Laminci Dubrave
| Laminci Dubrave | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 445 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 26,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 89 m |
| Terület | 16,59 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 49″, k. h. 17° 22′ 21″45.096944°N 17.372500°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 49″, k. h. 17° 22′ 21″45.096944°N 17.372500°E | |
 | |
Laminci Dubrave (szerbül: Ламинци Дубраве), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 37, közúton 44 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, 89-92 méteres magasságban, a Szávától délre és a Gradiškáról Banja Lukára menő régi főúttól keletre elterülő síkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 563 | 440 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 6 | 5 |
| Jugoszláv | 19 | 0 |
| Egyéb | 3 | 1 |
| Összesen | 591 | 446 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint Laminci területe már az őskor óta lakott volt. A baricei és a borkovići lelőhelyen bronzkori települések maradványai találhatók. Az ókort egy itt talált kelta pénzérme képviseli. Laminci Sredaniben a kora középkorban kettős sánccal övezett erődítmény állt. A középkorból egy jelentős, 1550 darabos pénzleletet is előkerült, I. Mátyás és II. Ulászló magyar királyok pénzvereteivel a 15. – 16. századból.[4] Laminci 1537 körül, Gradiška elestével került oszmán uralom alá.
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 65 háztartása, 347 ortodox szerb és 6 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Laminci községhez tartozó Dubrave településen 123 háztartást, 626 ortodox, 76 római katolikus és 6 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Laminci községnek összesen 365 háztartása és 2177 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 45 szerb halálos áldozata volt.[8] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Barice – őskori település és temetőjének maradványai. A lelőhely egy a környezetéből kiemelkedő területen található, ahol mintegy két hektáron bronzkori kerámiák töredékei találhatók. Tőle északra két tumulus is látható, egy 20x19 méteres és egy 35x25 méteres nagyságú, melyek részben megsemmisültek. A kisebbik tumulusban két hamvasztásos sírt is feltártak. A leletek a bronzkor korai és középső időszakából származnak.[4]
- Borkovići – őskori település maradványai a Gradiškáról Lamincira vezető út mellett, számos, késő bronzkori kerámiatöredékkel.[4]
- Baćin – Lamnici Sredani. Kora középkori, kettős sánccal körülvett erődített település maradványai. A lelőhely egy alacsony magaslat 30 méteres átmérőjű platóján található.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20125".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Gradiška" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. november 7..
- 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. november 29..
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ "Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu". makroekonomija.org. Hozzáférés: 2024. november 30..
