514781”